rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Tizenkét hónap világjárvány: minden, ami a koronavírus évében történt

Yehuda Ehrich, egy Tel Aviv-i halottasház alkalmazottja
Yehuda Ehrich, egy Tel Aviv-i halottasház alkalmazottja   -   Szerzői jogok  AP Photo/Oded Balilty
Betűméret Aa Aa

Egy éve, egészen pontosan 2020. március 11-én hirdetett világjárványt az Egészségügyi Világszervezet. A sámánok, kuruzslók, influenszerek, járvány- és oltástagadók azt hitték: elérkezett az ő idejük, és kedvükre riogathatnak álhírekkel és tévhitekkel, a rideg számok azonban rájuk cáfoltak. Ebben az időszakban, egészen pontosan a járvány kezdete óta a regisztrált fertőzöttek száma világszerte megközelíti a 120 milliót. Egy év alatt több mint 2,6 millió ember halt meg a Covid19 szövődményeinek következtében, közülük 17 ezren Magyarországon, amely népességarányosan sajnos a gyászlista első öt helyezettje között szerepel.

A WHO már 2020 január 30-án riadót fújt, és arra szólította fel Kínát, akadályozza meg új típusú koronavírus kiszabadulását. Hat hét alatt azonban a tudományos nevén SARS-CoV-2 – az Antarktisz kivételével – elterjedt minden földrészen.

„Mély aggodalommal tölt el minket a vírus súlyosságának és terjedésének riasztó szintje, akárcsak a tétlenség riasztó szintje. Ezért úgy értékeltük, hogy pandémiaként (azaz világjárványként) jellemezhető a Covid19 fertőzés” – közölte Tedrosz Adamon Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója.

Pedig az első, 2020 elején Kínából érkező hírek még egészen ártalmatlannak tűntek. A sorozatos légzőszervi megbetegedéseket újfajta koronavírus okozta. Az új kórokozó valószínűleg egy olyan piacról származik, ahol nem csak halat, hanem vadhúst is árultak. A piac azóta bezárt. A Kína középső részén lévő Vuhan térségében utazási figyelmeztetést adtak ki – jelentettük 2020. január 9-én.

Chinatopix via AP
Az ideiglenes kórházzá nyilvánított vuhani vásárcsarnokban lábadozó betegek 2020. február 18-ánChinatopix via AP

A tavasz, amikor megállt és bezárkózott a világ

Alig két hónappal később – miután a járvány már rohamléptekkel terjedt Olaszországban – szinte egész Európa bezárkózott.

Miközben Itália 2020 márciusának derekán belépett a teljes elszigeteltség második hetébe, Spanyolországban a vészhelyzet kihirdetését követően az emberek csak az otthonuk és a munkahelyük között közlekedhetnek. A járvány miatt itt 19 millió krónikus beteg maradt ellátás nélkül.

Franciaországban életbe lépett a legsúlyosabb fokozatú járványhelyzet, azaz újabb utasításig nem nyithattak ki a nem létfontosságú nyilvános helyek. Németország lezárta az Ausztriával, Franciaországgal, Svájccal, valamint Dániával közös határait. Bajorországban katasztrófahelyzetet hirdettek.

Ezzel egyidejűleg New Yorkban és Los Angelesben megállt az élet. A keleti parton bezárták az iskolákat, éttermeket, szórakozóhelyeket, mozikat, színházakat. Los Angeles polgármestere, hasonló intézkedéseket hozott, és a nyugati parti nagyvárosban az edzőtermeknek is be kell zárniuk. Az új koronavírus terjedésének veszélyét kezdetben alábecsülő amerikai elnök ekkor már leszögezte, hogy „nagyon fertőző vírusról van szó, mi is tanulunk más országok tapasztalataiból”. Donald Trump azt üzente az amerikaiaknak, hogy „kicsit kevesebbet vásároljanak”.

A cseh kormány ezzel egyidejűleg egyhetes országos vesztegzárat rendelt el.

„Az intézkedés célja a koronavírus terjedésének megakadályozása” – érvelt Andrej Babiš kormányfő.

A koronavírus áldozatainak száma Olaszországban március 20-án már meghaladta a kínai adatokat: 3405 elhunytat regisztráltak.

Cecilia Fabiano/LaPresse via AP
Covid-osztály egy római kórházbanCecilia Fabiano/LaPresse via AP

Franciaország további, drasztikus szigorításokkal próbálta óvni a lakosságot.

„A lakástól maximum egy kilométer távolságra lehet kimenni sétálni a gyerekkel vagy sportolni. Legfeljebb egy óráig, naponta egyszer, és természetesen csak egyedül. Ragaszkodom ezekhez a szabályokhoz. A távozás időpontját rá kell írni az engedélyre” – utalt Édouard Philippe kormányfő arra a dokumentumra, amit a francia belügyminisztérium honlapjáról lehet letölteni, és mindenkinek magával kellett hordania, aki kilépett a lakása ajtaján.

