Ősi DNS: a kutyák több mint 15 ezer éve élnek az ember mellett, új fényt vetve eredetükre és társadalmi szerepükre
Az ember legjobb barátja a kutya már nagyon-nagyon régóta. Mint kiderült, sokkal régebb óta, mint amennyit a tudósok eddig bizonyítani tudtak.
Két friss, egymástól független kutatás tárta fel a háziasított kutyák eddig ismert legkorábbi genetikai bizonyítékait Európa- és Ázsia-szerte. Ezek 15 800 és 14 000 évvel ezelőttről származnak – nagyjából 5 000 évvel korábbról, mint amit más genetikai adatok alapján gondoltak.
„Ez a legkorábbi egyértelmű genetikai bizonyíték, amellyel a háziasított kutyákról rendelkezünk” – mondta Pontus Skoglund, az egyik tanulmány társszerzője, a londoni Francis Crick Intézet genetikus kutatója.
A két tanulmány, amely egyaránt a Nature (forrás: angol) folyóiratban jelent meg, több mint 200 kutya és farkas maradványaiból származó ősi DNS-t elemzett. Kulcsfontosságú leleteket azonosítottak Európa és Ázsia különböző lelőhelyeiről, köztük a közép-törökországi Pınarbaşıból és a délnyugat-angliai Gough-barlangból.
Összességében az eredmények tisztább képet rajzolnak a kutyák eredetéről, valamint arról, hogyan illeszkedtek be az emberi közösségekbe.
A tudósok régóta tudják, hogy a kutyák a szürke farkasoktól származnak az utolsó jégkorszak idejéből, ám az átmenet pontos időrendje – és az, hogy eleinte hogyan néztek ki – mindmáig rejtély maradt.
Az ősi kutya-DNS vizsgálatának fejlődése – amikor a kutyára jellemző szakaszokat különítik el – most közelebb visz a tisztánlátáshoz.
A kutatás arra is rávilágít, hogy az ember és a kutya kapcsolata mindig is egyedülálló volt: a Törökországban talált maradványok kémiai elemzése szerint az ősi kutyák halat ettek – ugyanazt az étrendet, mint a közelben élő emberek.
A Gough-barlangban a kutatók egy kutyaállkapcsot találtak, amelyet a halála után gondosan megmunkáltak. A vágásnyomok arra utalnak, hogy az állatot feldarabolták, de a maradványokat a helyszínen talált emberi testekhez hasonló módon kezelték, ahol a csontokat szintén megdolgozták és elrendezték.
Ez az átfedés azt sugallja, hogy a kutyákat nem közönséges állatként kezelték, hanem közelebbi, feltehetően szimbolikus vagy társadalmi szerepet tölthettek be.
„Az emberiség legjobb barátai, már 16 ezer éve velünk élnek társadalmainkban, és ez a jövőben is így marad” – mondta Lachie Scarsbrook, a tanulmány egyik társszerzője, a Müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kutatója.