Egy új elemzés szerint a napenergia-termelés ugrásszerű növekedése segített kielégíteni az Európát sújtó, perzselő hőhullámok miatti megnövekedett áramigényt.
A napenergia végzi a munka nehezét, hogy segítsen Európának kielégíteni energiaigényét az egymást érő, perzselő hőhullámok közepette.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Ember nevű energetikai agytröszt új elemzése szerint a napenergia-termelés az európai országokban akár 17 százalékkal is nőtt a júniusi és júliusi hőhullámos napokon.
A kutatók szerint ez segített ellátni az elektromos hálózatot, miközben a forró napokon az áramigény akár egynegyedével is megugrott. A hőhullámok gyakran hirtelen áramfelhasználás-növekedést okoznak a hirtelen jelentkező hűtési igény miatt, elsősorban az energiaigényes légkondicionáló (klíma) berendezések miatt.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint a helyiségek hűtése – ami nagyrészt klímaberendezéseket és ventilátorokat jelent – 2022-ben a világ villamosenergia-felhasználásának mintegy hét százalékát tette ki. Még azokban az országokban is, ahol kevés háztartásban van légkondicionáló, hirtelen megugrik az energiaigény, amikor extrém hőhullám csap le.
A 2025-ös nyár eleji hőhullámok idején például Franciaországban az esti fogyasztási csúcs 25 százalékkal haladta meg a holtszezonban mért átlagot, elsősorban a légkondicionálás miatt.
A napenergia a hőhullám közepette a „szokásosnál jobban” teljesít
Az Ember elemzése szerint az idei június végi hőhullám idején a napi áramigény a hőhullám előtti napokhoz képest Olaszországban akár 28, Magyarországon 23, Franciaországban 14, Spanyolországban pedig 13 százalékkal emelkedett.
A jelentés szerint a hőhullám okozta többletigény idején a napenergia volt az egyetlen nagyobb áramtermelési forrás, amely „a szokásosnál jobban” teljesített. A júniusi és júliusi többi naphoz képest a hőhullámok alatt a napenergia napi átlagos termelése Franciaországban és Magyarországon 17, Spanyolországban öt százalékkal volt magasabb, Olaszországban pedig nagyjából változatlan maradt.
„A hőhullámok idején a napenergia már most is a munka oroszlánrészét végzi, de az igazi kihívás napnyugta után kezdődik” – mondja Chris Rosslowe vezető energetikai elemző.
„Este, amikor a hűtés iránti igény továbbra is magas, az elektromos hálózat különösen kitett a drága, gáztüzelésű erőműveknek.”
Hogyan hat Európa perzselő nyara az energiaellátásra?
Európa egymást követő hőhullámai, amelyekről tudósok azt mondják, hogy a klímaváltozás nélkül „gyakorlatilag lehetetlenek” lettek volna, tömeges aszályokat idéztek elő a kontinensen.
A Duna alacsony vízállása miatt Magyarországon vissza kellett fogni az atomerőművi termelést, miközben szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az vízenergia-termelés az Alpok térségében közel került történelmi mélypontjához.
A fosszilis tüzelésű energiatermelés is megsínylette az aszályt: Lengyelországban egy széntüzelésű erőmű termelését kellett visszafogni a Visztula rendkívül alacsony vízszintje miatt.
A június végi és július eleji hőhullámok idején Magyarországon 119, Franciaországban 44, Olaszországban 13, Spanyolországban pedig hét százalékkal volt magasabb az átlagos napi áramár, mint az előző hetek hasonló napjain.
Szakértők szerint az árrobbanás ismét rámutat arra, milyen nagy szükség van azokra az akkumulátoros energiatároló rendszerekre, amelyek megakadályozzák, hogy a felesleges napenergia kárba vesszen.
„Miközben napközben a napenergia menti meg a helyzetet, estére az energiatároló akkumulátorok jelentik a védőhálót” – mondja Rosslowe.
„Együtt az egyik legegyértelműbb eszközt jelentik ahhoz, hogy Európa villamosenergia-rendszere ellenállóbbá váljon a forróbb nyarakon. Mivel a hőhullámok idején a napenergia-termelés nő, miközben más erőművek küszködnek, a tárolás lehetővé teszi, hogy ez az olcsó áram estére is kitartson.”