Valódi az ökoszorongás: az év legfelemelőbb történetei mutatják, hogy van remény éghajlatunknak
Miközben a nagyhatalmak visszaforgatják a klímavédelmi intézkedéseket, és a hőmérséklet egyre közelebb kerül a veszélyes határértékekhez, nehéz nem aggódni a bolygó állapota miatt.
Zöld újságíróként a klímaszorongás, a klímakatasztrófa-érzet és az egzisztenciális környezeti félelem is a mindennapjaink része.
Ezek a kifejezések mind azokat a negatív érzéseket írják le – a stresszt, a félelmet, a haragot és a gyászt –, amelyek akkor törnek ránk, amikor a felmelegedő Föld valósága elér hozzánk. Mivel szinte naponta számolunk be az szélsőséges időjárás miatti pusztításról és emberéletek elvesztéséről, a klímaváltozás hatásai elől lehetetlen elmenekülni.
A szakértők szerint azonban a tehetetlenség bénultsága helyett ezekből az érzésekből inkább cselekvést kell kovácsolni.
Mi, az Euronews Greennél tudjuk, hogy kulcsszerepünk van abban, hogy felvegyük a harcot a klímadepresszióval. Miközben kötelességünk, hogy tudósításainkban igazak és pontosak legyünk, és ne kisebbítsük vagy zöldre mossuk a valóságot, emlékeztetni is szeretnénk rá, hogy mindig van remény.
Ezért gyűjtjük össze immár négy éve a pozitív környezetvédelmi híreket. Minden évben több száz jó hírről számolunk be: öko-innovációkról és zöld áttörésekről, klímasikerekről és a természetről szóló, felemelő történetekről.
Íme az idei év eddigi legjobb pozitív hírei – a kicsi és helyi kezdeményezésektől, a minket megmosolyogtató, játékos történeteken át egészen a hatalmas, akár a világot is megváltoztató fejleményekig.
Ha olyan remek, biztató történetbe botlott, amelyről mi még nem számoltunk be, írjon nekünk Instagramon (forrás: angol) vagy X-en, és ossza meg velünk az ötletét.
Pozitív környezeti hírek 2026 márciusából
„A biodiverzitás a kezünkben”: brit vadvilág kerül hamarosan a bankjegyekre
A brit bankjegyeken Winston Churchillhez hasonló történelmi alakokat hamarosan az őshonos vadvilág képei váltják fel.
Több mint 26 ezren szavaztak arra, hogy a természet kerüljön az angol font bankjegyeire.
Az ultrahang segíthet megmenteni Európa sünjeit a kihalástól, állítják a kutatók
Az európai sünállomány az elmúlt évtizedben 30 százalékkal zuhant vissza, ezért 2024-ben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján „majdnem veszélyeztetett” kategóriába sorolták.
Egy új felfedezés azonban megváltoztathatja a sorsukat.
„Ritkán látott pillanatok”: kihirdették a British Wildlife Photography Awards győzteseit
Nyilvánosságra hozták a British Wildlife Photography Awards 2026 díjazottjait, akik az Egyesült Királyság természeti világának csendes szépségét örökítették meg.
„Mi változtatjuk meg a jövőt”: miért nők állnak az európai zöld politika élén
„Zöld hullám söpör végig a következő parlamenti választáson” – jelentette ki Hannah Spencer, miután múlt héten ő lett Észak-Anglia első, Green Party színekben megválasztott képviselője. A hullám élén ő és egyre népesebb női társaik állnak.
Szénmegkötő tigrisek, árvízfékező hódok: így küzd a vadvilág titokban a klímaváltozás ellen
A vadon élő állatok természetes viselkedésükkel a tudtunkon kívül „kulcsszerepet” játszanak az ember okozta klímaváltozás mérséklésében.
A Vadon élő állatok világnapja (március 3.) alkalmából az Euronews Green bemutatja ezeknek a szuperhős-szerű állatoknak a láthatatlan munkáját.
„Reménysugár az őslakosoknak”: egy váratlan születés hozhatja vissza a kihalás széléről ezt az amazóniai törzset
Évekig három nő volt az Akuntsu nép egyetlen életben maradt tagja; ezt az őslakos közösséget az Amazonas esőerdő egyes részeinek államilag támogatott fejlesztése tizedelte meg. Ahogy a nők egyre idősebbek lettek, és nem született gyermek, aki továbbvinné a vérvonalat, sokan arra számítottak, hogy az Akuntsu nép eltűnik velük együtt.
Ez azonban tavaly decemberben megváltozott, amikor Babawru – a három nő közül a legfiatalabb, aki a negyvenes éveiben jár – fiúnak adott életet.
