Európa hűtésre óriási mennyiségű áramot fogyaszt, rengeteg CO2-t bocsát ki: megmenthetnek minket a hőszivattyúk a következő hőhullámtól?
Klímaszakértők arra figyelmeztetnek, hogy a májusi extrém hőség az „új normává” válik, miközben Európa nagy része továbbra is szokatlanul magas hőmérsékletekben izzad.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kellemes, nyárias pünkösdi hétvégét követően a Földközi-tenger medencéjének városai és azon túl is újabb perzselő hőmérsékletekre készülnek. Spanyolországban az előrejelzések szerint Sevilla ezen a héten akár 39 Celsius-fokig is felmelegedhet, míg Bilbao szerdán (május 27-én) és csütörtökön (május 28-án) 37 fokra számíthat.
Németországban ma, kedden (május 26-án) Stuttgartban 32 Celsius-fokos maximum várható, Düsseldorfban és Bonnban pedig 31 fokig kúszhat fel a hőmérő higanyszála. Még az Egyesült Királyságban is minden idők legmelegebb májusi napjára készülnek, Dél-Angliában akár 35 fokkal.
A mostani hőhullám nem sokkal azután érkezik, hogy az Egyesült Királyság Éghajlatváltozási Bizottsága (CCC) május 20-án átfogó jelentést tett közzé; ebben arra figyelmeztet, hogy a légkondicionálás hamarosan „elkerülhetetlenné” válik az elviselhetetlen nyári hőség elleni védelemhez, különösen az idősek otthonaiban, a kórházakban és az iskolákban.
De miközben Európa-szerte megugrott a hőszivattyúk iránti kereslet, felmerül a kérdés: melyik a legjobb és leginkább környezetbarát módja otthonunk lehűtésének?
Teret nyernek a hőszivattyúk Európában
A hőszivattyúkat gyakran elsősorban fűtési technológiaként tartják számon: működésük lényege, hogy a külső levegőből, a talajból vagy a vízből vonnak el hőt, és azt juttatják a lakótérbe, ahelyett hogy maguk termelnék.
A környezetbarát technológia értékesítése a 2023-as és 2024-es visszaesés után ismét emelkedik, a legnagyobb piac továbbra is Skandinávia. A népszerűség ugrásszerű növekedése részben az Irán elleni háború miatt megugró olaj- és gázáraknak tudható be.
Az Európai Hőszivattyú Szövetség adatai szerint 2026 első negyedévében átlagosan 25 százalékkal nőtt a lakossági hőszivattyú-eladások száma Franciaországban, Németországban és Lengyelországban.
Az Egyesült Királyságban is több mint 50 százalékkal emelkedtek a hőszivattyú-eladások március első három hetében az előző hónap azonos időszakához képest az Octopus Energy energiaszolgáltató szerint, a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárását követően.
Melyik hőszivattyú alkalmas otthona hűtésére?
A radiátorokban vagy padlófűtés-csövekben keringő víz melegítése helyett a levegő-levegő hőszivattyúk közvetlenül az épület belső levegőjét melegítik. Ezek a speciális levegő-levegő hőszivattyúk egy kültéri egységből és az ahhoz csatlakozó egy vagy több beltéri ventilátoregységből állnak.
A levegő-víz vagy talajszondás hőszivattyúkkal ellentétben a levegő-levegő modellek a lakásból kifelé is képesek elvezetni a hőt, nagyon hasonló módon, mint a hagyományos klímaberendezések.
A levegő-levegő hőszivattyúk gyakran olcsóbbak más típusoknál: az Egyesült Királyságban egyetlen helyiség hűtésére-fűtésére már 1 900 fonttól (2 200 eurótól), egy három hálószobás ikerház esetében pedig nagyjából 3 700 fonttól (4 287 eurótól) kaphatók. Az ilyen rendszerekre elérhető állami támogatások azonban általában jóval alacsonyabbak, mint más modellek esetében.
A legnagyobb hátrány, hogy a legtöbb levegő-levegő rendszer nem állít elő használati melegvizet, így a zuhanyzáshoz, fürdéshez és takarításhoz más módon kell felmelegíteni a vizet. Ez történhet alacsony kibocsátású módon is, például napkollektoros vízmelegítéssel, de további költségekkel jár.
