A NATO keleti szárnya mentén történt legutóbbi drónbetörések tovább erősítették a balti államok törekvését légvédelmük megerősítésére.
Védelmi szakértők szerint azonban az eszközök és a speciális szaktudással rendelkező személyzet hiánya egész Európában lassíthatja az erőfeszítéseket, hogy bezárják a drónfelderítésben és -elhárításban tátongó kritikus réseket.
„Az ipari kapacitás a legfőbb szűk keresztmetszet” – mondta Tomas Jermalavičius, az észtországi Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Központ (ICDS) tanulmányi vezetője az Euronews Nextnek.
Miközben Európa-szerte hatalmas összegeket fordítanak lég- és rakétavédelemre, az országok ugyanazokért a radarrendszerekért, elektronikai hadviselési képességekért és drónellenes technológiákért versenyeznek a néhány rendelkezésre álló beszállítónál – mondták a szakértők.
Ennek eredménye a beszerzési hátralékok növekedése, a drágulás és az akár évekre elnyúló szállítási idők – tette hozzá Jermalavičius.
„Egyetlen ország sem tud mindenhol, minden pillanatban 100 százalékos védelmet nyújtani”
Ahhoz, hogy egy hadsereg felléphessen egy drónnal szemben, szüksége van követő szenzorokra, az azokat hatástalanító fegyverrendszerekre, valamint egy „átfogó architektúrára”, amely lehetővé teszi a légtérhelyzet teljes áttekintését, jellemzően kameraképek, valamint radar- és akusztikus szenzorok adataiból összeállított képernyők segítségével.
„Ha bármelyik elem hiányzik, vagy rés van a rendszerben, akkor sokkal nehezebb a védekezés” – mondta az Euronews Nextnek Federico Borsari, a Centre for European Policy Analysis (CEPA) védelmi elemzője.
A balti országok számára az első szűk keresztmetszet továbbra is a drónok észlelése – tette hozzá.
A drónokat másként érzékelik a jelenlegi európai közepes és nagy hatótávolságú radarrendszerek, mint az olyan célpontokat, mint a repülőgépek vagy a cirkálórakéták, mivel olyan anyagokból készülnek, amelyek megnehezítik a felderítésüket – magyarázta Jermalavičius.
„Alacsonyan repülnek, lassan repülnek” – mondta. „A drónokat gyakran össze lehet téveszteni nagyobb madarakkal vagy madárcsapatokkal.”
A hadseregek időnként vadászgépeket vetnek be, hogy légi rálátást nyerjenek a fenyegetésre, és több információjuk legyen arról, lelőjék-e a célt, ez azonban rendkívül költséges – mondta Borsari.
Jermalavičius szerint a Baltikum számára elsőbbséget kell élveznie a rövid és nagyon rövid hatótávolságú radarokba való beruházásnak, hogy hatékonyabban tudják követni a drónokat.
„Rövidebb hatótávolságú radarral sokkal pontosabb képet kapunk, könnyebb azonosítani, mivel állunk szemben” – mondta, rámutatva, hogy a nagy hatótávolságú radarrendszerek időnként szem elől tévesztik a drónokat ott, ahol azok gyakran belépnek a légterükbe.
Hozzátette: az új rövid hatótávolságú radarokat be lehetne kapcsolni a Balti Légirendészet által már használt rendszerbe, amely mindhárom országban földi korai előrejelző és felderítő radarokból áll, és a repülőgépek, drónok és rakéták észlelésére szolgál.
Jermalavičius ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyszerre csak korlátozott számú radart lehet telepíteni, ezért „nagyon kíméletlenül kell priorizálnunk, hová telepítjük ezeket”.
Mindez ellenére a rövid hatótávolságú rakéták sem jelentenek tökéletes megoldást minden egyes drónbetörés megállítására – tette hozzá. Ha egy kormány kizárólag rövid hatótávolságú radarokba fektetne, azzal azt kockáztatná, hogy alulfinanszíroz más területeket, például a drónok elfogására szolgáló, költséghatékonyabb rakétarendszereket.
„Egyetlen ország sem tud minden pillanatban, minden helyen, minden lehetséges célpont ellen, minden fenyegetéstípusból 100 százalékos lefedettséget biztosítani” – mondta Jermalavičius. „Mindig lesz egy drón, amely átjut, bármit is teszünk.”
A NATO keleti szárnyán fekvő országok, például a balti államok és Lengyelország tudják, hogy ezeket a beruházásokat meg kell tenniük, de „ez nem olyasmi, amit egyik napról a másikra fel lehet építeni” – magyarázta Borsari.
Borsari szerint a balti országoknak a rövid távú radarberuházásokat is mérlegelniük kell az olyan új technológiák beszerzésével együtt, mint a drónok ellen olcsó és nagyon hatékony nagy energiájú lézerek.
„Mindenki ugyanazért a felszerelésért versenyez”
A szakértők szerint ugyanakkor számos akadálya van annak, hogy a rövid távú radarok végig kiépüljenek a balti védelmi vonal mentén.
Jermalavičius szerint akár 24 hónapig is eltarthat egyetlen radarrendszer legyártása és leszállítása, vagyis a gyártók kapacitása jelentős mértékben meghatározza, mikor és egyáltalán kapnak-e a balti államok és Európa többi része rövid hatótávolságú radarokat.
„Európa egészét súlyos, krónikus légvédelmi hiányosságok jellemzik” – mondta. „Mindenki ugyanazért a felszerelésért versenyez, mindenki ugyanazokhoz a beszállítókhoz, ugyanazokhoz a gyártókhoz fordul, így aztán rendkívül kiélezetté válik a verseny.”
Jermalavičius szerint a drónfelderítéshez más típusú felszerelésekre is szükség van, például akusztikus, elektrooptikai és infravörös szenzorokra, amelyekből szintén hiány mutatkozik Európa-szerte.
A drónfelderítéshez szükséges technológia kiépítését az is nehezíti, hogy kevés a megfelelő szakértelemmel és létszámmal rendelkező munkaerő – hangsúlyozták Jermalavičius és Borsari.
„Kis országok vagyunk, munkaerőpiacaink rendkívül versengőek, ezek nagyon technikai jellegű hivatások, így a képzett, bevethető állomány rendelkezésre állása szintén komoly korlátozó tényező” – magyarázta Jermalavičius.
A hatékony drónelhárítás része egy olyan összekapcsolt rendszer is, amelyben az egyik balti ország légterében jelentkező fenyegetést a másik ország is észlelni tudja. A Baltikumnak „nagyon jól integrált” légtérellenőrző rendszere van, a Boltnet, amely megosztja az észlelt fenyegetésekről szóló információkat az országok között – mondta Jermalavičius.
Ha a Boltnet egyik észt radarrendszere észleli és követi a fenyegetést, az információt megosztják a lett és litván légtérellenőrző operátorokkal, valamint a NATO integrált lég- és rakétavédelmi rendszereivel, hogy összehangolják a választ.
Jermalavičius ugyanakkor rámutatott, hogy a Boltnetnek más, földi szereplőket is be kell vonnia, például a Baltic Air Policing missziót vagy a területvédelmi erőket, hogy hatékonyabban reagáljanak a drónészlelésekre.