Pozitív környezeti hírek 2026 februárjából
„Valódi új-zélandi kötelesség megmenteni ezeket a madarakat”: a bogyós termés reményt hoz a kedvelt kakapónak
A világ egyetlen röpképtelen papagájfajáról egykor azt hitték, hogy eleve a kihalásra rendezkedett be.
Ám ez az éjszakai életmódot folytató, rejtőzködő, őshonos új-zélandi madár ma már inkább a túlélés felé billen: egy váratlan természetvédelmi program három évtized alatt 50-ről több mint 200 egyedre növelte az állományt.
Óriásteknősök térnek vissza erre a Galápagos-szigetre, közel 150 évvel a kihalásuk után
Közel 150 évvel azután, hogy az utolsó óriásteknősöket is elvitték Ecuador Galápagos-szigeteki Floreana-szigetéről, a faj február 20-án visszatért: ekkor engedtek szabadon több tucat fiatal hibridet, hogy helyreállítsák a sziget leromlott ökoszisztémáját.
„Tiszta energia mindenhol”: hogyan segíthet a világűrben termelt napenergia túllépni a nettó zéró célokon
A korábban disztópikus fantáziának tartott űrbéli napenergia hamarosan alapjaiban formálhatja át a megújulóenergia-szektort.
Az Egyesült Királyság Energia-biztonsági és Nettó Zéró Minisztériuma (DESNZ) által megrendelt új tanulmány szerint a kis léptékű, világűrben termelt napenergia már 2040-re költségversenyképessé válhat más kereskedelmi áramforrásokkal.
„Őrült” tervvel, amelyet egy floridai állatkertben dolgoztak ki, megmentették egy vadon élő orrszarvú látását Afrikában
Floridai állatviselkedés-kutatók utaztak Afrikába augusztusban, hogy segítsenek egy veszélyeztetett fehér orrszarvún, amelyet életveszélyes, parazitás szembetegség fenyegetett.
A Palm Beach Állatkertben szerzett tapasztalatokra építve dolgoztak ki egy tervet, ahol az állatokat arra tanítják, hogy önként működjenek közre saját ellátásukban.
„A rinocéroszok mostanra kiválóan vannak, és a csapat nagyon-nagyon magabiztos abban, hogy ezzel valóban megoldották a problémát” – mondja Angi Lacinak, a Precision Behavior társalapítója.
Csendes, kényelmes és alacsony kibocsátású: egy „repülő” komp alakítja át Stockholm vízi közlekedését
2024 végén a stockholmi ingázók egy egészen új módon kelhettek át a svéd fővároson: forgalomba állt egy „repülő” elektromos komp.
Alig több mint egy évvel később a Svéd Közlekedési Hivatal a próbaútvonal értékelése után elsöprő sikernek minősítette a projektet.
Szardínia fakókeselyűinek visszatérése Olaszország egyik legnagyobb természetvédelmi sikertörténete
Szardínia fakókeselyűi a 2010-es évek elején a kihalás szélére kerültek.
Állományuk azért zuhant mélypontra, mert közvetett mérgezés érte őket: azoknak az állatoknak a húsával együtt nyeltek le növényvédő szereket és vegyszereket, amelyekből táplálkoztak.
Ma azonban már több mint 500 egyed él az olasz szigeten, így Szardínia az ország egyik leglátványosabb természetvédelmi sikertörténetének számít.
„Vasúti Uber”: francia cég furgonokat alakít át sínekre, hogy újraélessze az elhagyott vonalakat
Franciaországban több ezer kilométernyi használaton kívüli vasútvonal van, amelyeket túl költséges lenne felújítani a nehéz, modern vonatok számára.
Egy startup azonban alternatív megoldást talált arra, hogyan lehessen ismét hasznosítani ezeket a pályákat.
A mérnökiroda, a SICEF projektje nem vonatokat indít újra, hanem a síneken közlekedő, Ferromobile névre keresztelt hibrid furgonokat állít forgalomba.
Portugália vezeti az uniós ranglistát: januárban az áram több mint 80 százaléka megújulókból származott
A Portugál Megújulóenergia-szövetség (APREN) adatai szerint 2026 januárjában az országban termelt villamos energia elképesztő, 80,7 százaléka megújuló forrásból származott.
Ez a legjobb arány az elmúlt kilenc hónapban, mióta Portugáliát egy országos káoszt okozó, tömeges áramszünet sújtotta, és ezzel az ország feljött a második helyre Európában. Az első a nem uniós Norvégia lett 96,3 százalékos megújuló áramtermeléssel, míg Dánia 78,8 százalékkal a harmadikra csúszott vissza.
„Forró homok a hűvösebb klímáért”: megtalálta-e Finnország végre a megoldást az ipari hőkibocsátásra?
Finnország a homok váratlan erejét használja ki az ipari hőtermelés szénmentesítésére – ez a globális kibocsátások egyik nagy „vakfoltja”.
