rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kulcsfontosságú, hogy laborból „szökött-e” a koronavírus

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Egy biztonsági tartja távol az újságírókat a Vuhani Virológiai Intézet előtt
Egy biztonsági tartja távol az újságírókat a Vuhani Virológiai Intézet előtt   -   Szerzői jogok  AP Photo/Ng Han Guan
Betűméret Aa Aa

Annyi biztos, hogy a mai napig több mint 3,5 millió ember halálát okozó, és a világot csaknem másfél évre megbénító koronavírus Kínában szabadult el. Csak az a kérdéses, hogy a fertőzés egy vuhani piacról vagy az ottani virológiai intézetből indult-e végzetes útjára. Peking cáfol, tagad, vádaskodik, de ami a leglényegesebb: nem engedélyez hozzáférést azokhoz a laboratóriumi jegyzőkönyvekhez, ami alapján azonosítani lehetne a vírus származását. Az eredettörténet egyfelől meggyorsítaná a védekezéshez szükséges vakcinák kifejlesztését, másrészt megkönnyítené a következő járványok elleni védekezést. A hozzáférés megtagadása a bűnösség beismerését jelenti – hangoztatja egy amerikai nemzetbiztonsági szakértő.

A délnyugat-kínai hegyek lankáin fekvő falu szélén egy magányos térfigyelő kamera pásztázza a sűrű bambusszal benőtt, használaton kívüli rézbánya bejáratát. Az éjszaka közeledtével denevérek verdesnek szárnyaikkal felette.

Ez a föld alatti otthona annak a vírusnak, amely a legszorosabb hasonlóságot mutatja a Covid19-et okozó vírussal. Ez egyben az a hely is, amit alaposabban ki kellene vizsgálni annak tisztázására, hogy a koronavírus-járvány nem egy kínai laboratóriumból származik-e – írja tényfeltáró cikkében a Wall Street Journal.

Kilenc éve, 2012 áprilisában hat bányászt gyűrt le egy rejtélyes kór, miután a bányában denevérguanót takarítottak. Ne is szépítsük: a guanó a repülésre egyedül képes emlős ürüléke. A hat ágynak esett bányász közül hárman meghaltak.

Haláluk okát a távoli, Vuhani Virológiai Intézet kínai tudósai voltak hivatottak kideríteni. Miután mintákat vettek a bányában tanyázó denevérekből, több új koronavírust azonosítottak.

AP Photo/Eric Gay
Denevérek (illusztráció)AP Photo/Eric Gay

A bányászok betegsége, a helyszínen talált vírusok és a velük kapcsolatos kutatások megválaszolatlan kérdései újra rávilágítottak egy korábban összeesküvés-elméletként elutasított feltevésre: nevezetesen, hogy a SARS-CoV-2, a Covid-19-et okozó vírus kiszabadulhatott a vuhani laboratóriumból, abból a városból, ahol 2019 decemberében az első koronavírusos eseteket regisztrálták.

A laboratórium kutatói mindeddig nem adtak teljes körű és azonnali választ, ráadásul egyes általuk közzétett információk ellentmondásosak voltak. Ezek után vezető tudósok követelték a vuhani intézet átvilágítását, és azt, hogy a világjárványt okozó vírust vajon a laboratóriumokban tárolták, és ha igen, kiszabadulhatott-e onnan.

Most már néhány magas rangú, a lehetőséget korábban valószínűtlennek tartó közegészségügyi tisztségviselő is szükségesnek tartja az alapos vizsgálatot.

Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója és egy neves amerikai kutató – aki a Vuhani Virológiai Intézettel szorosan együttműködött – egyetértenek abban: a laboratóriumnak több információt kell szolgáltatnia munkájáról ahhoz, hogy kategorikusan kizárhassák a laboratóriumi szivárgás eshetőségét.

A Wall Street Journal korábban arról számolt be, hogy a vuhani intézet három kutatója már 2019 novemberében – azaz a decemberben regisztrált első vuhani fertőzöttek előtt – annyira megbetegedett, hogy egy korábban nem nyilvánosságra hozott amerikai hírszerzési jelentés szerint helyi kórházi ellátásra szorultak. Az információ külföldről származik – mondta Jen Psaki. A Fehér Ház szóvivője szerint az Egyesült Államoknak további megerősítésre van szüksége a független ellenőrzéshez.

