Az ENSZ egyik tanulmánya szerint 2025-ben az adatközpontok több áramot fogyasztottak, mint a világ legtöbb országa, mindössze tízet leszámítva.
António Guterres ENSZ-főtitkár arra szólította fel az MI-vel foglalkozó vállalatokat, hogy „valljanak színt” környezeti lábnyomukról, hangsúlyozva, hogy a fosszilis energiahordozók hajtják a klíma- és energiaválságokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Miközben Európát két hónapon belül már a második hőhullám perzseli, Guterres Londonban mondott beszédet, amely sötét képet festett egy bolygóról, amely épp túl van a mérések kezdete óta legforróbbnak bizonyult tizenegy egymást követő éven.
„A klímakáosz szemünk láttára gyorsul” – fogalmazott Guterres, miközben az energiaválság, amelyet a Közel-Keleten zajló háború táplál, „leleplezi egy szénhidrogénektől függő világ ostobaságát”.
„Nyilvánvaló, hogy világunkat ma a Két válság története fenyegeti” – mondta Guterres, utalva Charles Dickens 19. századi brit író „Két város története” című művére.
„Első pillantásra ez a két válság különállónak tűnik. Valójában azonban ugyanabból a romboló forrásból táplálkoznak: a fosszilis energiahordozókból” – tette hozzá a londoni Climate Action Week rendezvényen, amelyen minden évben politikai döntéshozók, vállalatvezetők és civil szervezetek képviselői gyűlnek össze.
Guterres az MI környezeti átláthatósági kezdeményezését javasolja
Guterres kifejezetten felszólította a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokat, hogy hozzák nyilvánosságra a tevékenységük nyomán keletkező szén-dioxid-szennyezést, valamint azokat a víz- és földhasználati adatokat, amelyek az üzemeltetésükhöz kapcsolódnak.
A 2026. december 31-én lejáró mandátumú főtitkár az MI környezeti átláthatósági kezdeményezését javasolta, és azzal érvelt, hogy az MI-cégeknek mérniük és közzétenniük kellene a rohamosan terjedő technológiájuk hatását. Ezt a hatást az ellenzők gyakran érvként hozzák fel a gyorsan szaporodó adatközpontok növekedésének fékezése mellett.
Az adatközpontok hatalmas szerverparkok, amelyek a mesterséges intelligenciát és más digitális szolgáltatásokat működtetik. Az MI-vállalatok egyre nagyobb nyomással szembesülnek – a kormányoktól és a közvetlenül érintett térségek lakóitól egyaránt –, hogy tevékenységük legyen átláthatóbb, és az iparágban egységesebb beszámolási szabályokat vezessenek be.
Az ENSZ egy, a hónap elején közzétett tanulmánya kimutatta, hogy ezek a létesítmények 2025-ben több villamos energiát fogyasztottak, mint a világ legtöbb országa: mindössze tíz ország áramigénye haladta meg az adatközpontokét. A tanulmány szerint 2030-ra várhatóan már csak öt ország lesz, amelynek fogyasztása nagyobb.
A vizsgálat szerint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó víz- és energiafelhasználás, valamint szennyezés mindössze négy év alatt megduplázódik. Az MI-t kiszolgáló adatközpontok 2025-ben a világ villamosenergia-fogyasztásának mintegy 1,5 százalékát adták, 2030-ra pedig várhatóan közel 3 százalékot tesznek majd ki az előre jelzett globális felhasználásból.
„Mindezen nyilvánvaló aggodalmak ellenére a közösségek gyakran teljes sötétségben vannak az őket körülvevő infrastruktúra környezeti hatásaival kapcsolatban” – mondta Guterres.
Guterres szerint az MI-vállalatoknak azt is vállalniuk kellene, hogy létesítményeiket legkésőbb 2030-ra megújuló technológiákkal – például szél- és napenergiával – termelt villamos energiával látják el.
„Elég a rejtett költségekből. Elég abból, hogy a terheket azok viselik, akik a legkevésbé képesek elbírni őket. Ideje tiszta vizet önteni a pohárba” – hangsúlyozta Európa legnagyobb független klímakonferenciáján.