Közben Kínában, a fertőzés gócának számító Hupej tartományban már nem azonosítottak új fertőzötteket, így Vuhanban alig két hónap elteltével feloldották az utazási korlátozásokat.

Ezzel szemben Dániában április közepéig meghosszabbították a szigorú lezárásokat.

Svédország más utat választott. Az óvintézkedések minden más európai országtól eltérően sokkal lazábbak voltak, és csak az ötszáz fő feletti rendezvényeket tiltották be.

A tavasz elején sokan bíztak abban, hogy az enyhülő időjárás véget vet a koronavírus-fertőzésnek. A világjárványok azonban általában nem igazodnak az évszakok alakulásához, mint ahogy a covid-járvány sem.

A világjárvány minden kálváriáját megjárták a nemzetközi vizeken közlekedő szállodahajók, amelyeken rendkívül gyorsan fertőződtek az utasok, ezért kikötni sem engedték őket. Az utolsó csak 2020. április 20-án futott révbe.

Elhallgatás, fenyegetés - országonként változó módszerek

A járványhelyzetet országonként eltérően kezelték. Észak-Koreában a hivatalos adatok szerint nincs fertőzött. A Fülöp-szigeteken agyonlövetéssel riogatták a karanténsértőket.

„Az a parancsom a rendőrségnek és a katonaságnak, hogy ha valaki bajt kever, és életveszélyes, akkor lőjék le” – fenyegette meg a rendbontókat egy 2020 áprilisi tévébeszédében Rodrigo Duterte elnök. Türkmenisztánban viszont egyszerűen betiltották még a koronavírus szó használatát is a sajtóban és az utcán egyaránt.

Olaszországban akcióba lépett az erkélyrendőrség, és annyira komolyan vették a feladatot, hogy még egy kórházba igyekvő orvosra is ráüvöltöttek: „Maradj otthon, idióta!

A járvány szélsebesen terjedt az Egyesült Államokban. Az amerikai kormányzat azt javasolta, viseljen mindenki maszkot, aki egyáltalán kimerészkedik az utcára. Az USA-ban élő magyar színész, az Oscar-díjas Röhrig Géza önkéntesként segítette a koronavírus-járvány idején a New York-i mentők munkáját, holott az ő állapotát még nem tesztelték.

Ecuador egyik legnagyobb városának, a több mint kétmilliós Guayaquilnak a kórházai és halottasházai április elején teljesen megteltek. A kórházi rendszer leterheltsége miatt sokszor napokig nem tudták elszállítani az elhunytakat a lakásukból. A fertőzéstől tartó rokonok műanyagba csavarták szeretteik testét, és egyszerűen kirakták őket az utcára.

AP Photo/Luis Perez
Kartondobozban szállítják el a holttesteket az ecuadori Guayaquilben 2020 áprilisábanAP Photo/Luis Perez

Dániában a járvány miatt leölték a 17 milliós nyércpopulációt. Decemberben aztán – környezeti katasztrófától tartva – kihantolták a tetemeket.

Már a járvány kezdetén felvetődött, vajon sikeres lehet-e a korai nyájimmunitásra törekvő, nem rigorózus svéd modell. A nemzeti koronavírus-stratégia azonban kudarcot vallott. A 2020-as esztendő „borzalmas” volt – így összegezte XVI. Károly Gusztáv svéd király a járvány kezelését karácsony előtti televíziós beszédében.

Meggyőződésem, hogy hibáztunk. Nagyon sokan haltak meg, és ez rettenetes.
XVI. Károly Gusztáv
svéd király

A kezdetben szintén a nyájimmunitásban bízó Nagy-Britannia - amelynek miniszterelnöke maga is elkapta a fertőzést, és néhány napig intenzív osztályon küzdöttek az életéért - teljes fordulatot hajtott végre, és ott is a szigorú zárás mellett döntöttek.

Ezzel szemben hét, nők által irányított országban – Dániában, Finnországban, Izlandon, Németországban, Norvégiában, Tajvanon és Új-Zélandon – eredményesen küzdöttek a járvány ellen. A Forbes szerint a siker záloga a hiteles információ, a szeretet, a határozott döntések és a rendelkezésre álló technológiai lehetőségek kihasználása volt.

A magyarországi helyzetkép

Épp egy éve, 2020. március 17-én ötvenre nőtt a magyarországi fertőzöttek száma. Közülük 9 iráni, 1 brit, 1 kazah és 39 magyar állampolgár volt. A kormány még nem tervezte a kijárási tilalom bevezetését. Három nappal később háromra emelkedett a koronavírus áldozatainak száma Magyarországon.

A járványhelyzet kötelező velejárója Magyarországot sem kerülte el: kiugróan sok WC-papírt vesznek a magyarok a vírus megjelenése óta – tudósítottunk március 27-én.

