A kereskedelmi visszafogás Európa-szerte csökken, egyetlen ország azonban kivételt jelent.
Európa naperőművei és szélerőművei egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy nem termelnek áramot, miközben szakértők arra figyelmeztetnek, hogy több beruházásra van szükség az energiatárolásba és a rugalmas technológiákba.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Eurostat adatai szerint 2026 első negyedévében a megújuló energiaforrások az EU teljes áramtermelésének 45,5 százalékát adták, miközben a tagállamok fokozatosan leválnak a szennyező fosszilis tüzelőanyagokról. A sort a szélenergia vezette, a teljes megújuló mix 44,9 százalékával, ezt követte a vízenergia (28 százalék), majd a napenergia (17,3 százalék).
Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az Irán elleni háború az egekbe löki az olaj- és gázárakat, ami még inkább a zöld átállás felé tereli az európaiakat.
Ugyanakkor a negatív áramárak is emelkednek – történelmi csúcsokat döntve például az Ibériai-félszigeten. Ilyenkor a villamos energia nagykereskedelmi ára nulla alá esik, mert a kínálat meghaladja a keresletet.
Ez egyre nagyobb aggodalomra ad okot a megújulók térnyerése közepette, mivel a nap- és szélenergia termelése az aktuális időjárási viszonyokhoz igazodik, nem pedig a tényleges kereslethez.
Ennek következtében a megújuló termelést gyakran ideiglenesen lekapcsolják, vagy csökkentett teljesítménnyel működtetik – ezt hívják korlátozásnak. Erre akkor is sor kerülhet, amikor a szélsőséges időjárás kockázatot jelent a megújuló áramtermelésre (például ha túl erős a szél ahhoz, hogy a turbinák biztonságosan üzemeljenek).
Ha a korlátozás kizárólag azért történik, mert az áramtermelés gazdaságilag már nem éri meg (és nem hálózati korlátok miatt), akkor ezt árérzékeny vagy kereskedelmi korlátozásnak nevezik.
Melyik uniós ország kapcsolja le a legtöbb megújulót?
Egy friss elemzés szerint, amelyet az energiapiaci információszolgáltató Montel készített, a kereskedelmi korlátozás 2026 első felében a kontinens nagy részén visszaesett a tavalyi azonos időszakhoz képest – egy jelentős kivétellel.
Németországban a kereskedelmi korlátozás 20 százalékkal emelkedett, 1216-ról 1463 GWh-ra, miközben a negatív áras órák száma 389-ről 299-re csökkent, ami 23 százalékos visszaesést jelent.
Ez azt jelenti, hogy amikor az árak nulla alá esnek, ma már lényegesen több megújuló termelést kapcsolnak le.
Az elmúlt évben bevezetett német Solar Peak Act (Solarspitzengesetz) értelmében az újonnan épített megújuló kapacitások azonnal elveszítik garantált támogatási felárukat, amint a nagykereskedelmi árak negatívba fordulnak.
A szakértők szerint ez „jóval erősebb kereskedelmi ösztönzőt” teremtett a megújuló erőművek üzemeltetői számára, hogy inkább leállítsák a termelést, mintsem veszteséggel folytassák.
„A Solarspitzengesetz 2025 februári bevezetése óta az újonnan üzembe helyezett megújuló kapacitások azonnal elveszítik a támogatási kifizetéseket, valahányszor a villamos energia nagykereskedelmi ára negatívba fordul, miközben akkor is teljes díjazást kapnak, ha az ár pontosan nulla marad” – mondja a jelentés szerzője, Jean-Paul Harreman.
Emellett Németország tavaly októberben átállt a negyedórás, másnapi aukciókra, ami növelte azoknak a rövid időszakoknak a számát, amikor az árak negatívba fordulnak.
