Jó hír, hogy a klímaváltozás még megállítható, de ahhoz mindenkinek hozzá kell tennie valamit - mondta az Euronewsnak Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU pforesszora
"A magyar szakmai élet nagy lelkesedéssel üdvözli, hogy létrejött az élő környezetért felelős minisztérium" - hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána fizikus, világhírű klímakutató, a CEU professzora az Euronews-nak adott interjúban. A talaj megvédése, a vízes élőhelyek visszaállítása, a mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatása, az erdővédelem mind olyan téma, amelyek megoldásra várnak. Ürge-Vorsatz Diána, aki az ENSZ klímavédelmi szervezetének (IPCC) az alelnöke is, kiemelte, a szakma hatalmas várakozásokkal néz a jövő elé, de a sikerhez az átlag emberekre is szükség van.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az interjút az új magyar kormány megalakulása után rögzítettük.
Energiaválság: út a megújulók felé?
Az iráni háború és az elszálló energiaárak miatt egyre többször hallani, hogy a megújulók felé kell fordulni, de mennyire egyszerű vagy bonyolult döntés ez?
"Egy évtizede már a harmadik energiakrízisben vagyunk, energiapiaci sokkban. Ez elég jel kellene, hogy legyen ahhoz, hogy nem érdemes függeni nagyon központosított régióktól az energiaellátásunkban, amikor van alternatíva." - emelte ki Ürge-Vorsatz Diána.
"Mind az olaj alapú közlekedésre, mind a földgáz alapú akár fűtésre van alternatíva. Az ipari felhasználáson belül nehezebb néha az alternatíva, van, csak még drágább. Ennek ellenére azért problémás a helyzet, mert az a baj, hogy minden krízis alkalmával ahelyett, hogy elgondolkodtunk volna, hogy ez nagy gáz, hogy ennyire ki vagyunk téve ezeknek a kríziseknek, inkább tegyük le az alapjait, hogy végre megszabaduljunk ettől a függőségtől, nem ezt tettük, hanem gyorsan a válságokra ideiglenes intézkedéseket teszünk, amivel igazából jobban belakatoljuk magunkat ebbe a függőségbe hosszabb távon."
A hosszú távú megoldások helyett a politikusok rövid távra szóló döntéseket hoznak, amivel nem csökkentik a függőséget. Például nem az épületek szigetelésére fókuszálnak, nem keresik a megoldás, hogyan lehet csökkenteni a földgázszükségletet, vagy teljesen megválni tőle, hanem azt nézik, hogy honnan tudnának máshonnan beszerezni földgázt.
"Az sem segít a történetnek, hogy amikor nagyon magas az olajár, ugyan a fogasztóknak ez nagyon rossz, viszont a fosszilis cégek hatalmas profitot termelnek, tehát nekik nem az az üzenet megy át, hogy ki kellene szállniuk ebből az iparágból."
Politikai bátorság a változásért, de van aki ezt bevállalná?
"A jelenlegi fosszilis energiaszektorral kapcsolatos iparágak hatalmas politikai befolyással rendelkeznek, közben nagyon sok országnak tényleg sok munkahelyet teremtenek, rengeteg adót fizetnek, tehát fontos alapját képzik a gazdaságnak. A kormányok pedig nem könnyen mondják azt, hogy ettől megválnának és egy teljesen más irányba fordulnak. Ez egy nagyon bátor elhatározás kell, hogy legyen. Nem lenne probléma, ha ezt egy hosszú átmenet alatt csinálnánk. De itt a második probléma." - vázolta a bonyolult politikai környezetet a CEU professzora.
"A politikai és a gazdasági döntéshozás legjobb esetben 4-5 éves horizontokban gondolkodik, a gazdasági döntéshozás ennél rövidebb horizontban gondolkodik. Nem lehet egy hosszú távú átmenetet rendesen érdekké tenni, hiszen látványos, gyors, egy-két éven belül felmutatható, minden szavazót elérő intézkedéseket kell hozni. Amíg ezt nem tudjuk feloldani, nagyon nehéz lesz nem csak a környezetvédelmet, de az energetikában nagyon fontos átmeneteket megtenni. Nem a klíma miatt, az energiafüggőség miatt, az energiaszegénység miatt, a gazdasági termelékenység és versenyképesség miatt."
Szuper El Nino és alkalmazkodási készség
A nemzetközi sajtóban több cikk is megjelent arról, hogy idén egy szuper El Nino várható, hogyan hat ez az Európára, mik lesznek ennek a jelei, fel lehet erre készülni? - kérdezte az Euronews Ürge-Vorsatz Diánát.
"Van esélye, de a szakma nem egyezik meg abban, hogy ez biztos, hogy így lesz. Az El Nino Európát érinti, de nincsenek nagyon markáns, tipikus hatások. Inkább arra kell felkészülni, hogy mivel az egész Földet érinti, az egész Föld klímáját. Azokat az országokat különösen érinti, ahol a monszun fontos, így az egész élelmiszerellátásunkat érinteni fogja. Lehetséges, hogy megint felveri az élelmiszerinflációt, ellátási problémák lesznek, ilyenekben jeletkezhet Európára nézve."