Másnap a kormány április 11-ig tartó kijárási korlátozást vezetett be. Két héten keresztül az otthonunkat vagy a lakóhelyünket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából hagyhatjuk el – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormány azt megelőzően, még március 12-én úgy döntött: bevezetik a rendkívüli jogrendet, vagyis a veszélyhelyzetet Magyarországon. A legfőbb cél: az emberi életek megmentése, megóvása, az egészségükben bekövetkező károk minimalizálása. „Három évtizede nem volt szükség ilyen lépésre” – mondta Gulyás Gergely, az intézkedés bejelentője. Az intézkedések három fő területe: a beutazási tilalom, a határellenőrzés és az intézménylátogatási tilalom volt.

AP Photo/Ronald Zak
Kamionstop az osztrák-magyar határonAP Photo/Ronald Zak

Az ígéretek dacára az európai országok közül Magyarországon az utolsók között szűnt meg a rendkívüli kormányzás tavaly júniusban. Kihirdetése óta több olyan előírás született, amelyeknek semmi köze a koronavírus-járványhoz, amelyre hivatkozva a veszélyhelyzetet megszavazták.

Magyarország 2011. április 25. óta hatályos Alaptörvénye szerint a „(...) a különleges jogrend egy olyan társadalmi vagy természeti jelenség kezelésére biztosított állami keretrendszer, amely az állam működésének normális állapotában nem kezelhető, és amely az embereket, az államot vagy az alkotmányos rendet veszélyezteti.

Ehhez képest – a koronavírus-járványhoz nem kapcsolódóan – a veszélyhelyzet kihirdetése óta a következő intézkedések születtek, vagy szavazták meg a parlamentben (a teljesség igénye és fontossági sorrend nélkül):

• a parkolási díj felfüggesztésével, az iparűzési- és gépjárműadó elvonásával megfosztották az önkormányzatokat bevételük tetemes részétől;

• módosították a kultúrtörvényt, ami után gyakorlatilag csak névleg maradnak a fővárosé a színházak;

• háromszáz millió forinttal támogatták a szombathelyi „baráti” stadion építését, miközben 400 milliót vontak el az ellenzéki vezetésű, ferencvárosi közösségi ház felújítási támogatásából;

• kulturális szférában 20 ezer dolgozó közalkalmazotti státuszát megszüntették;

• részvényekkel és ingatlanokkal támogatták a holdudvart;

• nemzetgazdasági érdekűvé minősítettek egy lakóparkot;

• elutasították a nőkkel szembeni erőszak elleni Isztambuli Egyezmény ratifikálását;

• több hónapra állami felügyelet alá vonták a Kartonpackot;

• különleges gazdasági övezetté nyilvánították a gödi Samsung-gyárat és a körülötte lévő területet, ezzel a város elesett az iparűzési adótól, bevétele egyharmadától;

• tíz évre titkosították minden idők legnagyobb magyar vasúti beruházását, az 590 milliárd forint összértékű Budapest–Belgrád-vasútvonal építését.

Az EU kifogásaira az volt a válasz: a választók döntését érvényesítik.

Ekkoriban, már a vészhelyzet elején az aktív keresők negyede tartott attól, hogy a következő hat hónapban elveszíti jelenlegi állását a koronavírus terjedése miatt. Támogatást sokan nem kaptak; vagy ha kaptak, késve kapták, és amit kaptak, az általában jóval az európai átlag alatti volt.

A magyar kormány a Türk Tanácshoz fordult segítségért. A török kormány engedélyezte 8 tonna, maszkok alapanyagaként használatos textil Magyarországra szállítását, Üzbegisztán pedig 150 ezer védőmaszkot ajánlott fel.

Elhúzódó járványra kell számítani, figyelmeztetett az országos tisztifőorvos. Dr. Müller Cecília tavaly április közepén azt mondta: Magyarországon a mortalitás 5-10 százalék közötti, a magasnak tűnő halálozási arány azonban az európai átlag alatti.

A riasztó előrejelzés ellenére a világon elsőként Magyarországon nyíltak meg a stadionok lelátói is a koronavírus-járvány alatt, még májusban.

Czeglédi Zsolt/MTI via AP
A miskolci stadion 2020 májusábanCzeglédi Zsolt/MTI via AP

Magyarország már a járvány kezdetén lélegeztetőgép-nagyhatalommá vált. A becslések szerint 300 milliárd forintot költött összesen 16 ezer készülék közvetítők beiktatásával történő beszerzésére. A legválságosabb pillanatokban, tehát most, ezekben a napokban, vagyis a járvány jelenlegi harmadik hullámában összesen nagyjából ezer lélegeztetőre van szükség. A 16 ezer készülék kezelésére Magyarországnak nincs is kellő számú szakembere. Merkely Béla szerint ezer körüli lélegezteőgép működtetését képes megoldani az egészségügyi rendszer.

