Öt uniós ország fogyasztói idén akár 8,5 milliárd eurót spórolnak energiaszámláikon a legszennyezőbb energiamixű országok lakóihoz képest.
Azok az uniós országok, amelyek energiamixében a legtisztább források dominálnak, jobban védve lesznek az olaj és a földgáz árrobbanásától, miközben az Irán elleni háború egyre látványosabban rámutat a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés valódi árára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Közel-Kelet elleni csapások után alig két nappal a holland TTF (az európai nagykereskedelmi gázárak irányadó mutatója) 68 százalékkal, 52,8 euróra ugrott megawattóránként, ami kétéves csúcsot jelent.
A hét elején (április 20-án, hétfőn) a holland TTF jóval alacsonyabb, 40,2 eurós áron kereskedett megawattóránként. A visszaesés a két hete tartó tűzszünet és a jelentős deeszkaláció jelei nyomán következett be, az ár azonban még így is jóval magasabb, mint a konfliktus kezdete előtt volt (31,5 euró/MWh).
A volatilitás nagy része Iránnak a Hormuzi-szoros feletti szorítására vezethető vissza: ez a 38 kilométer széles átjáró a világ olaj- és gázszállításainak mintegy egyötödét bonyolítja. Márciusban az Európai Unióba irányuló cseppfolyósított földgáz- (LNG) export 11 százalékkal esett vissza.
Mindez arra késztette az uniós energiaügyi biztost, hogy azt javasolja: az országok a nyár folyamán fokozatosan töltsék fel készleteiket, hogy „mérsékeljék az árnyomást, és elkerüljék a nyár végére kialakuló rohamot”.
A helyzet egyúttal felpörgette az érdeklődést a hazai megújuló energiaforrások iránt is, amelyeket a geopolitikai feszültségek közepette egyre inkább stabilabb befektetésként tartanak számon.
„A napfény ára nem szokott megugrani, és a szelet sem lehet embargó alá vonni” – fogalmazott múlt hónapban António Guterres ENSZ-főtitkár.
Megújuló energia: véd az emelkedő gázáraktól az EU-ban?
Az Energy and Clean Air Kutatóközpont (CREA (forrás: angol)) új jelentése szerint az árak meredek emelkedése és a szűkülő kínálattól való növekvő félelmek ellenére az unió továbbra is „jobban védett” az árérzékenységgel szemben, mint 2022-ben, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű invázióját követően.
Ez elsősorban a megújuló energiaforrások robbanásszerű bővülésének köszönhető, amelyek 2025-ben új rekordokat döntöttek, és 2026-ban akár 5,8 milliárd eurót is megtakaríthatnak az EU-nak azzal, hogy kiszorítják a drága földgázt.
Szakértők rámutatnak: a megtakarítás ennél jóval nagyobb lenne, ha az unió határköltség-alapú árképzési mechanizmusa miatt sok országban nem a gázár határozná meg az áram árát.
2025-ben minden 1 euró/MWh gázár-emelkedés 0,37 euró/MWh áramár-növekedést eredményezett – ez 8 százalékkal alacsonyabb arány, mint 2022-ben.
„Ez közvetlenül annak köszönhető, hogy az áram árát részben leválasztották a gázról, illetve a tiszta energiába történő beruházásoknak, amelyek aránya az uniós villamosenergia-termelésben 2025-ben 14 százalékkal nőtt 2022-höz képest” – áll a jelentésben.
Mely uniós országokat védi meg leginkább a gázár-emelkedés?
Az elmúlt években az összes uniós tagállamban csökkent a gázár-ingadozásokkal szembeni érzékenység a tisztaenergia-kapacitások bővülésének köszönhetően.
Kiemelten jól járnak azonban öt ország – Dánia, Finnország, Franciaország, Svédország és Szlovákia – fogyasztói, mivel villamosenergia-mixükben itt a legmagasabb a tiszta energia aránya. A jelentés szerint ezek az államok idén 8,5 milliárd eurót takarítanak meg energiaszámláikon, ami 58 százalékkal alacsonyabb költséget jelent a legszennyezettebb energiamixű országokhoz – Lengyelországhoz, Olaszországhoz, Görögországhoz, Észtországhoz és Hollandiához – képest.