Ennek ellenére a levegő-levegő hőszivattyúk jó megoldást jelenthetnek kisebb házak és lakások esetében a kompakt méretük miatt, illetve ott, ahol építési szabályok korlátozzák a többi technológia alkalmazását.
Környezetkímélőbb-e a hőszivattyú, mint a légkondicionáló?
Miközben a légkondicionálás hatékonyan csökkenti a hőhullámok halálos áldozatainak számát, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA (forrás: angol)) becslése szerint a „helyiség-hűtés” – amelyet nagyrészt klímaberendezések és ventilátorok biztosítanak – 2022-ben a világ villamosenergia-felhasználásának mintegy 7 százalékát tette ki.
A 2025-ös kora nyári hőhullámok idején Franciaországban – ahol kevés háztartás rendelkezik légkondicionálóval – az esti áramfogyasztási csúcs a klímaberendezések miatt 25 százalékkal haladta meg az idényen kívüli átlagot.
A többnyire fosszilis energiával működő klímaberendezések 2022-ben mintegy egymilliárd tonna szén-dioxid-kibocsátásért feleltek. Az éghajlatra még veszélyesebbek a légkondicionálókban használt hűtőközegek, a hidrofluor-karbonok (HFC-k) és a hidrogén-fluor-klórozott szénhidrogének (HCFC-k), amelyek az atmoszférában ezerszer több hőt kötnek meg, mint a CO2, tovább fűtve a bolygót.
Ahogy az éghajlatváltozás tovább forrósítja a Földet, a szakértők szerint a klímaberendezések száma robbanásszerűen növekszik majd. Jelenleg nagyjából kétmilliárd klíma működik világszerte, az IEA előrejelzése szerint azonban ez a szám 2050-re csaknem megháromszorozódhat, több mint 5,5 milliárdra.
A levegő-levegő hőszivattyúk hűtési üzemmódban természetesen szintén terhelik a környezetet. A klímaberendezésekhez hasonlóan ők is hőt pumpálnak a kinti térbe, ezzel emelik a külső hőmérsékletet, ami további beltéri hűtési igényt generál.
Egy már eleve hatékony klímaberendezés levegő-levegő hőszivattyúra cserélése ezért csak csekély kibocsátáscsökkenést eredményezne; a legnagyobb nyereség az, ha kiváltjuk a fosszilis tüzelésű fűtési rendszereket.
Hogyan tartsuk távol a hőséget otthonunktól
Természetesen a leginkább környezetbarát megoldás az, ha eleve megakadályozzuk, hogy a hőség bejusson az otthonunkba.
„Először a passzív hűtési megoldásokat érdemes számba venni, például az árnyékolást és a jobb szellőztetést, hogy minimálisra csökkentsük az energiafelhasználást” – tanácsolja a brit Energy Saving Trust.
Sötétítő rolókkal vagy redőnnyel érdemes árnyékolni az ablakokat, és csak akkor kinyitni őket, amikor kint hűvösebb van (például éjszaka); ez jelentősen mérsékli a gépi hűtés iránti igényt.
Fontos, hogy a fűtést teljesen kapcsoljuk le, és ne hagyjunk égve feleslegesen lámpákat vagy bekapcsolva elektromos berendezéseket, lehetőség szerint pedig a nap hűvösebb időszakára időzítsük a főzést.
Az Egyesült Királyságban, ahol a légkondicionálók még nem elterjedtek, és az infrastruktúrát sem a szélsőséges hőségre tervezték, a kormány azt javasolja, hogy akik tehetik, biztonságos utazás mellett keressék fel a nyilvános, hűtött épületeket, például a helyi könyvtárakat vagy szupermarketeket.
Spanyolországban, ahol kiterjedt klímamenedék-hálózat működik, a nagy hőség idején több száz középület nyitja meg kapuit a lakosság előtt. Ezek a menedékek hűtött helyiséget és ivóvizet biztosítanak nagy tömegek számára, védelmet nyújtva a hőhullámoknak leginkább kitett embereknek. Hasonló létesítmények egyre több európai városban jelennek meg, különösen a nagyvárosokban.
A hőség a városokban gyakran „csapdába esik”, mert az aszfalt és a beton elnyeli és visszasugározza a meleget; ezt városi hőszigethatásnak nevezik. 2050-re a hőhullámok világszerte több mint 3,5 milliárd embert érinthetnek, akiknek mintegy fele városi környezetben él majd.