Huszonkét eltérő fejlettségű országot vizsgáltunk. Átlagban 26 lélegeztetőgép jut 100 ezer lakosra. A legtöbb az Egyesült Államokban: 54. De csak majdnem a legtöbb. Magyarországon 100 ezer lakosra 163 életmentő készülék jut.

A vártnál jóval nagyobbat zuhant a magyar gazdaság a koronavírus-járvány okozta leállások miatt. A bruttó hazai termék (GDP) a nyers adatok szerint 13,6 százalékkal csökkent a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly augusztusi becslése szerint.

AP Photo/Balogh László
A korlátozások ellen tiltakozók egyike Budapesten, 2021. március 15-énAP Photo/Balogh László

Elmaradt tűzijáték és lezárt határok

Az újkori történelemben példátlan módon nemcsak az olimpia maradt el, hanem a hagyományos augusztus 20-i tűzijáték is. Az azt megelőző hetekben mozgalom indult annak követelésére, hogy az ünnepi tűzijáték költségeit fordítsák a Lánchíd felújítására. Nem ennek az igénynek engedett a kormány, kizárólag járványügyi szempontok alapján született a döntése.

Magyarország 2020. szeptember 1-jén hermetikusan lezárta határait. Nem magyar állampolgárok Magyarország területére nem léphettek be, a magyar állampolgárok pedig csak két negatív eredményű koronavírus-teszttel válthatták ki a kéthetes karantént. A szigorú határzár intézkedésen több ponton enyhítettek, így például az üzleti út miatt belépők és kilépők igazolással megúszhatták a karantént. Szeptemberben és októberben a Visegrádi Négyek másik három országából engedték a foglalással rendelkező turistákat Magyarországra jönni, és a hazatérő magyar turistáktól csak egy negatív tesztet kértek.

„Orbán koronakáoszba sodorta Magyarországot, és ez sértés Németország számára” – ezzel a címmel számol be a Frankfurter Rundschau a meghirdetett magyar határzárról, és az intézkedés okozta fennakadásokról. A határzár miatt az Európai Bizottság levélben figyelmeztette a magyar kormányt. Ebben hangsúlyozták, hogy a határokon bevezetett intézkedések nem lehetnek diszkriminatívak az EU állampolgáraival, illetve lakosaival szemben.

Novemberben óriási volt a bizalmatlanság az oltásokkal szemben

A magyarok túlnyomó része biztosan nem oltatná be magát koronavírus elleni vakcinával, derült ki az Euronews kutatásából tavaly novemberben. Az Opinio által 1231 fős mintán végzett reprezentatív felmérés eredménye szerint a megkérdezettek mindössze 17 százaléka gondolta úgy, hogy beadatná magának az oltást, ha a vakcina elérhetővé válna. 47 százalék egyértelműen elutasította az oltás lehetőségét, 36 százalék pedig még nem döntötte el.

A magyarországi felmérésből az is kiderült, hogy az oltást választók milyen arányban fogadják el a különböző országokban készült vakcinát.

A legtöbb megkérdezett egy Magyarországon gyártott védőoltást választana, valamivel kevesebben kérnének az amerikai fejlesztésű vakcinából, a magyar kormány által megrendelt orosz gyártmányú oltószert viszont egyértelműen elutasítják, a megkérdezettek mindössze 7 százaléka oltatná be ezzel magát, és ennél is kevesebben, mindössze 4 százalék kérne a kínai vakcinából.

A kormány, meglehetősen kedvezőtlen feltételek mellett mégis nagy tételben vásárol az uniós forrásból származók mellett orosz és kínai vakcinát, amelyeket az EU-ban nem engedélyeztek – leegyszerűsítve azzal az indoklással: ha másoknak jó, nekünk is jó lesz.

A kínai vakcináért – ismét közvetítő révén – másoknál többet fizetünk, míg a Szputnyik V gyártója minden „kedvezőtlen hatásért” a felelősséget a vásárlóra hárítja.

A vakcinák iránti bizalmatlanság és bizonytalanság miatt egyébként a két erdőkertesi háziorvos egyike megtagadta a kínai és az orosz vakcina beadását, mert nem rendelkeznek unió engedéllyel. „Gyógyszerkísérletben nem veszek részt” – mondta dr. Kiss Csaba.

A KSH hetente november vége óta hetente végez reprezentatív felmérést az oltási hajlandóságról. Az első közvéleménykutatásban még csak 15 százalék válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy beoltatná-e magát, ez az arány március elejére a háromszorosára, 46 százalékra nőtt. Az elutasítók aránya 36-ról 24 százalékra csökkent.

A német példa

Angela Merkel német kancellár szokatlanul elérzékenyülve beszélt pontosan két héttel karácsony előtt a járványügyi intézkedésekről. Egy nappal korábban Németországban 20 815 új fertőzöttet és 590 elhunytat regisztráltak.

„Őszintén, a szívem mélyéből sajnálom. Az ár, amit fizetünk, az 590 halálesetért egy nap alatt, elfogadhatatlan” – mondta a Bundestagban a kancellár.