Az ipari hőtermelés a szén-dioxid-kibocsátás egyik legnagyobb és legnehezebben kezelhető forrása, a világ teljes energiafelhasználásának nagyjából egyötödéért felel.
Titokban javítják-e a légsütők a beltéri levegő minőségét?
A légsütők gyakran kevesebb áramot fogyasztanak, mint a hagyományos sütők, ezért a spirálisan emelkedő energiaárak idején jó eszköznek számítanak a villanyszámla kordában tartására.
Most pedig egy új kutatás szerint a légsütők a beltéri levegő minőségét is javíthatják – egy fontos feltétellel.
Pozitív környezeti hírek 2026 januárjából
„Le a fosszilis hullámvasútról”: tíz európai ország 9,5 milliárd eurót ígér északi-tengeri szélerőműprojektekre
Közel egy tucat ország fogott össze, hogy leszálljon a „fosszilis hullámvasútról”, és átformálja a szélerőmű-ipart.
Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia és az Egyesült Királyság aláírta a Hamburgi Nyilatkozatot – ez mérföldkőnek számító vállalás arra, hogy 2050-ig 100 GW-nyi közös tengeri szélerőművi kapacitást építsenek ki az Északi-tengeren megosztott vizeiken. Ez nagyjából 143 millió otthon áramellátására elegendő.
Megmentheti-e egy „fenntartható” gombaölő szer a francia szőlőültetvényeket a klímaváltozás okozta betegségektől?
Reménysugár villant fel a borászok számára, miután Franciaország betiltotta azokat a gombaölő szereket, amelyekre eddig nagymértékben támaszkodtak a peronoszpóra és a penész ellen.
Sean Smith, az Egyesült Királyságban működő Eden Research technológiai vállalat vezérigazgatója „életképes és fenntartható” alternatívát dolgozott ki a réztartalmú növényvédő szerek helyett.
Először termel több áramot a nap- és szélenergia, mint a fosszilisek az EU-ban
2025-ben először termelt a szél- és napenergia több áramot az Európai Unióban, mint a fosszilis erőművek, ami „jelentős mérföldkőnek” számít a tiszta energiára való átállásban.
Hatályba lépett a „történelmi” nyílt tengeri egyezmény
Hatályba lépett a régóta várt Nyílt Tengeri Egyezmény, amely „történelmi mérföldkő” a világóceánok védelmében.
A bolygó felszínének csaknem felét kitevő nyílt tengerek az országhatárokon túl fekszenek, és a globális közjavak részét képezik. Eddig nem létezett kifejezetten a biológiai sokféleség védelmére és az erőforrásokból származó haszon igazságos megosztására irányuló jogi keret ezekben a nemzetközi vizekben.
Alábecsültük a szénelnyelő gombák erejét – ismerje meg a tudóst, aki ezen változtatni akar
A klímaválság kezelésének egy „láthatatlan” kulcsa került a figyelem középpontjába, miután Toby Kiers evolúciós biológus nyerte el a 2026-os Tyler-díjat a környezetvédelmi teljesítményért.
A gyakran a klíma „Nobel-díjaként” emlegetett elismerés azokat a „kiemelkedő” tudományos eredményeket jutalmazza a környezettudomány, az egészség és az energia területén, amelyek az emberiség javát szolgálják. A díj 250 ezer dollárral – mintegy 215 ezer euróval – jár.
Hogyan válhatnak az óceánok korallzátonyai titkos fegyverré a globális élelmiszer-bizonytalanság ellen
A korallzátonyok kulcsszereplői lehetnek a globális éhezés elleni küzdelemnek és a világ táplálkozási helyzetének javításának.
A Smithsonian Trópusi Kutatóintézet (STRI) új tanulmánya szerint a zátonyhal-állományok újjáépítése és „fenntartható szinten” tartása még mindig megvalósítható, és megoldást kínálhat az alultápláltság kezelésére. Bizonyos térségekben mindez akár hat éven belül elérhető.
Biztató ellési szezonja van egy ritka bálnafajnak
A világ egyik legritkább bálnafaja idén több borjút hozott világra, mint az elmúlt évek egy részében, a szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a kihalás veszélyének elhárításához még jóval több újszülöttre lenne szükség.
Az északi simabálna állományát mintegy 384 egyedre becsülik, és több évnyi csökkenés után lassú növekedésnek indult.
Hatályba lépett Franciaország „örökkévaló vegyi anyagok” elleni tilalma – ez változik most
Franciaország „örökkévaló vegyi anyagokra” vonatkozó tilalma január 1-jén lépett hatályba, miután egyre nagyobb aggodalom övezte e tartós szennyező anyagok egészségkárosító hatásait.
Az áttörést jelentő törvényt 2025. február 20-án fogadták el, miután több mint 140 ezer állampolgár szólította fel képviselőjét a tilalom támogatására.