Országok továbbra is megújulók felé fordulnak nemzetbiztonságért Trump szél- és napenergia-ellenes támadásai ellenére.
A tisztaenergia-termelés 2025-ben meghaladta a globális villamosenergia-igény növekedését, és ezzel történetében először visszaszorulásba taszította a fosszilis alapú áramtermelést egy új jelentés szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hajtóerőt a napenergia rekordnövekedése adta, különösen Kínában és Indiában.
A tiszta áram termelése tavaly 887 terawattórával bővült, meghaladva a globális villamosenergia-igény 849 terawattórás növekedését – derül ki az Ember energetikai agytröszt ma (április 21., kedd) közzétett jelentéséből.
Az Ember 215 ország villamosenergia-adatait elemzi, és 2025-ös adatokat vizsgált 91 országról, ami a cég szerint a globális kereslet 93 százalékát fedi le.
Összességében a megújuló energiaforrások – köztük a nap-, szél- és vízenergia, valamint más tiszta technológiák – részesedése tavaly a modern történelemben először lépte át a világ villamosenergia-mixének egyharmadát, és 33,8 százalékkal emelkedve 10 730 terawattórára nőtt.
Biztató hír ez egy olyan világ számára, amelyet az éghajlatváltozás sújt, és amelynek növekvő energiaigényét jelenleg a szén, az olaj és a gáz égetésével elégítik ki a gazdasági növekedés, a népességnövekedés és az elektrifikáció miatt. Az elemzés különösen időszerű a globális energiaválság közepette, amelyet tovább súlyosbít az Egyesült Államok Iránban vívott háborúja.
Egy másik történelmi első eseményként a szénalapú áramtermelés részesedése először csúszott egyharmad alá a globális termelésben, 0,6 százalékkal, 63 terawattórával esve vissza.
„Az elmúlt néhány évtizedben olyan időszakot éltünk, amikor az új villamosenergia-igény növekedése a fosszilis alapú áramtermelés növekedését jelentette” – mondja Nicolas Fulghum, az Ember vezető adatelemzője, a jelentés fő szerzője. „Most pedig egy olyan világ felé tartunk, ahol ez már nem így van.
Az olyan mérföldkövek, mint hogy a megújulók lehagyják a szenet, fontos állomások, de önmagukban nem mondanak el mindent az energiaszektor történetéről” – teszi hozzá Fulghum. „A nagy különbség a 10–15 évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor a kormányok még csak ígéretet tettek a megújulók felfuttatására, az, hogy ma ezek az ígéretek sokkal hihetőbbek.”
Előretör a nap- és szélenergia, gyengülnek a fosszilisek
A napenergia, amelynek termelése 2025-ben 30 százalékkal nőtt, önmagában a tavalyi nettó áramigény-növekedés háromnegyedét fedezte – és a szélenergia-termeléssel együtt a növekedés 99 százalékát adta.
Bár a napenergia tavaly először világszinten a szélerőműveket is megelőzte, és felzárkózott az atomenergia mögé, az Ember arra számít, hogy a két technológia együtt már az idén lehagyja az atomenergiát.
Eközben a fosszilis alapú áramtermelés gyakorlatilag megállt, és 2025-ben mintegy 0,2 százalékkal, azaz 38 terawattórával csökkent – így a tavalyi év azon kevés esztendő egyike lett ebben az évszázadban, amikor nem nőtt a fosszilis termelés.
A világban felgyorsuló napenergia-telepítéseket az akkumulátoros energiatárolás bővülése kísérte: mivel tavaly 45 százalékkal estek az akkumulátorok árai, a tárolói kapacitás 2025-ben 46 százalékkal nőtt. Az Ember becslése szerint tavaly akkora akkumulátorkapacitást telepítettek, amely az újonnan hozzáadott napenergia-termelés 14 százalékát képes áthelyezni a déli órákból a nap más időszakaiba.
Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a napenergiát ne csak nappal, a termelés idején lehessen hasznosítani.
„Az elektromos járművek, a hőszivattyúk és az ipari szektor elektrifikációja miatti többletáram-igény felpörgése ellenére a tiszta áram a következő néhány évben szerkezetileg képes lesz kielégíteni ezt a növekvő keresletet, majd megtörni a trendet, és csökkenteni az általunk használt fosszilis termelés mennyiségét” – mondja Fulghum. „Ez éles szakítás az elmúlt néhány évtized gyakorlatával.”
Kína és India „agresszíven törekszik” az energiatermelés diverzifikálására
Tavaly ebben az évszázadban először fordult elő, hogy mind Kínában, mind Indiában – a fosszilis áramtermelés két hagyományos óriásában – csökkent a fosszilis energiatermelés. Kínában 0,9 százalékkal, azaz 56 terawattórával, Indiában pedig 3,3 százalékkal, szintén 56 terawattórával esett vissza a termelés.
Ehelyett „most agresszíven egy olyan diverzifikációs stratégiát követnek, amelyben megújulókat vonnak be az energiamixbe. Ma ezek a források a legnagyobb változást hozó tényezők az energiarendszerükben” – mondja Fulghum.
Kína vezette a világot napenergia-fronton, és egyedül több mint a globális napenergia-kapacitás- és termelésnövekedés feléért felelt tavaly. Kína emellett a szélenergia-növekedés zömét is adta: 138 terawattórával nőtt az ország szélenergia-termelése.
India ezzel párhuzamosan rekord mértékben növelte mind a nap-, mind a szélenergia-termelését, miközben a vízerőművek is erős évet zártak. A pandémia utáni gazdasági fellendülés által éveken át fűtött fosszilis-termelésnövekedéssel szemben India ezúttal az átlagosnál lassabb keresletbővülést tapasztalt.
Az Egyesült Államok és Európa tavaly rendre 85, illetve 60 terawattórával növelte napenergia-termelését, miközben a fosszilisekben csak mérsékelt emelkedés volt tapasztalható.
Trump tisztaenergia-ellenes támadásai nem érik el céljukat
Donald Trump elnök kormányzata nyomást gyakorol az iparági szereplőkre, hogy növeljék a szén-, olaj- és gázkitermelést, és visszafogja a megújulók támogatását; Európában ugyanakkor a fosszilis alapú áramtermelés általánosságban csökkenő trendben van. Az elemzés azt sugallja, hogy az Egyesült Államokban zajló tisztaenergia-ellenes erőfeszítések és a háborúval összefüggő nehézségek ellenére az energiatranzíció világszerte továbbra is előrehalad.
„Miközben az olaj ára a háború miatt rendkívül volatilis, egyre többen tekintenek a nemzetbiztonsági szempontokra okként arra, hogy elgondolkodjanak az elektrifikáció bővítésén, és azon, hogyan tudnánk jobban kihasználni a többlet nap- és szélenergiát, amely nem függ más országoktól” – mondja Alexis Abramson, a Columbia Egyetem Klímaiskolájának dékánja, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében.
„Valóban átléptünk egy fontos küszöböt: a tiszta energia ma már gazdaságosan képes kielégíteni a növekvő igényeket, miközben a nemzetbiztonsági aggályok kezeléséhez is hozzájárul” – teszi hozzá. „A következő feladat, hogy mindezt a fosszilisenergia-felhasználás tartós csökkenésévé alakítsuk. Ez tehát egy nagyon fontos lépés a jó irányba.”