Ugyanazon a napon, amikor Németországban 590-en haltak meg a koronavírus szövődményeiben, azaz 2020. december 9-én, Magyarországon 160 halálesetet regisztráltak. Németország lakosainak száma valamivel több mint 83 milliót. Magyarországnak közel 9,8 millió lakosa van, azaz nyolc és félszer kevesebb. Ha a járvány áldozatainak számát népességarányosan hasonlítjuk össze, akkor az elhunyt magyarok száma Németországban december 9-én 1360 áldozatnak felelne meg. Angela Merkel ilyen szám alapján vélhetően nem elérzékenyült, hanem könnyekben tört volna ki.

Magyarországon a „Minden élet számít” üzenet dacára egy év alatt a koronavírus-járvány 17 ezer áldozatát temették el.

Mindezek után 2021. március 8-án újabb szigorú korlátozások léptek életbe Magyarországon, a novemberi korlátozások mellett.

A kormány a drámai elhalálozási adatokat az oltási adatok hangsúlyozásával igyekszik ellensúlyozni. A magyar oltási adatok lakosságarányosan a második legjobbak az EU-ban. Ez a színek árnyalatából is kiolvasható, míg az adott országra vonatkozó adatok a térképre ráközelítve jelennek meg.

Pedig a fejetlenség az oltásban sem maradt el. 2021 március elején SMS-ekben tömegesen értesítették a lakosságot, hogy a hét végén jelenjenek meg az oltóhelyeken. Miután kiderült, hogy értesítést olyanok is kaptak, akiket korábban már beoltottak vagy az oltásért túl messze kellene utazniuk, az egész akciót rendszerhibára hivatkozva lefújták. A második hétvégén több oltóhelyen azért maradt el az oltás, mert egyszerűen nem érkezett meg a vakcina.

Magyarország egyébként a rendelkezésére álló vakcina felhasználási arányát (65 %) tekintve Európában hátul kullog. Magyarán: bár a kormányzat folyamatosan az EU-t kárhoztatja az oltóanyagok érkezésének lassú tempója miatt, valójában sokkal több vakcina áll raktáron a felhasználtnál, azaz minden korábbi fogadkozás dacára még így is lassú az oltás menete. Az alacsonyabb arányú feldolgozottsághoz az is hozzájárul, hogy Magyarországon a legmagasabb lakosságarányosan a rendelkezésre álló oltások száma.

Az oltással párhuzamosan egyre több országban megjelent a védettséget igazoló oltási igazolvány, így Magyarországon is. Még nem tudni, mire lesz jó, de amikor kiderült, hogy akár a szabad utazás feltétele is lehet, kormányrendelettel töröltették a vakcina típusát azonosító mezőt, amiből az is kiderülhetett volna, hogy az EU-ban (még) nem engedélyezett kínai vagy orosz vakcinát kapta birtokosa.

Az uniós káoszra jellemző, hogy az oltási igazolvány az egyik javaslat szerint vakcinától függetlenül alkalmas lett volna európai utazásra, később ezt mégis csak az unióban jóváhagyott vakcinák beoltottjaira korlátozták.

A járvány a politikusokat sem kímélte

Stabil Boris Johnson állapota – tudatta tavaly áprilisban a Downing Street. A koronavírussal fertőzött brit miniszterelnököt átszállították a londoni St. Thomas kórház intenzív osztályára, ahol három napig ápolták. Egy hét után térhetett haza. Többször köszönetet mondott a brit egészségügyi rendszer dolgozóinak, úgy fogalmazott, hogy az életét köszönheti nekik. Hálája jelenként májusban született kisfiát az őt ápoló orvosok után nevezte el.

AP Photo/Alastair Grant, pool
Boris JohnsonAP Photo/Alastair Grant, pool

A járvány alatt volt pozitív tesztje többek között Emmanuel Macron francia elnöknek, Andrzej Duda lengyel államfőnek, Donald Trump amerikai elnöknek, Silvio Berlusconi volt olasz kormányfőnek, a járványt megkérdőjelező Jair Bolsonaro brazil elnöknek, Michel Barnier az EU brexit-ügyi főtárgyalójának, Aljakszandr Lukasenka belarusz elnöknek, Jeanine Áñez megbízott bolíviai államfőnek, a drogcsempészek támogatásával vádolt Juan Orlando Hernández hondurasi elnöknek, Abdelmadjid Tebboune algériai elnöknek, Jens Spahn német egészségügyi miniszternek, Bojko Boriszov bolgár kormányfőnek és Andrej Plenković horvát kormányfőnek.

Ambrose Dlamini, Szváziföld kormányfője és Valery Giscard d'Estaing egykori francia államfő nem élte túl a fertőzést.