Az MI villamosenergia-igénye rohamosan nő
Számos nagy technológiai vállalat megfogadta, hogy működését tisztább energiaforrásokra állítja át, egyesek már az évtized végéig. Több cég – köztük az Amazon és a Google – különösen a napenergiára és az atomenergiára építi terveit.
Az MI bevezetéséért folyó verseny azonban megnehezítette ezeknek a vállalásoknak a teljesítését, és az egekbe repítette az üvegházhatású gázok kibocsátását, amelyek az olyan tüzelőanyagok, mint az olaj, a szén és a gáz elégetéséből származnak, és melegítik a bolygót. A környezetbarát projektek megvalósítását a szabályozási akadályok is hátráltatták.
Jelenleg a szén biztosítja az adatközpontok világszintű áramfogyasztásának mintegy 30 százalékát – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség adataiból. A megújuló energia – elsősorban a szél-, nap- és vízenergia – körülbelül 27 százalékkal részesedik, a földgáz 26 százalékkal, a nukleáris energia pedig 15 százalékkal. A következő öt évben a megújulók várhatóan csak a kereslet mintegy felét lesznek képesek kielégíteni.
Az MI robbanásszerű terjedésével sokan – köztük Guterres – annak lehetőségeit emelik ki a klímaválság kezelésében. Az intelligens rendszerek javíthatják az energiahatékonyságot, csökkenthetik a szennyezést és a kibocsátásokat.
Az ENSZ továbbra is sürgetően kongatja a vészharangot
Az ENSZ főtitkára régóta sürgeti a világot, hogy tegyen komoly lépéseket a klímavédelemért, és idén is összehívja a vezetőket az éves klímakonferenciára (COP), amelyet ezúttal Törökországban rendeznek meg, hogy új tervekről tárgyaljanak.
Keddi beszédében az MI kérdése csak egy volt azon lépések sorában, amelyek szerinte szükségesek ahhoz, hogy a felmelegedés mértéke az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,5 Celsius-fok (2,7 Fahrenheit-fok) alatt maradjon – ezt a célt a 2015-ös Párizsi Megállapodás rögzítette.
Az elmúlt év volt az első olyan időszak, amikor a hároméves átlaghőmérséklet átlépte ezt a határértéket.
„Minden nagy kibocsátónak fel kell gyorsítania az intézkedéseket” – mondta Guterres. „És minden országnak túl kell teljesítenie vállalásait.”
Felszólított a metán kibocsátásának csökkentésére is. Ez az erőteljes üvegházhatású gáz a globális felmelegedés mintegy egyharmadáért felelős, és jóval erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid, ugyanakkor viszonylag rövidebb ideig marad a légkörben. Guterres a szén-, olaj- és gázfüggőség mérséklését is sürgette.
Világszerte előrelépés látható a megújuló energiák terén, de a kihívások megmaradtak
Guterres beszédében pozitív fejleményeket is kiemelt a megújuló energia terén, ahogy a nagyobb volumenű termelés leszorítja a technológiák költségét, és egyre szélesebb körben terjed az alkalmazásuk.
A tiszta energiatermelés – elsősorban a nap- és szélenergia – tavaly gyorsabban nőtt, mint a világ összesített villamosenergia-igényének növekedése. A megújulók részaránya 2025-ben a modern kori történelemben először haladta meg a globális áramtermelés egyharmadát, miközben a szénalapú termelés részesedése egyharmad alá csökkent.
Kína továbbra is a világ tisztaenergia-átállásának motorja, Európában pedig általános csökkenő tendencia látható a fosszilis alapú áramtermelésben.
Az Egyesült Államok azonban Donald Trump elnöksége alatt ismét a szénre, az olajra és a gázra támaszkodik, és megnyirbálta a megújulók, valamint az átfogó klímavédelmi intézkedések támogatását – mindezt a globális energiaválság közepette, amelyet tovább súlyosbít az Egyesült Államok Irán elleni háborúja. Guterres ezt „minden energiaválság anyjának” nevezte.