A kutatók még nem találták meg ennek bizonyítékát. A világjárvány nem modellezhető egy szezonális megbetegedés alapján.
Sokan bíznak abban, hogy az enyhülő időjárás véget vet a koronavírus-fertőzésnek. A világjárványok azonban általában nem igazodnak az évszakok alakulásához.
HIRDETÉSAz influenza tipikusan a hideg, téli időjárás velejárója. A tífusz ezzel szemben nyáron csúcsosodik ki. A kanyaró előfordulása nyáron csökken, a trópusokon azonban épp a csapadékmentes időszakban tetőzik.
Sokan kérdezik: vajon a koronavírus-járvány szezonális megbetegedés-e? Kínában 2019 végén ütötte fel a fejét, mára azonban Európában és az Egyesült Államokban fertőz rohamosan.
Miután a járvány elsősorban azokban a térségekben terjed, ahol hűvösebb van, sokan abban bíznak, hogy a nyár bekövetkeztével csillapodik a ragály.
A kutatók egyelőre nem osztják a derűlátást
A légzőszervi megbetegedéseket, a COVID-19-et okozó mutáns vírus hivatalos neve SARS-CoV-2. Annyira új, hogy egyelőre semmilyen támpont sem igazolja szezonális változását. Közeli rokonát, a 2003-ban terjedő SARS-vírust gyorsan megfékezték, így nem hasonlítható össze a két járvány szezonális hatása.
Az embereket megfertőző egyéb koronavírusokkal történő összehasonlítás azonban arra utal, hogy a COVID-19 akár szezonális is lehet.
Kate Templeton, az Edinburghi Egyetem kutatója 10 éve azt állapította meg, hogy három különböző koronavírusos fertőzés a télhez köthető. Azok a vírusok – az influenzához hasonlóan – december és április között fertőztek.
A COVID-19 is változhat az évszakok során
Néhány, még nem igazolt feltételezés szerint a koronavírus is módosulhat az évszakok során. Egy nézet szerint a járvány jobban terjed a száraz és hűvös időjárásban.
Egy még nem közzétett elemzésben 500 koronavírussal fertőzött helyszínt hasonlítottak össze. Megállapították, hogy a fertőzés terjedése, a szél sebessége és a relatív páratartalom között van összefüggés.
Egy másik, nem publikált tanulmány szerint magasabb hőmérsékleten ritkább a COVID-19 előfordulása.
Azt is feltételezik, hogy a hidegebb égtájakon élők sérülékenyebbek a járványban. A szakértők szerint a koronavírus a legkevésbé a trópusokon élőket veszélyezteti.
A világjárvány nem modellezhető sima járvány alapján
A tudósok azonban arra is emlékeztetnek, hogy egy világjárvány jelentősen eltérhet a csak egy országban jelentkező járványnál, amint ezt például az I. világháború után tomboló spanyolnátha-járvány is igazolja, amely nyáron tetőzött.
A vírus hidegben tovább él
Azt már igazolták, hogy a koronavírus különböző felületeken, szobahőmérsékleten akár 72 órán át is életképes. Más koronavírusok 4 fokos hőmérsékleten sokkal tovább, négy hétig is bírták.
Az még kiderítendő, hogy a koronavírus hogyan viselkedik magasabb hőmérsékleten.
Magyarország: a jövő héten lehűlés várható
A jövő héten mellesleg hűvösebb időjárás várható. Felmelegedésre csak április első hétvégéjétől számíthatunk.