A koronavírus magyar politikusokat sem kímélte. Fertőzött lett mások mellett Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója; Hoppál Péter, fideszes parlamenti képviselő; Kuncze Gábor, az SZDSZ korábbi elnöke, volt belügyminiszer; Pikó András, Budapest VIII. kerületi polgármestere; Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter; Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára; Trócsányi László, EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter; Varga Judit, igazságügyi miniszter; Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke. Bányai Gábor, fideszes országgyűlési képviselő lélegeztetőgépre került, állapota a múlt héten kritikusra fordult.

Légszomj, száraz köhögés, magas láz

Légszomj, mellkasi fájdalom, levertség, köhögés, láz – ezek a koronavírus-fertőzés első tünetei. Egyes páciensek már a járvány kezdetén arról számoltak be, hogy elvesztették a szaglásukat, mások az ízeket sem érezték.

Félelmetes volt, amikor rádöbbentem, hogy nem tudok lélegezni.
Luis Mancheno
38 éves brooklyni jogász

A tünetek megjelenése és elmúlása között pontosan két hét telt el.

Sokan tünetmentesen vészelték át a fertőzést. Pontos számukat csak a Föld népességének, 7,8 milliárd embernek a teljeskörű tesztelésével lehetne kiszűrni. Ez persze lehetetlen.

A tünetmentes fertőzöttek egyébként ugyanúgy továbbadják a vírust, mint bárki más, ami még veszélyesebb, hisz megnehezítik a gócok feltérképezését.

A koronavírus két érzék hiányával sokakat fosztott meg a karácsony teljes élményétől. Az anozmia és parozmia – a szaglás, illetve az ízlelés hiánya – kivált a karácsonyi fogások elfogyasztásakor nemcsak illúzióromboló, hanem egyenes visszataszító is lehet. A fertőzött vagy fertőzésen átesett személy jobbik esetben nem érezte a forralt bor illatát vagy aromáját, de az is előfordulhat, hogy az ínycsiklandozó pulykát például leírhatatlanul büdösnek találta.

Emberfeletti teher az egészségügyben dolgozókon

A koronavírusos betegek kezeléséről az Euronews stábja a galántai kórházból tudósított.

„Nagyjából 650 dolgozója van a kórháznak, közülük 100 covidosként betegállományban van. A dolgozók 70 százaléka foglalkozik covidos beteggel” – sorolta az adatokat az intézmény igazgatója. Alexandra Pavlovičová azt is hozzátette, hogy decemberben még 160 fertőzött munkatársa volt.

Euronews/Adam Strieženec Horváth
Az Euronews egy szlovákiai kórház Covid-intenzívosztályán forgatottEuronews/Adam Strieženec Horváth

A legrosszabb állapotban lévők, nagyjából tízen az intenzív osztályon vannak. Az uniós forrásból épült, modern részlegen rendkívül szigorúak a szabályok. Csak hermetikusan lezárt ruhában lehet belépni, aminek már a felvétele sem egyszerű feladat. Ráadásul a kezeslábas egyáltalán nem kényelmes viselet, néhány perc múlva máris izzadni kezd benne az ember. A nővérek 12 órát, az ügyelő orvosok 24 órát töltenek el benne egyhuzamban.

Az osztályra kerülő fertőzöttek mindegyike lélegeztetésre szorul, és a dolgozók minden igyekezete ellenére 60 százalékuk nem éli túl a betegséget. Az utóbbi hetekben ráadásul csökkent a páciensek átlagéletkora.

Magyar kórházban az elmúlt egy év alatt, többszöri próbálkozás ellenére egyetlen egyszer sem kapott lehetőséget stábunk hasonló forgatásra.

Elővigyázatosság mindenekelőtt

A covid-fertőzés megelőzését, azaz az elővigyázatossági intézkedéseket az Egészségügyi Világszervezet hat pontba foglalta:

• gyakori kézmosás,

• köhögés könyökhajlatba, nem kézbe,

• a szemek, orr és száj érintésének mellőzése,

• korlátozott tartózkodás tömeges helyen,

• közeli kapcsolat mellőzése beteg személlyel,

• a megérintett tárgyak és felületek fertőtlenítése.

Maszk viselése és a legalább másfél méteres távolságtartás mindenképpen javasolt.

A kézfogás felejtős. A koronavírus-járvány után végleg meg kellene feledkezni erről a szokásról – ezt javasolja Dr. Anthony Fauci, az USA Fertőzőbetegségek Nemzeti Intézetének igazgatója.

A világ tudósai már tavaly májusban a járvány második és harmadik hullámára is számítottak.

Rohamtempóban készültek az első vakcinák

Nem sokkal a világjárvány kitörése után, 2020 áprilisában negyven önkéntesen megkezdődött koronavírus elleni, az Inovio által kifejlesztett védőoltás tesztelése az Egyesült Államokban. A cég kutatásait részben Bill és Melinda Gates Alapítványa finanszírozta. Három héttel korábban a Moderna kezdte meg a védőoltás klinikai tesztelésének első szakaszát.

