Megelőzte a szenet, a földgázt, az atom-, a szél- és a vízenergiát, vagyis minden más nagyobb áramtermelő forrást.
A napenergia rekordszintű, 52 TWh villamos energiát termelt az EU-ban 2026 júniusában, ami a közösség havi termelésének 25 százalékát adta. Ezzel megdöntötte korábbi havi csúcsát, az 47 TWh-t (23 százalék) 2026 májusából.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A napenergia volt az EU legnagyobb önálló áramforrása ebben a hónapban, megelőzve az atomenergiát (21 százalék), a gázt (15 százalék), a szelet (14 százalék) és a vízenergiát (12 százalék), miközben a szén mindössze 8 százalékot adott. Ez mindössze a harmadik hónap, amikor a napenergia az EU legnagyobb áramforrása volt, 2025 júniusa és 2026 májusa után.
„A napenergia felemelkedése valóban szédületes, sorra múlja felül az előrejelzéseket” – mondja Chris Rosslowe, az Ember elemzőközpont vezető elemzője, amely az elemzést készítette. „Néhány év alatt a napenergia kis szereplőből Európa villamosenergia-rendszerének nélkülözhetetlen részévé vált, miközben kormányok és állampolgárok olcsó, gyorsan telepíthető, hazai áramforrásokat keresnek.”
2021 júniusában a napenergia még csak az EU áramtermelésének 10 százalékát (21 TWh) adta.
Olcsó és gyorsan telepíthető
A napenergia-termelés 2021 és 2025 között évente több mint egyötödével nőtt az EU-ban – ez volt a leggyorsabban bővülő áramforrás. Ennek fő oka a telepítések magas üteme: 2025-ben 65,1 GW új kapacitást helyeztek üzembe.
A júniusi rekord napenergia-termelés egybeesett a viszonylag magas nyári áramigénnyel, amelyet részben a rekorddöntő hőhullámok miatti hűtési szükséglet hajtott. A napenergia segített fenntartani az ellátást, miközben más energiahordozók a forró, szélcsendes időben nehézségekkel küzdöttek.
Spanyolország áll az európai megújulóenergia-forradalom élén
A napenergia térnyerése az EU tagállamaiban is látványos. 2026-ban eddig 18 uniós ország döntött új havi rekordot a napenergiából származó áram részarányában.
Spanyolországban 2026 júniusában először termelte a napenergia az áram több mint egyharmadát (34 százalék). Ez az ország rendkívüli tisztaenergia-beruházásainak köszönhető. 2019 óta megduplázta szél- és napenergiás kapacitását, több mint 40 GW-tal bővítve – többel, mint bármely más uniós ország, kivéve Németországot, amelynek villamosenergia-piaca kétszer akkora, mint Spanyolországé.
Mindez a fogyasztóknak is kedvez. Spanyolországban csökkentek a villanyszámlák, miközben sok más országban emelkedtek, miután az iráni háború kirobbanása energiaválságot idézett elő. Az Ember elemzése szerint a háztartások márciustól, amikor a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárult, havonta átlagosan 10 eurót spóroltak villanyszámláikon.
Spanyolország 2025 augusztusában egyáltalán nem vett igénybe széntüzelésű erőműveket. Ez óriási változás ahhoz képest, hogy alig tíz évvel korábban a szén az ország áramtermelésének egynegyedét adta.
Mindez jól mutatja, milyen gyorsan tudják az országok átalakítani energiaforrásaikat, ha valóban eldöntik. „Nem kell spanyol napsütés ahhoz, hogy azt elérjék, amit Spanyolország: Európa minden országa sokkal jobban kihasználhatná saját szél- és napenergia-potenciálját, hogy csökkentse függését a drága gáztól” – érvel Rosslowe.
Természetesen mindez a kibocsátások szempontjából is kiváló hír. Spanyolország 2025-ben villamosenergia-termelésének mindössze 25 százalékát fedezte fosszilis tüzelőanyagokból, így az egy főre jutó, 0,9 tonna szén-dioxid-egyenértékű kibocsátása az uniós átlag, az 1,3 tonna CO2e alatt maradt.
