Az ENSZ egy átfogó új jelentése részletesen bemutatja, milyen kockázatokkal jár az 1,5 °C-os felmelegedési küszöb túllépése, és hogyan mérsékelhetjük ezeket.
Már nem lehetséges a globális felmelegedést 1,5 °C alatt tartani – de még létezik kiút, derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) új jelentéséből.
Az „túllövés, tetőzés és csökkenés” jelenti jelenleg a legjobb esélyt arra, hogy a párizsi klímaegyezményben rögzített felmelegedési küszöb alá térjünk vissza, és elkerüljük az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait – áll a jelentésben.
A jelentés legjobb esetben 1,8 °C-os felmelegedéssel, más forgatókönyvekben pedig 2 °C-ot meghaladó hőmérséklet-emelkedéssel számol. „A hőmérséklet minden egyes töredék foknyi emelkedése emberéletekbe kerül, megélhetéseket semmisít meg, elmélyíti az egyenlőtlenséget, és az ökoszisztémákat a visszafordíthatatlan károkhoz taszítja közelebb” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár.
Az emberiség jövőjének biztosításához az szükséges, hogy ez a túllövés „a lehető legkisebb és legrövidebb” legyen – hangsúlyozta Guterres.
Megújuló energiaforrások kulcsfontosságú elemei a megoldásnak.
Egy frissen publikált, az Energy Transitions Commission (ETC) nevű nemzetközi agytröszt által készített külön jelentés ugyanakkor az energia területén a „fejlődés paradoxonára” világít rá. A mesterséges intelligencia adatközpontjai és a hűtés robbanásszerűen növekvő energiaigénye, valamint a túlterhelt villamosenergia-hálózatok együtt gyorsabban növekednek, mint amekkora nyereséget a rekordszintű megújulóenergia-bővülés hoz.
Miért nem csökkenti a rekordmennyiségű megújuló energia a kibocsátásokat
Évente rekordösszegű, 1900 milliárd eurónyi beruházás irányul a tiszta energiára, ami gyors növekedést eredményez – ennek ellenére ez még mindig csupán a keresletnövekedés 40 százalékát fedezi.
Hőhullámok egyre nagyobb keresletet gerjesztenek az energiaigényes légkondicionálás iránt, miközben az MI-robbanás újabb súlyos terhet ró az áramszolgáltató rendszerekre.
A adatközpontok energiafogyasztása 2025-ben 17 százalékkal nőtt, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a világ összes fogyasztásának mintegy 1,5–2 százalékát tette ki. A prognózisok szerint ez 2030-ra megduplázódhat.
Az Egyesült Államoktól az Egyesült Királyságig a túlterhelt villamosenergia-hálózatok kapacitásáért is versenyeznek, ahol az új csatlakozásokra akár 10 évet is várni kell, és jelentős előzetes díjak bevezetését fontolgatják a hálózati helyek biztosítására. Ennek következtében egyes fejlesztők helyben létesített energiamegoldásokba, például napelemes és gázüzemű mikrohálózatokba fektetnek.
Ezzel párhuzamosan az elavult villamosenergia-hálózatok miatt hatalmas mennyiségű zöld energia vész kárba: Európában önmagában 375 gigawattnyi megújuló kapacitás vár hálózati csatlakozásra, miközben az Egyesült Államokban 2300 gigawatt rekedt a várólistákon.
Mindezek következtében a globális kibocsátások inkább stagnálnak, mintsem csökkennének, ami az ETC értékelése szerint 2,5 °C-os felmelegedés felé sodorja a világot.
És mivel az áramfogyasztás a teljes energiafelhasználásnak csak mintegy az ötödét teszi ki, elengedhetetlen a fűtés, az ipar és a közlekedés szén-dioxid-mentesítése is.
A túllövés korlátozása: hogyan térhet vissza a világ a helyes pályára?
Mindkét jelentés egyetért a probléma rövid távú megoldási lehetőségeiben – kezdve a metán kibocsátásának visszaszorításával.
Ez az erős üvegházhatású gáz a szén-dioxidnál jóval erősebb: a globális felmelegedés mintegy 0,5 °C-ért felelős, jóllehet az atmoszférában relatíve rövidebb ideig marad meg.
A korai csökkentések – elsősorban az olaj- és gázipar, az élelmiszer-pazarlás és a hulladéklerakók célba vételével – ezért érdemben mérsékelhetik a hőmérséklet-emelkedést.
Az országoknak a régi, nagy kibocsátású infrastruktúrák – például a fosszilis energiahordozókra épülő erőművek, közlekedési rendszerek és ipari létesítmények – helyett alacsony kibocsátású alternatívákba, így például megújuló energiaforrásokba kellene átirányítaniuk beruházásaikat.
2025-ben a megújuló energiaforrások a világ villamosenergia-termelésének csaknem 34 százalékát adták. Ennek 60–70 százalékra történő növelése 2030-ig az UNEP jelentése szerint elősegítené, hogy a világ csak korlátozott mértékben lépje túl a felmelegedési küszöböt.
Ez összhangban áll a COP28-on vállalt kötelezettséggel, amely szerint az évtized végéig meg kell háromszorozni a globális megújulóenergia-kapacitást. A hangsúlyt az energiatárolásra, a rugalmas fogyasztásra és a hálózatok korszerűsítésére kell helyezni – ahogy az Energy Transitions Commission rámutat, jelenleg több finanszírozott tiszta energiatermelő kapacitás vár hálózati csatlakozásra, mint a 2030-as cél eléréséhez szükséges, évente hiányzó 900 gigawatt teljes mennyisége.
Minél gyorsabban sikerül visszafogni a kibocsátásokat, annál kevésbé lesz a világ rákényszerülve, hogy olyan bizonytalan jövőbeli technológiákra támaszkodjon, mint a szén-dioxid-eltávolítás (CDR) – áll az UNEP jelentésében, amely ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a CDR felelős alkalmazása, nyomon követése és felfuttatása fontos hosszú távú feladat.
A kereslet csökkentése szintén kulcselem, ami olyan olcsó megoldásokat helyez előtérbe, mint az energiahatékonyság javítása, a fűtés és a hűtés villamosítása, valamint a közlekedéssel és az étrenddel kapcsolatos viselkedés megváltoztatása – ezek a változások azonban az UNEP figyelmeztetése szerint sokkal inkább a megfelelő szakpolitikai döntésektől, mintsem pusztán az egyéni választásoktól függenek.