Vlagyimir Putyin az új koronavírus ellen hatékony orosz vakcináról tett bejelentést augusztusban, de a nemzetközi tudományos világ kétkedéssel fogadta az oltóanyag hatékonyságáról szóló hírt. Az oltóanyagot fejlesztő orosz intézet addig nem tett közzé részletes tudományos eredményt egyetlen klinikai vizsgálatról sem mértékadó tudományos folyóiratokban.

AP Photo/Paul Sancya, Pool
Szállításra kész Moderna oltásAP Photo/Paul Sancya, Pool

A Moderna vakcinája 95 százalékos védettséget szavatol – ismertették novemberben. Az Európai Unió korábban szerződést kötött a Pfizerrel 300 millió vakcináról, egy másik megállapodás pedig egy 405 milliós keretről szól. Jogvédő szervezetek szerint a gazdag országok felvásárolják az oltóanyagot a szegényebbek elől, a bizottsági elnök szerint viszont az unió együttműködik az Egészségügyi Világszervezettel, hogy mások is oltóanyaghoz jussanak.

Az egyenlőtlenségre figyelmeztetett a WHO különleges megbízottja is:

„Az egyetlen módja a világjárvány kezelésének, ha igazságosan osztjuk el a vakcinát világszerte. Remélem, hogy a világ vezetői felismerik: az, hogy csak néhány ország olt be sok embert, és a szegényebb országok kevés vakcinához jutnak hozzá, nem a megfelelő módja a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és erkölcsi előrelépésnek” – mondta David Nabarro.

December 14-én megkezdődött az oltási kampány az Egyesült Államokban. Mindössze 12 nappal később, december 26-án Magyarországon is beoltották az első egészségügyi dolgozókat.

Álhírek, rémhírek, tévhitek

Miközben a kutatók azon fáradoznak, hogy kifejlesszék a koronavírus hatékony védőoltását, maroknyi, de elszánt oltásellenes mozgalom kampányolt ellenük. Az oltásellenesek szokatlan narratívával élnek: teljesen alaptalanul olyan hajmeresztő dolgokat állítanak, mint hogy a koronavírus-vakcinákat mikrochipek beültetésére fogják használni. Hamisan állítják, hogy egy nő, aki részt vett egy brit vakcina klinikai vizsgálatában, meghalt. Egy közben törölt YouTube videó a legvadabb összeesküvés-elméletek alapján állította (bizonyíték nélkül), hogy a vakcinák „milliókat fognak megölni”. Több mint 8 millió ember nézte meg a videót.

A koronavírusnál is gyorsabban terjedtek a világban a vele kapcsolatba hozott álhírek is. Pontos statisztika híján ezt a "járványt" nehezebb követni, pedig legalább olyan veszélyes. Új gazdatesteket és terjesztőket keresnek a téveszmék, éppen a világméretű fertőzést, illetve az annak nyomán kialakuló bizonytalanságot és az egyszerű válaszokra várók védtelenségét kihasználva – ezt írtuk 2020 áprilisában.

A Political Capital kutatását összegző cikk példaként említi, hogy az EU-t érő magyar kritikák zöme az egészségügyi intézkedéseket kéri számon, de azt nem részletezi, hogy ez a terület nemzeti hatáskörökbe tartozik. A jobboldali portálokon ugyanakkor kiemelt jelentőséget kapnak a Kínából és Oroszországból kapott segélyszállítmányok, de elsikkadnak az ezek „nagyon különböző minőségére” utaló megjegyzések.

A Political Capital egy hónappal később a magyar médiaközösségek influenszereit elemezte. A tíz, legtöbb követővel rendelkező médiahíresség közül nyolc foglakozott a járvánnyal, és közülük csak egy-két posztolóra vetülhet a felelőtlenség, meggondolatlanság gyanúja. Pirner Alma például egy hosszabb Isntagram-posztja végén, meglehetősen félreérthetően így nyugtatta sokezer követőjét: „Keep calm&relax! ? Az a legjobb immunerősítő”, és ezt egy láthatóan külföldi úton készült képpel illusztrálta. (A poszt a járvány első hulláma idején készült, és a szövéből az is kiderült, hogy szerzőjét megnyugtatták a Phuketen tapasztalt járványügyi intézkedések.)

Kapóra jött az 5G mobilhálózat megjelenése, ami sokak szerint a járványt terjeszti. És ezt még többen el is hitték.

Az alkoholfogyasztás nem pusztítja el a koronavírust, viszont növeli a járványügyi szabályok megszegésének kockázatát és a fokozza a családon belüli erőszakot – figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet. A WHO azokra a tévhitekre reagált, miszerint a tömény alkoholos italok hatásosak lennének a kórokozó elleni védekezésben.

A járvány elleni intézkedéseknek is voltak áldozatai

Több országból jelentették, hogy megnőtt a családon belüli erőszak. Az egyik áldozat a 27 éves olasz Lorena Quaranta volt, akit közvetlenül doktorrá avatása előtt, április elején ölt meg barátja a járvány miatti bezártságban.