A balkon-napelemek rendkívül népszerűek Németországban
Németországban 2026 májusában a napenergia először állította elő az áram több mint egyharmadát (33 százalék), júniusban pedig már 36 százalékra nőtt a részesedése.
Németország ad otthont Európa legnagyobb működő naperőműparkjának, amely egy egykori szénbánya területén több mint 500 hektárnyi panelt foglal magában. Emellett a hétköznapi németek is egyre inkább felismerik, hogy a napenergia segíthet csökkenteni energiaszámláikat.
A gyakran erkélyeken, teraszokon és melléképületek tetején felszerelt, dugaszolható napelemek kis panelekből állnak, amelyeket külső falra lehet rögzíteni. Sok európai országban akár a szupermarketben vagy online is megvásárolhatók. Németországban 2022 és 2025 között több mint egymillió ilyen készletet telepítettek.
Az dugaszolható napelemekkel termelt áram közvetlenül, egy fali konnektoron keresztül használható, akárcsak bármely más eszköz (például egy mobiltelefon-töltő), és nem jár telepítési költséggel.
A szakértők szerint átlagosan két-hat évbe telik, mire a rendszer ára megtérül, attól függően, mennyit fizetett érte, mekkora, és hová szerelték. Ha azonban már működik, a dugaszolható napenergia csökkenti a hálózatból vételezett áram mennyiségét, ezáltal mérsékli az ön villanyszámláját.
Németországban a balkon-napelemek ára az elmúlt néhány évben a felére esett, a kisebb modellek ma már nagyjából 200 euróba kerülnek.
A fogyasztók további megtakarítást érhetnek el, ha akkumulátort is csatlakoztatnak, amely eltárolja a balkonpanelek által termelt energiát. Mivel a napenergia a napsütésre támaszkodik, áramot csak nappal termel. A fogyasztás azonban jellemzően alacsonyabb ezekben az órákban, mivel sokan munkában vagy iskolában vannak, távol az otthonuktól. Esténként, amikor a napelemek már nem termelnek, az energiaigény megugrik, ahogy az emberek hazatérnek.
Az akkumulátorok segíthetnek kiegyenlíteni Németországban a kínálat és a kereslet ingadozásait: eltárolják a nappal megtermelt napenergiát, és lehetővé teszik, hogy a háztartások este használják fel. Így elkerülhető, hogy a nappali termelés kárba vesszen, és mérsékelhető a villamosenergia-hálózat terhelése.
Lengyelország hagyományosan a szénre támaszkodott, de a helyzet gyorsan változik
Lengyelország júniusban az áramtermelés csaknem egynegyedét napenergiából fedezte (24 százalék). Bár az EU egyik legnagyobb szénfelhasználója, Lengyelországban is az európai élmezőnybe tartozik a napenergia növekedésének üteme.
2025 júniusában fontos mérföldkőhöz érkezett az ország: a megújuló energiaforrások először termeltek több áramot, mint a szén. A villamos energia 44,1 százaléka származott megújuló forrásokból, míg a szén- és ligniterőművek 43,7 százalékot állítottak elő – derül ki az Energy Forum elemzőközpont adataiból.
2025-ben Lengyelországban 23 GW fotovoltaikus kapacitás működött. Öt évvel korábban még csak 2 GW-nyi napelemes beruházás volt az országban.
Lengyelország egyik fő kihívása, hogy felszámolja azokat az akadályokat, amelyek késleltetik az energiaátmenetet. „A szárazföldi szélenergia fejlesztését a kormány 2016-ban gyakorlatilag teljesen leállította, és csak két éve kezdte enyhíteni ezeket a szabályokat, így a szélenergia bővítése még mindig nagyon korlátozott” – magyarázza Dr. Maria Niewierko az Energy Forum munkatársa.