Az időjárás-előrejelzők arra figyelmeztetnek, hogy Európa egyes térségei az embert próbáló nyár után a „villámárvíz-szezonba” lépnek.
Európa perzselően forró nyara „komor példája” volt az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozásnak. Ezt még júniusban közölte az Európai Bizottság, amikor a kontinens jelentős részén már az év harmadik hőhulláma tombolt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Július és augusztus sem hozott sok enyhülést. Ehelyett ismét olyan szélsőséges meleg érkezett, amely a tudósok szerint „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna a fosszilis tüzelőanyagok elégetése nélkül.
A perzselő hőmérséklet és a csapadékhiány Európa hatalmas területeit sújtotta aszállyal, megteremtve a feltételeket azokhoz a halálos erdőtüzekhez, amelyek Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban, Görögországban és Törökországban is pusztítottak. A lángok több ezer hektárt emésztettek fel, és a második világháború óta nem látott méretű evakuálási műveletet tettek szükségessé.
Milyen időjárás várható Európában szeptemberben?
A globális időjárás-előrejelző platform, a WFY24 adatai szerint szeptember első hetében továbbra is meleg marad az idő a Földközi-tenger térségében. Rómában átlagosan 35 Celsius-fokos, Athénban 34, Madridban pedig 33 Celsius-fokos nappali csúcsértékek várhatók.
Ez mintegy 6-8 Celsius-fokkal haladja meg a szeptember elejére jellemző átlagot, ami arra utal, hogy az Európát sújtó szélsőséges nyári hőség egyre inkább átnyúlik az ősz első heteire is.
Észak-Európában ugyanakkor jóval hűvösebb és változékonyabb idő várható. Berlinben a legmagasabb nappali hőmérséklet mindössze 21 Celsius-fok, Londonban pedig 20 Celsius-fok körül alakulhat. Nagy-Britannia, Németország és Franciaország egyes részein a heves esőzések és zivatarok már megtörték a hőséget, és nedvességgel töltötték fel a kiszáradt talajt.
A legjelentősebb csapadéknövekedésre azonban a Földközi-tenger térségében lehet számítani.
„Szeptember és október a villámárvizek időszaka a Földközi-tenger térségében. A tenger a három hónapos nyári felmelegedés után ekkor éri el éves maximumhőmérsékletét, miközben az első hideg légörvények is megérkeznek fölé” – mondta az Euronews Earthnek Ioanna Vergini, a WFY24 alapítója.
A szakértő szerint a meleg tengerfelszín és a magasabb légköri rétegekbe érkező hideg levegő közötti kontraszt hozza létre azt a pusztító időjárási rendszert, amelyet Spanyolországban DANÁ-nak, vagyis magaslégköri, elszigetelt depressziónak, közismert nevén „hidegcseppnek” neveznek.
„Ez okozta a 2024 októberében bekövetkezett halálos valenciai árvizeket, valamint a Genovában ismétlődően jelentkező hasonló eseményeket is” – tette hozzá Vergini. „A forró nyár feltölti energiával ezt a rendszert, mert a tenger szolgáltatja hozzá az üzemanyagot, és egész nyáron ezt az energiát gyűjti.”
Valenciában a csapadék éves átlagban augusztusban 18 milliméterről szeptemberre 47 milliméterre emelkedik. Hasonló tendencia figyelhető meg Palmában is, ahol az átlagos csapadékmennyiség 21-ről 55 milliméterre nő, valamint Palermóban, ahol 15 milliméterről 42 milliméterre emelkedik.
Az észak-európai városokban, például Berlinben, Varsóban és Stockholmban ezzel szemben szeptemberben általában valamivel kevesebb eső esik, mint augusztusban.
Ezek az adatok azonban az adott időszakokra jellemző átlagértékeket mutatják, nem konkrét időjárás-előrejelzést jelentenek.
Eléri Európát az El Niño szeptemberben?
Az időjárással kapcsolatos híreket jelenleg nagyrészt az El Niño jelensége uralja. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy az idei akár „az emberi emlékezet legerősebb” El Niño-jelensége lehet.
A Meteorológiai Világszervezet szerint az időjárási jelenség, amely akkor alakul ki, amikor a Csendes-óceán keleti térségében szokatlanul felmelegszik a tenger felszíne, továbbra is „folyamatosan erősödik”, és várhatóan a következő hónapokban „meghatározó szerepet játszik majd az éghajlati mintázatok alakításában”.
Az El Niño általában emeli a globális átlaghőmérsékletet, ezzel pedig gyakoribbá válhatnak a szélsőséges időjárási események. Hatásai azonban elsősorban a trópusi térségekben érzékelhetők.
Korábbi El Niño-időszakok alatt Dél-Amerikában, az Egyesült Államok déli részén, Kelet-Afrikában és Közép-Ázsiában is megnőtt az árvizek kockázata. Eközben Ausztrália egyes részein, Dél-Amerika északi térségeiben, valamint bizonyos ázsiai országokban, például Indonéziában az aszály és az erdőtüzek veszélye fokozódott.
Bár egyes beszámolók kapcsolatot vontak Európa idei perzselő nyara és az El Niño között, a szakértők ismét hangsúlyozták, hogy a szélsőséges hőség elsődleges oka az éghajlatváltozás.
„Ezen a nyáron egész Európában hőhullámokat tapasztaltunk, amelyek emlékeztetnek bennünket az éghajlatváltozás hatásaira” – mondta Stephen Belcher professzor, a brit meteorológiai szolgálat tudományos és technológiai vezetője.
„Ez a nagy El Niño ugyanakkor arra is emlékeztet bennünket, hogy az éghajlati rendszer természetes ingadozásai is szerepet játszanak, tovább növelve az éghajlatváltozás okozta terheket.”
Európában az El Niño hatásai jóval közvetettebbek, és általában kevésbé súlyosak.
A brit meteorológiai szolgálat szerint az El Niño hatása a közelgő ősszel és a tél első időszakában növelheti az „esősebb, viharosabb időjárás” esélyét Északnyugat-Európában.
Az Európai Bizottság szerint az El Niño Európában az ősz során a szokásosnál magasabb hőmérsékleteket is okozhat, és ez a melegebb tendencia a következő tavasz felé fokozatosan erősödhet.
A tudósok ezért attól tartanak, hogy 2027 minden eddigi rekordot megdöntve globálisan a valaha mért legmelegebb év lehet.