Csökken a megújulók korlátozása Európa-szerte
Franciaország mutatta a legnagyobb kontrasztot Németországhoz képest: ott a kereskedelmi korlátozás 32 százalékkal esett vissza az előző évhez viszonyítva – annak ellenére, hogy a negatív áras órák száma 14 százalékkal nőtt.
Az ország dinamikusan növekvő nukleáris és napenergia-termelése miatt egyre gyakrabban süllyedtek nulla alá az árak, a francia támogatási szabályok azonban inkább arra ösztönözték a termelőket, hogy folytassák a tiszta áram előállítását, ne kapcsolják le az erőműveket.
A jelentés szerint a június végi hőhullám is hozzájárult az áramkereslet növekedéséhez (a nagyobb hűtési igények miatt), ami „eltüntette a déli többleteket a legforróbb napokon”.
Ugyanakkor Finnországban volt a legnagyobb visszaesés a vizsgált tíz ország közül: itt a kereskedelmi korlátozás megdöbbentő módon 89 százalékkal csökkent, miközben a negatív áras órák száma 337-ről mindössze 40-re esett.
„A fő ok egy északi vízügyi hiány volt, amely megemelte a nagykereskedelmi árakat, és nagyrészt megszüntette azokat a túlkínálati helyzeteket, amelyek a negatív árképzésért felelősök voltak” – áll a jelentésben.
„Az északi vízmérleg az egy évvel ezelőtti kényelmes többletből 2026-ra súlyos hiányba fordult, a norvég hókészlet a közel 20 éves mélyponton, a tározók pedig jóval az átlagos szint alatt vannak.”
A kereskedelmi korlátozás csökkenését tapasztalta Hollandia, Belgium, Svájc és Lengyelország is.
Hogyan csökkenthetik az országok a korlátozást?
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az év első felében a kereskedelmi korlátozást egyre inkább az egyes országok piacának kialakítása, támogatási rendszerei, időjárási mintázatai és a rugalmasság formálták, nem pusztán a megújuló kapacitások növekedése” – mondja Harreman.
„Németország továbbra is a legvilágosabb jel arra, hogy a tárolásba, a keresletoldali rugalmasságba és más rugalmas technológiákba való beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy fel tudjuk venni a növekvő mennyiségű megújuló termelést, amelyet különben kereskedelmi alapon korlátoznának.”
Az akkumulátoros energiatárolást tartják a legfontosabb eszköznek az árampazarlás megakadályozására és a szél- és napenergia-termelés rugalmasságának javítására.
A kereskedelmi és ipari akkumulátoros tárolókapacitások várhatóan nagyjából megháromszorozódnak: 2026-ban 9 GWh-ról 2028-ra 24 GWh-ra nőnek, az iparági szakértők azonban úgy vélik, még ennél is több beruházásra lenne szükség.
A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) 2026-os jelentése megállapította, hogy ha a nap- és szélenergia akkumulátoros tárolással párosul, akkor költségben versenyképesek az új széntüzelésű erőművekkel, és megbízható, 24 órában rendelkezésre álló áramellátást tudnak nyújtani – az időjárási viszonyoktól függetlenül.
Az okos mérőórákat szintén kulcsfontosságú megoldásnak tartják Európa energiapazarlási problémájára, mert nagyobb kontrollt adnak a háztartások kezébe energiafelhasználásuk felett, és lehetővé teszik, hogy kihasználják a rugalmas, úgynevezett időalapú tarifákat, amelyek alacsonyabb árakat kínálnak, amikor kicsi a kereslet vagy magas a megújuló áramtermelés.
A rugalmas tarifák támogatásával, amelyek arra ösztönzik a háztartásokat, hogy az energiaigényes készülékeket – például a mosógépet – akkor használják, amikor bőséges a megújuló termelés, az okos mérőórák segítenek jobban összehangolni az áramkeresletet a kínálattal.
A háztartások elektrifikálása – például elektromos járműre való átállással – szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy az árak ne süllyedjenek nulla alá, mivel növeli a keresletet, amikor bőséges a kínálat.