A 2015. december 12-én Párizsban aláírt megállapodás történelmi jelentőségűnek tekinthető. Egy évtizeddel később azonban a bolygó még mindig túl nagy ütemben melegszik.
Ma tíz évvel ezelőtt, 2015. december 12-én az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP21) Franciaországban összegyűlt 195 ország vezetői ratifikálták a Párizsi Megállapodást. Az aláíró országok vállalták, hogy "megerősítik az éghajlatváltozás fenyegetésére adott globális választ". Ezt a pillanatot sokan történelmi jelentőségűnek nevezték.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A cél az volt, hogy "a globális átlaghőmérséklet növekedését jóval az iparosodás előtti szinthez képest 2°C alatt tartsák ", és folytassák az erőfeszítéseket "a hőmérséklet-emelkedésnek az iparosodás előtti szinthez képest 1,5°C-ra való korlátozására".
Tíz évvel később azonban a küldetés még messze nem fejeződött be. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) november 4-én közzétett jelentésében kijelentette, hogy a jelenlegi évszázadra vonatkozó hőmérséklet-emelkedési előrejelzések "jelenleg 2,3 és 2,5°C között vannak, míg a jelenlegi politikán alapuló előrejelzések 2,8°C-ot mutatnak".
"A globális felmelegedést nem fogjuk tudni 1,5°C alatt tartani a következő években. E határérték túllépése elkerülhetetlen"- ismerte el António Guterres ENSZ-főtitkár.
És a jövő sem néz ki fényesebben. Donald Trump, akárcsak első fehér házi megbízatása idején, nem sokkal beiktatása után kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi megállapodás ból. Az elnök által aláírt végrehajtási rendelet szerint a megállapodás egyike azon nemzetközi szervezeteknek és megállapodásoknak, amelyek nem tükrözik az amerikai értékeket.
Ez a kilépés más országoknak, például Svájcnak is ötleteket adott. Az év elején az UDC (Union démocratique du centre), egy populista jobboldali párt felszólította az országot, hogy kövesse az Egyesült Államok példáját, de erre valójában nem került sor.
216 millió ember van veszélyben
A globális felmelegedés akár 216 millió embert is arra kényszeríthet, hogy a jobb életkörülmények keresése érdekében saját országán belül vándoroljon el - figyelmeztetett a Világbank 2021 szeptemberében. "Groundswell" című jelentésében kifejtette, hogy az emberek "elvándorolnak majd azokról a területekről, ahol a vízkészlet és a mezőgazdasági termelékenység csökken, valamint a tengerszint emelkedése és a viharhullámok által érintett területekről".
Az év elején Celeste Saulo, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára rámutatott_, hogy "Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és viseli a szélsőséges időjárási események és az éghajlatváltozás súlyát"._
A korábbi évek pedig nem szűkölködtek példákban. Tavaly augusztusban nagy tüzek pusztítottak Portugáliában és Görögországban, ahol egyetlen nap alatt több mint 150 tüzet észleltek.
2024 októberében a spanyolországi Valencia régiót kivételesen heves áradások sújtották. Mindössze nyolc óra alatt egy évnyi eső esett, amely több mint 150 emberéletet követelt.
Egy hónappal korábban a Boris vihar Közép-Európát sújtotta. Az ezt követő áradások több mint húsz ember halálát okozták.
Hőhullámok, aszályok és esős időszakok
A globális felmelegedés már most is közvetlen hatással van és lesz a jövőben is a népességünkre. Franciaország sem kivétel ez alól, Franciaország és Korzika a globális átlagnál gyorsabban melegszik. "Ez a hőmérséklet-emelkedés 2015-2024 között +2,1°C (1900-1930-hoz képest), és 2100-ra elérheti a +4°C-ot egy +3°C-os globális felmelegedési forgatókönyv esetén"- figyelmeztet a Météo-France.
A globális felmelegedésnek pedig számos hatása van. A meteorológiai ügynökség különösen azt magyarázza, hogy minden egyes fokos hőmérséklet-emelkedéssel "a levegő körülbelül 7%-kal több vízgőzt tartalmazhat, ami növeli az intenzív esőzések lehetőségét", és hogy az óceánok fokozatosan elveszítik CO2-felvevő képességüket. "Az óceánok az üvegházhatású gázok kibocsátása által okozott hőtöbblet mintegy 91%-át tárolják. De ahogy melegszik, fokozatosan elveszíti a szén-dioxid elnyelésére való képességét"- magyarázza a jelentés.
Ez a zavar a tengerszint emelkedését is súlyosbítja, és a hőhullámok "sokkal gyakoribbá válnak". Az aszályok is "súlyosabbak", az intenzív esőzések pedig "markánsabbak" lesznek.
A december 9-én közzétett jelentésben az ENSZ "összekapcsolt, az egész társadalmat és a kormányzatot átfogó" megközelítést sürget az éghajlati kihívás kezelésére. A 82 ország 287 tudósa által készített jelentés leírja, hogy az éghajlatváltozás milyen pusztító hatásokat fog kiváltani, ha a nemzetek nem fognak össze az olyan rendszerek átalakítása érdekében, mint az energia és az élelmiszer. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás 2050-ig 4%-kal csökkentheti a globális GDP-t, és milliók életébe kerülhet.
Klímaszabotázs
Tíz évvel a Párizsi Megállapodás aláírása után számos klímavédelmi szervezet ismét megkongatta a vészharangot. Csütörtökön a Greenpeace, az Action Justice Climat Paris és az ANV-COP 21 egy óriási transzparenst bontott ki az Eiffel-torony közelében, amelyen többek között Emmanuel Macron, Marine Le Pen és Donald Trump is szerepel.
"Ez az akció elítéli a hatalmon lévő politikusokat, akik az elmúlt tíz évben a szennyező iparágakat és a milliárdosokat részesítették előnyben az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel és a közérdekkel szemben" - közölte az ANV-COP 21.
A Greenpeace a maga részéről "keserű" következtetést vont le: "A félretájékoztatás egyre terjed, a környezetvédők kriminalizálása fokozódik, és az ökológiai visszaesések megszaporodnak" - írta a szövetség, célba véve Franciaországot , "amely még mindig nem teljesíti a klímacélokat".
"A klímaszabotázs nem elkerülhetetlen, hanem a közérdek helyett a magánérdekek által diktált politikai döntések eredménye" - ítélte el a Greenpeace is.