Az időjárás-előrejelzők arra figyelmeztetnek, hogy Európa egyes térségei az embert próbáló nyár után a „villámárvíz-szezonba” lépnek.
Európa perzselő nyara az ember okozta klímaváltozás „komor példája” volt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Így fogalmazott az Európai Bizottság júniusban, amikor a kontinens nagy része már az év harmadik hőhullámától izzott.
Július és augusztus alig hozott enyhülést: olyan extrém hőséget, amelyet a tudósok szerint a fosszilis tüzelőanyagok égetése nélkül „gyakorlatilag lehetetlen” lenne tapasztalni.
A perzselő hőség és a csekély csapadék Európa hatalmas térségeit taszította aszályba, ezzel utat nyitva a halálos erdőtüzeknek, amelyek Spanyolországot, Portugáliát, Franciaországot, Görögországot és Törökországot sújtották – több ezer hektár égett le, és a második világháború óta nem látott méretű evakuálási műveletre volt szükség.
De hogy szeptember már a küszöbön áll, végre lehűlésre számíthatunk?
Európa szeptemberi időjárási kilátásai
A globális időjárás-előrejelző platform, a WFY24 (forrás: angol) adatai szerint szeptember első hete továbbra is meleg lesz a Földközi-tenger térségében: Rómában a napi maximumok átlagosan 35 °C, Athénban 34 °C, Madridban pedig 33 °C körül alakulnak.
Ez nagyjából 6–8 °C-kal haladja meg a kora szeptemberre jellemző átlagot, ami arra utal, hogy Európa szélsőséges nyarai kezdenek kitolódni.
Észak-Európában viszont sokkal „hűvösebb és változékonyabb” időjárás várható: Berlinben mindössze 21, Londonban 20 °C lesz a csúcshőmérséklet. Az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország egyes részein a heves esőzések és viharok már megtörték a hőséget, és enyhülést hoztak a kiégett talajoknak.
A legnagyobb mértékű csapadéknövekedés azonban a Földközi-tenger térségében várható.
„Szeptember és október a Földközi-tenger térségének villámárvíz-szezonja: a tenger az év legmelegebb állapotában van három hónapnyi felmelegedés után, miközben az első hideg légörvények megérkeznek a magasban” – mondja Ioanna Vergini, a WFY24 alapítója az Euronews Earthnek.
A kontraszt – magyarázza – gerjeszti azt a pusztító időjárási rendszert, amelyet Spanyolországban DANA néven ismernek (Depresión Aislada en Niveles), vagyis nagy magasságban kialakuló, elszigetelt légköri depressziót, „hidegcseppet”.
„Ezt okozta a Valenciában 2024 októberében pusztító halálos árvizeket, és ez áll a Genovában ismétlődő események mögött is” – teszi hozzá Vergini. „A forró nyár feltölti a rendszert, mert a tenger jelenti az üzemanyagot, és egész nyáron töltődött.”
Évente Valenciában az átlagos csapadékmennyiség 18 milliméterről augusztusban 47 milliméterre emelkedik szeptemberben. Ugyanez figyelhető meg Palmán (21-ről 55 mm-re) és Palermóban (15-ről 42 mm-re), miközben az észak-európai városokban, például Berlinben, Varsóban és Stockholmban szeptemberben általában valamivel kevesebb eső esik, mint augusztusban. Ezek az adatok azonban a szokásos szezonális átlagokon alapulnak, nem pedig időjárási előrejelzésen.
Eléri-e Európát az El Niño idén szeptemberben?
Az időjárásról szóló médiabeszámolókat jelenleg az El Niño uralja, amelyről a szakértők azt mondják, az idei évben az „élő emlékezet legerősebbje” lehet.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) arra figyelmeztet, hogy ez az időjárási jelenség – amely akkor lép fel, amikor a Csendes-óceán keleti részén a tengervíz szokatlanul felmelegszik – továbbra is „folyamatosan erősödik”, és várhatóan „meghatározza az éghajlati mintázatokat” a következő néhány hónapban.
Az El Niño-események megemelik a globális hőmérsékleteket, és utat nyitnak a szélsőséges időjárás gyakoribb előfordulásának. Hatásai azonban elsősorban a trópusokon érezhetők.
A korábbi El Niño-jelenségek idején Dél-Amerikában, az Egyesült Államok déli részén, Kelet-Afrikában és Közép-Ázsiában megnövekedett árvízkockázatot tapasztaltak, miközben Ausztrália egyes térségeiben, Dél-Amerika északi részén és több ázsiai országban – például Indonéziában – aszály és nagyobb tűzveszély alakult ki.
Noha számos beszámoló próbálja az idei El Niñohoz kötni Európa perzselő nyarát, a szakértők rendre hangsúlyozzák, hogy valójában a klímaváltozás a felelős.
„Idén nyáron Európa-szerte hőhullámokat éltünk át, amelyek ismételten emlékeztetnek a klímaváltozás hatásaira” – mondja Stephen Belcher professzor, a brit Met Office tudományos és technológiai főigazgatója.
„Ez az erős El Niño arra emlékeztet, hogy a klímarendszerben a természetes ingadozások is szerepet játszanak, tovább növelve a klímaváltozás okozta terhelést.”
Európában az El Niño hatásai jóval közvetettebbek, és általában kevésbé súlyosak.
A brit Met Office szerint az El Niño hatása az előttünk álló ősszel és kora télen növelheti az „esősebb, viharosabb időjárás” valószínűségét Északnyugat-Európában.
Az Európai Bizottság szerint az El Niño Európában az őszi hőmérsékleteket is „az átlagosnál melegebbé” teheti, és ez a melegedés a jövő tavaszig tovább halmozódhat. A tudósok ezért tartanak attól, hogy 2027 a globális hőmérsékleti rekordok óta mért legforróbb év lesz.