Fontos alkalmazodni, a de a végtelenségig az sem megoldás, mert amíg a melegedés tart, a klíma változik, mindig falakba fognak ütközni az emberek, amin túl már kevés az alkalmazkodási készség.
"Nemrég jött ki a Copernicus szolgálat Európára vonatkozó klímajelentése, amelynek eredménye nagyon ijesztő. Az látható, hogy Közép-Európa télen körülbelül 1 Celsius fokot, de lehet, hogy 1,5 fokot melegszik évtizedenként. Ha az éves átlagot nézzük, akkor évtizedre vonatkoztatva 0,7 és 1 fok között melegszik Magyarország nagyrésze, ami körülbelül háromszorosa a globális felmelegedési rátának, ami nagyon magas a maga 0,3 fokjával.
Ezzel a melegedéssel nem tudjuk alkalmazkodással felvenni a versenyt. Ideig óráig lehet ezzel-azzal próbálkozni, mást ültetünk, locsolunk, de látjuk, hogy micsoda problémát okoz már most nem csak az éghajlatváltozás, hanem ahogy keleztük a vizeket meg a talajainkat, erdőinket. Kapkodunk fűhöz-fához, de nem fogjuk tudni tökéletesen megoldani, visszacsinálni ami volt.
Fontos alkalmazkodni, de csak akkor fog működni, ha emellett behúzzuk a féket és próbáljuk megállítani a folyamatokat. Viszont nem csak lelasstani tudjuk a folyamatot, hanem megállítani, és nem csak tudjuk, hanem muszáj. Ha nem állítjuk meg, addig amíg nem nullázzuk le a kibocsátásokat, addig a melegedés mindig folytatódni fog."
Hőségrekord Budapesten és a városi hőszigetek
Nyáron újabb hőségrekordokra lehet számítani, Budapest főkertésze már jelezte, hogy a fiatal fák nem fogják kibírni a hősokkot és a vízhiányt. Hogyan lehet élhetőbbé tenni nyáron a városokat? Európa-szerte egyre több városban nyitnak légkondicionált helységeket, hogy az emberek bemehessen hűsölni, de ez lenne a jó megoldás?
"Az úgynevezett városi hősziget jelenség, ami azt jelenti, hogy egy nyári forró napon, ha bemegyünk a városba akár 5-10 fokkal is melegebb van, mintha kimegyünk zöldterületbe. Már melegedtünk annyit, hogy előbb-utóbb Budapesten is lesz 50 fok. Nem az a kérdés, hogy lesz-e, csak az, hogy mikor. Tehát ez a városi hősziget jelenség, ez jelen pillanatban jobban melegíti még a városainkat, mint maga az éghajlantváltozás. Az a szerencse, hogy ezt a városi hősziget jelenséget viszonylag jól lehet kezelni. Hiszen a fák azzal, hogy párologtatnak aktívan légkondicionálnak. Semmi más nem légkondicionálja aktívan a nyílt teret, mint a fák. Jó építészeti megoldásokkal, jó szigetelésekkel nagyon jól meg tudjuk szüntetni a városi hősziget hatást. Akkor pedig jóval kevesebb légkondicionálásra van szükség, ezzel még jó sokáig túlkompenzálható az éghajlantváltozásnak a hőhullám hatása."
Ürge-Vorsatz Diána hozzátette, hogy a zöldterületek növelésével, azaz a füves-fás területek növelésével könnyedén lehet javítani a városi élet minőségén.
Magatartásváltoztatás a változásért
A magatartásváltoztatás nem azért fontos, mert azzal a "szívószállal" megvédtünk valamit, hiszen amikor a milliárdosok magánrepülőkkel röködnek ide-oda, jachtokkal közlekednek és "az űrben nyaralnak", egy szívószál kevésnek tűnik - hangsúlyozta a klímakutató. Viszont azzal, hogy mindenki megpróbál változtatni, üzen a vállalati döntéshozóknak, a kormányoknak, az önkormányzatoknak, az összes döntéshozónak, hogy "nekem ez fontos", akkor már az egyéni változtatások tudnak akár 70% kibocsátást is megtakarítani.
Példa erre, hogy ha nincs biztonságos kerékpárinfrastruktúra, akkor csak egy öngyilkosjelölt az a kerékpáros vagy egy mártír, aki biciklire pattan. Ám ha tömegek összefognak és igényik a kerékpárutat, akkor a döntéshozók kénytelenek leszenk a többségi választói akarat előtt meghajolni.
Megoldás lehet az árazási rendszer
Mi igényel sok energiát? Például a számítógéphasználat, a mesterséges intelligencia használata. Ezen a területen az árazási rendszer átgondolásával lehetne csökkentei az energiafelhasználást - mondta Ürge-Vorsatz Diána.
"Az, hogy percenként nem tudom hány terrabájtnyi kismacska videó kerül fel a világhálóra, vagy értelmetlen, funkciótlan slopokat (alacsony minőségű, de nagy mennyiségben készített digitális tartalom - a szerk.) csináltatunk mesterséges intelligenciával, ami rettenetesen sok energiát használ és utána tároltatjuk a felhőben, ami szintén nagyon sok energiát és vizet igényel, ezt valakinek meg kell fizetni. Most az átlagember fizeti meg, de nem biztos, hogy nem azzal kellene megfizettettni, aki így éli ki a kreativitását."