Oroszországot májusban felvették az ENSZ főtitkárának listájára azon országok között, amelyekről gyanítható, hogy konfliktusokban szexuális erőszakot követnek el; ezt a nemzetközi jog háborús és emberiesség elleni bűnnek minősíti. EZ A CIKK ERŐS FELZAKLATÓ TARTALMAKAT KÖZÖL.
Több mint 1000 szexuális erőszakkal kapcsolatos esetet jegyeztek fel azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította Ukrajna elleni nagyszabású invázióját; az áldozatok között 4 és 82 év közötti emberek szerepelnek, ami „a kínzás, megfélemlítés és kényszerítés sokkoló mintázatára” utal – derül ki az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának pénteken közzétett jelentéséből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Mélyen aggaszt a jelentésünkben dokumentált, felháborító cselekmények elterjedtsége, és attól tartok, hogy szinte bizonyosan tovább folytatódnak az Ukrajnában nap mint nap tapasztalható szüntelen erőszak közepette” – fogalmazott Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
A jelentésben szereplő 1004 esetben az elkövetők 89 százalékát orosz katonák teszik ki.
Bár a dokumentált áldozatok többsége férfi – különösen a fogvatartási helyeken tartottak közül –, a megszállt ukrán területeken a nők és gyermekek szenvedték el a legsúlyosabb jogsértéseket.
Az ukrán hadifoglyok és fogva tartott egészségügyi dolgozók ellen elkövetett bűncselekmények között szerepel csoportos nemi erőszak, a nemi szervek megcsonkítása és más, szexuális megalázással járó cselekmények.
A leggyakrabban alkalmazott egyedi módszer egy szovjet korszakból származó, „tapik” néven ismert katonai tábori telefon használata volt: ezzel a nemi szerveken keresztül okoztak áramütést. A jelentés szerint az összes eset 27 százalékát kitevő, 155 ügyben legalább egyszer alkalmazták ezt a bántalmazási formát.
A jelentésben szereplő egyéni túlélői vallomások között vannak olyan ukrán hadifoglyok, akiket olyan tárgyakkal erőszakoltak meg, mint botok, zárkaajtó-kulcsok vagy lapátnyelek.
Egy zaporizzsjai nőt egy hónapon keresztül hetente többször megerőszakolt egy orosz katona, aki azzal kecsegtette, hogy a fogva tartott férje jobb bánásmódban részesül majd. Egy herszoni nőt éjszakánként bántalmaztak, és rendszeresen azzal fenyegették, hogy csoportosan megerőszakolják.
A Kijev régióban 2022-ben két orosz katona betört egy családi házba, lelőtte egy nő férjét, majd csoportosan megerőszakolta a nőt, azzal fenyegetve, hogy ha ellenáll, négyéves fia szeme láttára agyonlövik.
„A szexuális erőszak súlyos jellemzője Ukrajna ellen folytatott, nagyszabású fegyveres támadásnak. Ennek azonnal véget kell vetni, függetlenül az elkövető személyétől” – mondta Türk.
„Tekintettel arra, hogy az esetek túlnyomó többségét az orosz fegyveres erőknek tulajdonítjuk, az Orosz Föderációnak különösen kézzelfogható és egyértelmű lépéseket kell tennie a civilek és hadifoglyok védelmében mindenféle kínzással, így a szexuális erőszakkal szemben.”
A húszoldalas jelentés 2022. február 24-től 2026 júliusának végéig tartó időszakot ölel fel, és több száz áldozattal készített bizalmas interjúkra, valamint bírósági iratokra és hivatalos dokumentumokra támaszkodik.
Az ukrán erőknek tulajdonított esetek az összes 11 százalékát teszik ki; ezeknek csaknem a felében szexuális erőszakkal való fenyegetésről számoltak be orosz hadifoglyok és harmadik országokból származó hadifoglyok. A fennmaradó esetekben kényszerű meztelenítés, áramütés és a nemi szervekre irányuló verés, szexuálisan megalázó bánásmód, valamint két-két szexuális támadásról és nemi erőszak kísérletéről volt szó.
Figyelmen kívül hagyott egyezmények, kilépés
Oroszországot az ENSZ főtitkára idén májusban felvette azon felek listájára, amelyekről megalapozottan feltételezhető, hogy konfliktushelyzetben szexuális erőszakot követnek el – ezen a listán visszatérő elkövetőként szerepel például Szudán, Szomália és Haiti is. A Kreml politikai indíttatásúnak minősítette a megállapításokat.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Ukrajnával foglalkozó, független nemzetközi vizsgálóbizottsága külön is dokumentálta, hogy az orosz hatóságok széles körben alkalmaznak kínzást az ukrán civilekkel és hadifoglyokkal szemben a megszállt területeken és Oroszországon belül.
Oroszország 2025 szeptemberében hivatalosan kilépett a Kínzás Megelőzésére vonatkozó európai egyezményből, miután kizárták az Európa Tanácsból, így megszűntek az európai ellenőrök látogatásai az orosz fogva tartási intézményekben.
Oroszország ugyanakkor továbbra is részes állam az ENSZ Kínzás elleni egyezményében. Emellett alkotmánya és büntető törvénykönyve is tiltja a kínzást.
Az ukrán külügyminisztérium üdvözölte a jelentést, amely „ismét rámutatott az Orosz Föderáció által elkövetett rendszerszintű emberi jogi jogsértések mértékére”.
A nemi erőszakot és a szexuális erőszakot a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma – a római statútum – minősítette háborús bűnöknek és az emberiség elleni bűncselekményeknek; a jogszabály 2002-ben lépett hatályba.
A háborús fegyverként, módszeresen alkalmazott nemi erőszakot az 1990-es években ítélte meg először formálisan az egykori Jugoszlávia Nemzetközi Törvényszéke: az ilyen cselekményeket az emberiség elleni bűntettként és a népirtás egyik formájaként minősítette.