Az izoláció és az egyedüllét egyébként tanulható – állítják az elzártságot vizsgáló kutatók. Elismerik, hogy nehéz a kijárási korlátozások megtartása azoknak, akik a járvány előtt pezsgő közösségi vagy tágabb családi életet éltek, de még nehezebb azoknak, akik egyedül élnek. Számukra 24 órás magányt jelent az izoláció. Járványhelyzetben a leggyakoribb jó tanács az egymással való virtuális kapcsolattartás, a munka és a pihenés optimális arányának megtalálása, a szórakoztató és hasznos tevékenységek elegyítése, és a napi sportolás valamilyen formája legalább fél órán át.

Az anti-vaxxereknek, az oltáselleneseknek azzal is számolniuk kellene, hogy esetleges koronavírus-fertőzés esetén lemondanak az intenzív kezelésről vagy lélegeztetőgépről – ezt mondta a német genetikus.

„Aki élből elutasítja a védőoltás beadását, annak egy igazolást kellene magánál tartania, amiben az áll: »Nem akarom beoltatni magam!«” – így érvelt Wolfram Henn. „Azt akarom, hogy mások védekezzenek! Ha megbetegszem, az engem megillető intenzív kezelést és lélegeztetőgépet kapják mások” – folytatja gondolatát a szakértő, aki egyben a Német Orvosetikai Bizottság tagja.

Kipp-kopp, itt a recesszió

A járvány terjedésével párhuzamosan soha nem látott mértékben lassult a gazdasági aktivitás az Eurozónában. Az elemzők nyolc-tíz százalékos recessziót jósoltak a korlátozó intézkedések következményeként.

A globális kereskedelem visszaesését 13 és 32 százalék közöttire prognosztizálta a koronavírus-járvány hatásaként a Kereskedelmi Világszervezet.

A légiforgalom a világjárvány kezdetén a harmadára csökkent. Március 28-án például 68 150 járatot tartottak nyilván, miközben egy évvel korábban átlagosan 180 ezer repülő tartózkodott a levegőben. A járvány 25 millió állást veszélyeztetett a légi közlekedésben.

2020 márciusában 68,4 százalékkal költöttek kevesebbet a turisták Európában, mint egy évvel korábban. A legdrámaibb visszaesést Olaszországban jegyezték, ott 96 százalékkal csökkentek az idegenforgalmi bevételek.

Járványok voltak, vannak, lesznek

Az első járványt i. e. 541-ben jegyezték fel.

Bubópestis

A baktérium révén terjedő bubópestis 2000 év alatt több száz millió emberrel végzett. Ma már csak szórványosan fordul elő például Belső-Mongóliában.

Himlő

Több változata van. Az első feljegyzések 1520-ból származnak. Válfajai 350 millió ember halálát okozta. A vírusos járványt a tudomány számolta fel: 1796-ban Edward Jenner angol orvos kifejlesztette a himlő elleni vakcinát.

Kolera

A szennyezett vízben vagy élelmiszerben található baktérium révén terjedő betegség emberek millióit ölte meg. Ma már csak elvétve fordul elő.

AP Photo
Koleragyanús nőt „talicskáznak” kórházba a zimbabwei HararebanAP Photo

Influenza

Különböző változatai az 1800-as évektől ismertek. Az 1918-ban spanyolnátha néven ismert változata 50-80 millió emberrel végzett. A spanyolnátha vírusa a H1N1.

AIDS

Egyelőre nincs ellenszere a csupán négy évtizede felbukkant járványnak, rendezett körülmények között azonban az AIDS-es betegek sokáig élhetnek. 1981 óta 32 millió áldozata volt.

SARS és MERS

A súlyos légzési panaszokat okozó SARS-nak 800 áldozata volt 2002-2003 között. A koronavírussal terjedő közel-keleti változata, a MERS 912 ember halálát okozta jobbára az Arab-félszigeten.

Covid19

A 2019-ben azonosított Covid19 a SARS új változata. Tünetmentes és végzetes is lehet, és ez megnehezíti az ellene folytatott harcot.

Fény az alagút végén

Még mindig nehéz megmondani, mikor szakad vége annak a járványnak, amely megváltoztatta az életünket és az életmódunkat, és amelyben olyan új kifejezésekkel kellett ismerkednünk, mint a maradj otthon, járványgörbe, kontaktkutatás vagy operatív törzs. A diákok megtapasztalták a távoktatás örömet, szüleik annak bosszúságait.

A WHO egyik korai előrejelzésében 2022-vel kalkulál. Joe Biden amerikai elnök azt mondta: a koronavírustól való függetlenség napja 2021. július 4-én érkezik el az amerikaiak számára.

Ha a pontos dátum nem is jósolható meg, annyi biztos, hogy a járvány csak az alapvető szabályok betartásával és védőoltással csillapítható.