Több mint 26 ezren szavaznak: természet kerülhet a font sterling bankjegyeire
A Winston Churchillhez hasonló történelmi személyiségeket hamarosan őshonos vadvilág váltja fel a brit bankjegyeken.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Bank of England által szervezett társadalmi konzultáción a természet témája végzett az élen. Hogy pontosan mely növények és állatok kerülnek a bankjegyekre, az év későbbi részében dől el.
„A természet nem puszta háttérdísz, hanem az az élő szál, amely összeköti tájainkat, történelmünket és jövőnket” - mondja Gordon Buchanan skót természetfilmes, aki egy szakértői testület tagjaként segít összeállítani a listát. „A természet védelme egyben maga a föld csendes, mégis ellenálló szívverésének védelme.”
Az új bankjegyek nemcsak a vadon élő állatok védelmére ösztönözhetnek, hanem a gazdaság védelméhez is hozzájárulhatnak.
„Új bankjegysorozatot mindig elsősorban azért vezetünk be, hogy növeljük a hamisítás elleni védettséget” - mondja Victoria Cleland, a Bank of England főpénztárnoka.
„A természet kiváló választás a bankjegy-hitelesítés szempontjából” - teszi hozzá -, „mert olyan biztonsági elemek kidolgozását teszi lehetővé, amelyeket a lakosság könnyen felismer és meg tud különböztetni.”
Brit vadvilág szimbolikus elismerése: rég esedékes, jelentős lépés
A természet bizonyult a legnépszerűbb témának a 2025 júliusában tartott konzultáció 44 ezer válaszadója körében, a szavazatok 60 százalékát szerezve meg.
A téma a bankjegyek hátoldalán jelenleg látható történelmi személyiségeket váltja fel, köztük az írónő Jane Austent, JMW Turnert és Alan Turing tudóst, valamint a második világháborús miniszterelnököt.
„Ez erőteljes emlékeztető arra, mennyire mélyen kötődnek az emberek a brit vadvilághoz, és mennyire értékelik azt” - mondja Ali Fisher, a Plans with Purpose fenntarthatósági tanácsadó cég alapítója és igazgatója. „Gyönyörű lehetőség arra, hogy a biodiverzitást szó szerint mindannyiunk kezébe adjuk.”
A második legnépszerűbb téma 56 százalékkal az Építészet és nevezetességek lett, ezt követték a Jelentős történelmi személyiségek (38 százalék), a Művészet, kultúra és sport (30 százalék), az Innováció (23 százalék) és a Figyelemre méltó mérföldkövek (19 százalék).
„Az Egyesült Királyság vadvilága nem különül el kultúránktól. Jelen van a futballcímerünkben, a folklórunkban, a partvidékeinken és a gyerekkorunkban” - mondja Nadeem Perera természetismereti műsorvezető és aktivista, a testület egy másik tagja. „Helyet adni neki olyan szimbolikus dologban, mint a pénzünk, egyszerre tűnik rég esedékesnek és jelentősnek.”
A RSPA azt javasolta, hogy az Egyesült Királyság „legkevésbé kedvelt” vadon élő állatai - például a galambok, a sirályok és a rókák - is kerüljenek rá az új bankjegyekre. A jótékonysági szervezet szerint ez segíthet átformálni a „félreértett” állatokról alkotott képet, és arra ösztönözheti az embereket, hogy minden vadállat értékét felismerjék.
„Mi a helyzet a galambokkal, amelyek évezredek óta társaink, vagy a rendkívüli memóriájú patkányokkal, esetleg a kiemelkedően intelligens sirályokkal?” - teszi fel a kérdést Geoff Edmond, az RSPCA vadvilágszakértője. „Mindegyikük önmagában is lenyűgöző vadállat, és megérdemli az elismerést.”
Norvégia és Svájc nyomában: mely európai országok állítanak még természetet bankjegyeikre?
A Bank of England nem az első Európában, amely helyet ad a természetnek a bankjegyein. A skót bankjegyeken már most is olyan állatok szerepelnek, mint a makréla, a vidra vagy a vörös mókus.
Norvégia legújabb koronasorozata hosszú partvonalát ünnepli: hullámmotívumok, valamint atlanti tőkehal és hering jelenik meg rajta.
Svájc 2016-ban kezdett eltávolodni attól a hagyománytól, hogy híres személyiségeket ábrázoljon a bankjegyein: a „Svájc sok arca” sorozat sztárjai között már a szél, a víz és a fény szerepel. Jelenleg lepkék, az Alpok és pitypangmagok díszítik a svájci bankjegyeket, a 2030-as évekre tervezett új sorozat pedig még hangsúlyosabban az őshonos növényekre és alpesi tájakra épül.
A jövőbeli euróbankjegyeken is leválthatja a természet az építészetet: az Európai Központi Bank olyan terveket fontolgat, amelyek Európa-szerte madarakat és folyókat ábrázolnak.
A 2025-ben meghirdetett, uniós tervezőknek szóló pályázat után két téma került a rövid listára: a „Folyók és madarak: ellenálló képesség a sokféleségben”, valamint az „Európai kultúra: közös kulturális terek”. A végső döntés várhatóan 2026-ban születik meg.
„Megélhetési, klíma- és természeti válság idején az ilyen apró kulturális elmozdulások is számítanak” - mondja Fisher. „Segítenek természetessé tenni azt a gondolatot, hogy a minket körülvevő élővilágot érdemes ünnepelni, megóvni és befektetni belé.”