Litvánia gyorsan telepít szél- és napenergiát: erősíti energiabiztonságát, megszünteti orosz fosszilis energiahordozóktól való függését
Litvánia rövid idő alatt a megújuló energia egyik nagyhatalmává vált, miután drasztikusan csökkentette a szennyező fosszilis tüzelőanyagoktól való függését.
Az országon belüli megújuló villamosenergia-felhasználás öt évvel ezelőtti 15 százalékról 2025-re 50 százalékra ugrott, elsősorban a nap- és szélenergia óriási beruházásainak köszönhetően.
A múlt héten az Európai Parlamentben tartott konferencián Litvániát azért dicsérték, mert az elmúlt négy évben az EU-ban a leggyorsabban alakította át villamosenergia-rendszerét megújuló alapokra, és ezzel elsőként érte el Európában a „teljes függetlenséget az orosz fosszilis energiahordozóktól”.
Megújulóboom Litvániában
A litván Ziedine ekonomika civil szervezet konferencián ismertetett jelentése szerint a prosumerek – azok a háztartások és vállalkozások, amelyek például tetőre szerelt napelemekkel maguk termelnek megújuló áramot – száma 2021-ben még 18 800 volt, 2025-re viszont elképesztő 174 500-ra nőtt.
A napenergia beépített kapacitása is jelentősen nőtt: 2021-es 225 MW-ról 2025-re 3 284 MW-ra.
Hasonlóan megugrott a szélerőművi kapacitás is: 2021-ben 623 MW, 2025-ben már 2 535 MW, ami nagyjából 1,5 millió átlagos háztartás éves áramellátására elég.
„Áprilisban a nap- és szélenergia Litvánia villamosenergia-igényének 84 százalékát fedezte” – mondja Petras Auštrevičius európai parlamenti képviselő. Az ország az importfüggőségét is drasztikusan visszafogta: a hazai termelés már az áramigény 99 százalékát fedezi.
„Litvánia bizonyítja, hogy az energiarendszer ellenálló-képességének kulcsa a megújuló energia” – teszi hozzá Auštrevičius. „Más országok is tanulhatnak Litvánia példájából.”
Litvánia megújuló kapacitásai 2026 folyamán is hasonló ütemben bővülnek. A jelenlegi kormányprogram szerint az ország 2028-ra azt szeretné elérni, hogy a belföldi villamosenergia-fogyasztás 100 százalékban megújuló forrásból származzon, és elsődlegesen megújuló energiára épülő nettó áramexportőrré váljon.
Válságból lehetőség
Az elmúlt hetekben tovább erősödött az érvelés a hazai, tiszta energia mellett, mivel az Irán ellen indított háború nyomán az egekbe szöktek a gáz- és olajárak.
Az árak nagyfokú ingadozását döntően a Hormuzi-szoros gyakorlatilag teljes lezárásának tulajdonítják; ez a világ egyik legfontosabb fosszilisenergia-szűk keresztmetszete, amelyen keresztül a globális olajszállítás mintegy ötöde halad át.
„Miközben Európa történetének egyik legsúlyosabb energiaválságát éli át, Litvánia máris ékes példáját adta annak, hogyan lehet egy válságból lehetőséget kovácsolni” – mondja Domantas Tracevičius, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) tagja.
Tracevičius hozzátette: néhány éven belül Litvánia a villamosenergia-termelésben felhasznált fosszilis tüzelőanyagok „nagyfogyasztójából” a megújuló villamos energia nettó exportőrévé válik.