A becslés azon a feltételezésen alapul, hogy az idei fogyasztás megegyezik a 2025-össel, miközben figyelembe veszik a magasabb árakat és a gázár-érzékenységet is.
A 2025-ös adatok szerint Svédország bizonyult annak az uniós államnak, amely a legkevésbé érzékeny a gázár-sokkokra. Átlagosan minden 1 eurós gázár-emelkedés mindössze 0,04 euró/MWh növekedést okoz a svéd nagykereskedelmi áramárban.
„Bár Svédország jelenleg azon kilenc ország egyike, ahol a gáztárolói szint jelentősen elmarad az uniós átlagtól, az áramtermelésben nem támaszkodik a gázra – villamosenergia-igényének 99 százalékát tiszta energia fedezi –, ami tovább védi a villamosenergia-piacot az ársokkoktól” – áll a jelentésben.
Spanyolország és Portugália szintén profitál a megújuló energiákba irányuló felgyorsult beruházásokból: 2025-ben 21 százalékkal nőtt a tisztaenergia-termelésük 2022-höz képest. Ezt nagyrészt a napenergia 74 százalékos ugrása hajtotta.
Ezzel párhuzamosan mindkét ország gázár-sokkokkal szembeni érzékenysége 53 százalékkal csökkent. Tavaly minden 1 eurós gázár-emelkedésre Spanyolország és Portugália közös termelési zónájában csupán 0,089 euró/MWh áremelkedés jutott, ami a harmadik legalacsonyabb érték az unióban.
Franciaországban is jelentősen visszaesett a gázárakkal szembeni érzékenység, elsősorban a tisztaenergia-termelés növekedésének köszönhetően: 2022 és 2025 között gyakorlatilag a felére csökkent.
Mely országok fizetik meg a fosszilisenergia-függőség árát?
Hollandia a tisztaenergia-termelés 31 százalékos növekedése ellenére is érzékenyebb a gázárakra, mint 2022-ben.
Noha az ország villamosenergia-termelésében a nap- és szélenergia aránya meghaladja az uniós átlagot, továbbra is a földgáz a legnagyobb egyedi áramforrás.
„Érzékenységük azzal is összefügg, hogy erősen beágyazódtak az európai gázpiacba – gyakran átvett áron vásárlóként –, ezért kitettek a Németországhoz hasonló szomszédos országokból érkező sokkhatásoknak is” – teszi hozzá a jelentés.
„A földgáz hagyományosan a szokásosnál nagyobb szerepet tölt be a központosított áramtermelésben Hollandiában (22 százalék), miközben a tiszta energiaforrások, különösen a napenergia a decentralizált villamosenergia-termelésben dominálnak.”
Hollandiában például a napenergiát főként nappal használják ki, estefelé azonban más forrásokat kell felpörgetni – ez pedig gyakran földgázt igényel.
Lengyelország szintén kilóg az uniós trendből: bár 2022 óta 48 százalékos éves növekedést ért el a megújuló energiák terén, a gázárakkal szembeni érzékenysége továbbra is magas.
Ennek fő oka, hogy Lengyelország a szén kiváltása és visszaszorítása érdekében erőteljesen növeli a gáztüzelésű erőművi termelést, miközben a szén továbbra is a teljes villamosenergia-termelés több mint felét adja.
„Mivel Lengyelország a tiszta energiaforrások helyett inkább a gáz felé fordult, a gáztüzelésű áramtermelés 2025-ben 132 százalékkal haladta meg a 2022-es szintet” – magyarázza a tanulmány.
„Ez a megnövekedett függőség – amely 2025-ben már a teljes termelés 13 százalékát tette ki – azt is eredményezte, hogy a gázárakkal szembeni érzékenység 87 százalékkal nőtt.”
Lengyelországban minden 1 eurós gázár-emelkedés 0,36 euró/MWh áramár-növekedést von maga után.
Magyarország esetében is nőtt a gázárakkal szembeni érzékenység 2022-höz képest, éves összevetésben 22 százalékkal. Bár az országban látványosan bővült a napenergia-kapacitás, a hálózati csatlakozások korlátai miatt Magyarország továbbra is rákényszerül, hogy a rendszert gázalapú termeléssel tartsa stabilan.