Elemzés: Európa napenergia-kapacitása az év végéig 67,5 milliárd eurót takaríthat meg, ha magasak maradnak a gázárak.
A napenergia segít megmenteni Európát a fosszilis tüzelőanyag-import bénító költségeitől, miközben az Irán elleni háború az egekbe löki az olaj- és gázárakat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nemzetközi olajárak viszonyítási alapjaként szolgáló Brent nyersolaj ára a közel-keleti konfliktus kezdete óta több mint 50 százalékkal emelkedett, tegnap reggel (március 31-én) hordónként 107 eurót ért el.
A holland TTF irányadó földgázár szintén mintegy 70 százalékkal ugrott meg. Ez azt jelenti, hogy 2026 márciusa várhatóan a legnagyobb havi áremelkedést hozza az európai gázpiacon 2021 szeptembere óta.
A drágulás nagy részéért a gyakorlatilag lezárt Hormuzi-szorost teszik felelőssé, amelyen a világ olajszállítmányainak mintegy ötöde halad át.
A SolarPower Europe új elemzése ugyanakkor azt mutatja, hogy a napenergia hasznosítása március 1-je óta naponta több mint 100 millió eurót takarít meg Európának, vagyis az összesített megtakarítás meghaladja a 3 milliárd eurót. Ha a gázárak magasan maradnak, a szakértők szerint a teljes 2026-os megtakarítás akár a 67,5 milliárd eurót is elérheti.
Európát sürgetik: hozza ki a legtöbbet napenergiájából
A jelentés szerint a napenergia-kapacitás már most is „jelentős védőpajzsot” nyújt a háború nyomán kialakult energiapiaci sokk ellen.
Március első 20 napjában az elemzés – amely a Rystad Energy gázáradataira épül – arra jutott, hogy a napenergiából termelt áram 2 milliárd eurót spórolt meg az EU-nak azzal, hogy ennyivel csökkentette a fosszilis tüzelőanyag-importot.
Az elemzők szerint a napenergia közel egyharmadával faragta le az EU energiaszükségleteinek fedezési költségét. Ennek ellenére az uniós napenergia-piac évtizede először visszaesni kezdett.
„Itt az ideje, hogy levonjuk a tanulságokat nem egy, hanem két energiaválságból” – mondja Walburga Hemetsberge, a SolarPower Europe (forrás: angol) vezérigazgatója.
„Az európai napenergia növekedése azonban megtorpant, éppen akkor, amikor az előnyei nagyobbak, mint valaha. A döntéshozók legfontosabb feladata most az, hogy a napenergia lehetőségeit a végletekig kihasználják Európa érdekében.”
Hemetsberge a kormányokat rugalmasabb energiahálózatok kiépítésére, több energiatároló telepítésére és a gazdaság teljes körű villamosításának felgyorsítására szólítja fel.
Annak ellenére, hogy „dezinformációs hullámmal” néznek szembe, a hőszivattyúk 2025-ben szintén 20 milliárd eurós megtakarítást hoztak, és várhatóan 5,3 milliárd eurót spórolnak meg idén január és április között.
Hogyan védik a megújuló energiák Európát a dráguló gázáraktól
Számos európai ország már az Irán elleni háború előtt rámutatott, milyen előnyökkel jár, ha energiarendszerét zöld technológiákra állítja át.
Spanyolország 2019 óta megduplázta szél- és napenergia-kapacitását, több mint 40 gigawattal bővítve energiamixét. Összehasonlításképpen: egy 1 gigawattos erőmű nagyjából 876 000 háztartást tud ellátni egy éven át, ha azok évente átlagosan 10 000 kilowattóra áramot fogyasztanak.
„Spanyolország szél- és napenergia-bővülése 2019 óta 75 százalékkal csökkentette a drága fosszilis erőművek befolyását az áramárakra” – állapította meg az Ember nevű energiakutató agytröszt egy tavalyi jelentésében.
„Azoknak az óráknak a száma, amikor az áramár a gázalapú termelés költségeihez kötődött, gyorsabban esett vissza, mint más, gázfüggő országokban, például Olaszországban és Németországban.”
Az európai áramtőzsdéken a kereslet kielégítéséhez szükséges legdrágább erőmű – ami jellemzően fosszilis tüzelőanyaggal működik – határozza meg az órás nagykereskedelmi áramárat. Ahogy azonban a szél- és napenergia-szerű olcsóbb technológiák termelése bővül, kiszorítják a gázt és a szenet, így a fosszilis tüzelőanyagok egyre ritkábban szabják meg az áram árát.
A rekordmennyiségű szélenergia újabb csúcsot döntött a megújulók terén az Egyesült Királyságban is, dacára azoknak a „fantazmagórikus” állításoknak, amelyek szerint az országnak olaj után kellene fúrnia az Északi-tengeren.
Március 26-án a brit szélerőművek termelése új csúcsot ért el, 23 880 megawattra emelkedett, ami 23 millió lakás áramellátásához elegendő.
„A szél ebben a rekordidőszakban a brit áramtermelés több mint felét adta, és nagyon fontos, hogy a nap folyamán korábban az olcsó szél- és napenergia kiszorította az energiarendszerünkből a drága gázt – a gáztermelés közel két éve nem látott mélypontra, az áramtermelés mindössze 2,3 százalékára esett vissza” – mondja Tara Singh, a RenewableUK szakmai szövetség képviselője.
„Ez az energiaváltás a gyakorlatban: megmutatja, miért kell most és a következő években is ambiciózus új tisztaenergia-projekteket megvalósítani.”
Megújulók versenye: melyik uniós ország vezet?
2025-ben a szél- és napenergia-termelés az EU-ban története során először több áramot adott, mint a fosszilis tüzelőanyagok, amit a szakértők a tiszta energiára való átállás „fontos mérföldkövének” neveznek.
Az Ember jelentése szerint a szél- és napenergia rekordot jelentő, 30 százalékos részesedést ért el az uniós áramtermelésben, így egy százalékponttal megelőzte a fosszilis forrásokat.
2024-ben Ausztria állt az élen a legmagasabb zöldáram-felhasználási aránnyal (90 százalék), elsősorban 16 vízerőművének köszönhetően.
Svédország szorosan a nyomában következett 88 százalékkal, főként szél- és vízenergiára támaszkodva, míg Dánia a harmadik lett, energiájának 80 százaléka származott megújuló forrásokból.
Őket Georgia (68,4 százalék), Portugália (65,8 százalék), Spanyolország (69,7 százalék) és Horvátország (58 százalék) követte. Málta az utolsó helyen végzett, mindössze 10,7 százalékos megújulóenergia-arányával.