Az emberi tevékenység okozta felmelegedés üteme történelmi csúcson van egy friss globális klímajelentés szerint.
A világ veszélyesen közel kerül a Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os felmelegedési küszöbéhez: egy új, átfogó jelentés szerint az emberi tevékenység okozta melegedés 2025-re eléri az 1,37 °C-ot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ha a kibocsátások a jelenlegi szinten maradnak, az 1,5 °C-os határértéket várhatóan 2030 körül lépjük át – erre a következtetésre jutott a 17 ország 56 intézményében dolgozó több mint 70 tudós elemzése.
Az Indicators of Global Climate Change (forrás: angol) (IGCC) ma, június 11-én a Earth System Science Data folyóiratban megjelent negyedik kiadása azokat a kulcsmutatókat követi nyomon, amelyek megmutatják, milyen gyorsan és miért változik az éghajlat. A kép egyértelmű: a Föld gyorsuló ütemben melegszik, szinte teljes egészében az emberi tevékenység hatására.
„Tanulmányunk azt mutatja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása soha nem látott szintre emelkedett, főként a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt” – mondja Dr. William Lamb, a németországi Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet (PIK) vezető kutatója.
„A jó hír az, hogy a megoldások már rendelkezésre állnak. Ha a kormányok a megújuló energiaforrásokba és a villamosításba fektetnek, úgy csökkenthetik a kibocsátásokat, hogy közben tisztább, megbízhatóbb és biztonságosabb energiarendszereket építenek ki.”
Három éven belül kimerül a világ szén-dioxid-költségvetése
A szén-dioxid-költségvetés – az a teljes CO2-mennyiség, amelyet még kibocsáthatunk, miközben az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 °C alatt tartjuk a melegedést – 2026 elejétől mindössze 130 milliárd tonnát tesz ki. A jelenlegi kibocsátási szintek mellett ez nagyjából három év alatt teljesen kimerül.
Az 1,5 fokos határ a 2015-ös Párizsi Megállapodás sarokköve, amelynek célja, hogy megakadályozza az éghajlati válság legsúlyosabb következményeit.
A globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2024-ben rekordot döntött, 56,8 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékre emelkedett, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt. A három fő üvegházhatású gáz – a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid – légköri koncentrációja 2019 óta egyaránt nőtt, a CO2-szint pedig elérte a 425,6 milliomodrésznyi térfogatrészt.
„Egyszerű a képlet: több üvegházhatású gázt bocsátunk ki, mint valaha, ez egyre magasabb légköri szinteket okoz, amelyek egyre több hőt csapdáznak a légkörben, és kibillentik a világot az egyensúlyából” – mondja Dr. Matt Palmer, a brit meteorológiai szolgálat, a Met Office tudományos munkatársa.
A jelentés arra is rámutat, hogy a Föld energiamérlegének egyensúlytalansága – vagyis a bolygót érő és az onnan távozó hő közötti különbség – az elmúlt évtizedekben több mint a duplájára nőtt, és ma rekordmagas. Ez azt jelenti, hogy a bolygó gyorsabban raktározza a hőt, mint a modern mérések kezdete óta bármikor.
„A Föld energia-egyensúlytalansága rohamosan nő, és minden éghajlati elemet átalakít, köztük az óceánok és a szárazföldek felmelegedését, az örök fagy birodalmának olvadását, a jégvesztést és a tengerszint emelkedését” – mondja Dr. Karina Von Schuckmann, a francia Mercator Ocean International kutatóintézet munkatársa.
Emelkedik a tengerszint, melegszik az óceán
A globális tengerszint 2025-ben új rekordot ért el: 1901 óta 23 centiméterrel emelkedett, és a növekedés üteme gyorsul. Az óceánok nyelik el a többlethő nagy részét, a globális átlagos tengerfelszíni hőmérséklet pedig tavaly a második legmagasabb mért értéket érte el.
A jelentésben idén először szereplő új mutató a tengeri hőhullámok mértékét ragadja meg: az általuk érintett napok száma 1991 és 2025 között világszerte több mint a háromszorosára nőtt. Csak 2025-ben 65 olyan napot jegyeztek fel, amikor tengeri hőhullám tombolt, ami károsítja az ökoszisztémákat, veszélyezteti a halállományokat, és megzavarja azokat az óceán–atmoszféra rendszereket, amelyek a Föld éghajlatát szabályozzák.
A szárazföldön hasonlóan nyomasztó a kép. Az elmúlt évtizedben a szárazföldi átlagos maximumhőmérsékletek csaknem fél fokkal magasabbak voltak, mint az azt megelőző tíz évben – ez a változás világszerte új szintre emeli a szélsőséges hőséget.
„Az elmúlt évtized melegedésének szinte egészét az emberi tevékenység okozza” – mondja Dr. Samantha Burgess, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat szakértője. „A megélhetésre és az ökoszisztémákra gyakorolt hatások már most világszerte érezhetők, és ahogy a hőmérséklet tovább emelkedik, ezek a hatások fel fognak gyorsulni.”
A jelentés készítői egy kevésbé látványos kockázatra is felhívják a figyelmet: maguk a globális adatbázisok is veszélybe kerültek, amelyek segítségével ezeket a változásokat nyomon követik. A forráskivonások – köztük a Trump-kormányzat tavalyi döntése az amerikai külügyminisztérium globális levegőminőség-figyelő programjának megszüntetéséről – veszélyes hiátusokat hoznak létre abban a bizonyítékalapban, amelyre az éghajlattudomány és az éghajlatpolitika támaszkodik.
„Ezek nélkül a jövőbeni értékelések sokkal nehezebbé válnak, éppen akkor, amikor sürgős éghajlatpolitikai lépésekre lenne szükség” – figyelmeztet Dr. Chris Smith, a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet kutatója.