Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy egy európai országot súlyosan érinthetnek a szélsőséges tűzveszélyes időjárási viszonyok, ha nem szüntetjük meg a fosszilis energiahordozóktól való függésünket.
A ma születő csecsemők és kisgyermekek életük során átlagosan három évvel több „szélsőséges tűzveszélyes időjárást” fognak elszenvedni, mint nagyszüleik, hacsak nem csökkentjük az üvegházhatásúgáz-kibocsátást – figyelmeztet egy új tanulmány.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, ami újabb szélsőséges időjárási események előtt nyitja meg az utat. A kontinenst sújtó, egymást követő hőhullámok után Európa nagy részét idén hosszan tartó aszály érte.
Ez ideális feltételeket teremtett a halálos erdőtüzekhez, amelyek Spanyolországon, Franciaországon és Görögországon söpörtek végig, több százezer hektárt égettek le, és a második világháború óta az egyik legnagyobb evakuálási műveletet indították el.
A Vrije Universiteit Brussel új kutatása arra figyelmeztet, hogy Európa felgyorsult felmelegedése súlyos következményekkel jár a fiatalabb generációk számára, jóllehet ők járultak hozzá a legkevésbé az éghajlatváltozáshoz.
Európai gyerekekre még több „szélsőséges tűzveszélyes időjárás” vár
A tanulmány (forrás: angol), amely az Environmental Research Letters tudományos folyóiratban jelent meg, megállapította, hogy ha a jelenlegi klímapolitikát folytatjuk, egy 2025-ben Európában született gyermek több mint három további évet fog szélsőséges tűzveszélyes időjárási körülmények között leélni egy 1950-ben születetthez képest. Ez 84 százalékos növekedést jelent a mai babák számára a nagyszüleikhez képest.
„Az Európában ma születő gyermekek életük során évekkel hosszabb időt töltenek majd szélsőséges tűzveszélyes időjárási körülmények között, és a mediterrán térségben ez a teher különösen súlyos” – mondja Rosa Pietroiusti, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók a szélsőséges tűzveszélyes időjárást úgy határozzák meg, mint azokat a napokat, amikor a tűzveszélyességi index (Fire Weather Index, FWI) meghaladja az adott ország 1985–2014 közötti időszakában mért napok felső 5 százalékát.
A legnagyobb növekedést a már most is súlyosan érintett mediterrán térségben vetítik előre.
A kutatók szerint azok, akik itt születnek 2025-ben, akár 2,5-szer nagyobb mértékben lesznek kitéve szélsőséges tűzveszélyes időjárásnak, mint az 1950-ben születettek. Ez több mint öt további évet jelent életük során ilyen körülmények között – feltéve, hogy az éghajlatváltozás mértéke 2100-ra eléri a plusz 2,6 °C-ot.
Portugália az az európai ország, ahol az elmúlt évtizedekben a legnagyobb arányban égett le az ország területe. Itt a szélsőséges tűzveszélyes napok száma várhatóan több mint megduplázódik: az 1950–1970 közötti évi 14 napról 2100-ra évi 32 napra a jelenlegi klímapolitikák mellett.
Ez azt jelenti, hogy egy ma születő portugál gyermek várhatóan mintegy 6,5 évet tölt élete során szélsőséges tűzveszélyes időjárási körülmények között, ha a jelenlegi klímapolitika nem változik.
A kutatók hozzáteszik: minden egyes további foknyi globális felmelegedés a század végéig körülbelül 272 nappal növeli meg egy 2025-ben született portugál gyermek életében a szélsőséges tűzveszélyes időjárás időtartamát.
Pietroiusti szerint ez az oka annak, hogy az ifjúság által szervezett klímaigazságossági mozgalmak és jogi kezdeményezések egyre határozottabban követelnek ambiciózusabb klímapolitikát a kormányoktól és vállalatoktól, hogy „elkerülhetők legyenek a jövőjükben a klímával összefüggő veszélyek legsúlyosabb hatásai”.
Hogyan védhetők meg a jövő európai generációi a szélsőséges tűzveszélyes időjárástól?
A tanulmány szerint a fosszilis energiahordozók felhasználásának gyors visszaszorítása minden régióban csökkentené a veszélyes tűzveszélyes időjárásnak való kitettséget.
Ha a kibocsátásokat a Párizsi Megállapodás céljával összhangban, 2100-ra 1,5 °C-os felmelegedésre korlátoznánk, akkor a 2025-ben születettek átlagos élettartamára vetítve Európában 1,3 évvel, Dél-Európa leginkább érintett régióiban pedig több mint két évvel csökkenne a szélsőséges tűzveszélyes időjárásnak való kitettség.
Wim Thiery, a tanulmány rangidős szerzője szerint ahogy a szél- és napenergia költségei tovább csökkennek, e cél elérése „teljes mértékben megvalósítható”.
„Minden egyes elkerült töredék foknyi felmelegedés közvetlenül kevesebb tűzveszélyes időjárásra fordítódik le egy gyermek élete során, így esélyt adva számára egy teljesebb, egészségesebb életre és jobb oktatásra” – teszi hozzá.
„Ez kevesebb kegyetlenül rövidre vágott életet, kevesebb lángok martalékává vált otthont és álmot, és kevesebb, sérülések és gyász miatt traumatizált embert jelent.
A hónap elején az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy már nem lehetséges a globális felmelegedést az 1,5 °C-os küszöb alatt tartani – a legjobb forgatókönyv szerint 1,8 °C-os felmelegedésre, egyes szcenáriókban pedig 2 °C feletti értékekre kell készülni.
A „túllövés, csúcs és visszaesés” most a legvalószínűbb pálya – áll az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) jelentésében.
A tiszta energiára való átállás kulcsfontosságú abban, hogy a túllövés „a lehető legkisebb és legrövidebb” legyen. 2025-ben a megújuló energiaforrások a világ villamosenergia-termelésének közel 34 százalékát adták, de ezt 2030-ra 60–70 százalékra kell növelni ahhoz, hogy a világ a korlátozott túllövésű forgatókönyv pályáján maradjon – áll az UNEP jelentésében.