A Biden-kormányzat azt javasolta a WHO-nak, hogy indítson egy átfogóbb vizsgálatot a laboratóriumi szivárgás lehetőségének feltárására. Ezzel támogatta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatójának a kezdeményezését, aki felajánlotta a szakemberek újbóli kiküldését. Egy amerikai egészségügyi tisztviselő szerint a vizsgálatnak minden vuhani laboratóriumra ki kellene terjednie. „Ellenőrizni kellene a biológiai biztonságról szóló feljegyzéseket, és ki kellene kérdezni a személyzetet” – mondta a tisztviselő.

Kevés kormány lelkesedik azonban egy olyan vizsgálatért, amit Kína könnyedén megtorpedózhat.

Peking minden bizonnyal ellenállna a szándéknak, hisz eddig szigorúan ellenőrizte az információkhoz való hozzáférést. Tagadja, hogy a SARS-CoV-2 az egyik laboratóriumából származna, vagy hogy a vuhani intézet bármelyik munkatársát megfertőzte volna. Ehelyett azt követeli: a WHO vizsgálja ki, hogy a járvány a kínai határokon kívül kezdődött-e.

A titkos bánya

A kínai hatóságok akadályozzák a Modzsiang bánya független ellenőrzését. A közelben ellenőrzőpontot állítottak fel, ahol azonosíthatatlan férfiak több külföldi újságírót megállítottak. Egy alkalommal arra figyelmeztették őket, hogy elszabadult, vad elefántok kószálnak a környéken.

A WSJ egyik riportere kerékpárral jutott el a bányához. Később azonban a rendőrség őrizetbe vette, öt órán át kihallgatta, majd törölte a bányáról készült mobiltelefonos felvételeket. A helybeliek elmondták az újságírónak: a helyi hatóságoktól azt az utasítást kapták, hogy ne beszéljenek a bányáról idegeneknek.

Nem volt nyoma annak, hogy a közeli falvakat evakuálták volna, vagy hogy a bányában a közelmúltban bármilyen feltárást végeztek volna. A bányát annyira benőtte a gaz, hogy a bejárata megközelíthetetlennek tűnt.

Eközben egyre több virológus, biológus és más kutató követeli a laboratóriumi szivárgás alaposabb vizsgálatát.

Egy májusi szenátusi meghallgatáson arra a kérdésre, hogy szerinte a koronavírus kiszabadulhatott-e egy vuhani laboratóriumból, Anthony Fauci, Biden elnök egészségügyi főtanácsadója azt mondta: „A lehetőség természetesen fennáll. Teljes mértékben támogatom annak teljes körű kivizsgálását, hogy ez megtörténhetett-e”. Dr. Fauci korábban azt valószínűsítette, hogy a koronavírus a természetben fejlődött ki, és utána fertőzte meg az embert.

Tavaly 27 tudós írt alá egy nyílt levelet. Elítélték az összeesküvés-elméleteket, miszerint a Covid-19 nem természetes eredetű. Most hárman közülük azt állítják: a laboratóriumi baleset elég hihető ahhoz, hogy megfontolásra érdemes legyen.

„Meggyőződésem, hogy a vírust bevitték egy laboratóriumba, elkezdtek vele dolgozni... majd egy hanyag egyén kihozta” – mondta a Chicagói Egyetem virológusa és az egyik aláíró. „Képtelenek beismerni, hogy hülyeséget csináltak” – nyilatkozta Bernard Roizman.

Május derekán egy 18 tudósból álló csoport – a többi között a Harvard, a Stanford és a Yale egyetemről – nyílt levelet tett közzé a Science tudományos folyóiratban, amelyben a laboratóriumi hipotézis komoly vizsgálatára szólítottak fel.

Az aláírók egyike Ralph Baric. Az Észak-Karolinai Egyetem mikrobiológusa a Vuhani Virológiai Intézettel együtt dolgozott egy olyan mesterséges koronavírus létrehozására irányuló tanulmányon, amely emberi sejteket fertőzött meg a laboratóriumban.

Szerinte a SARS-CoV-2 genetikai szerkezete arra utal, hogy a vírus vadon élő állatokból származik, és természetes úton fejlődött ki. Úgy véli, ez a legvalószínűbb forgatókönyv, de „további vizsgálatokra és átláthatóságra van szükség a világjárvány eredetének meghatározásához”.

A vezető kutatók nézetváltása részben a kínai tudósok ellentmondásos nyilatkozatainak köszönhető.

AP Photo/Ng Han Guan
A Vuhani Virológiai IntézetAP Photo/Ng Han Guan

A WHO küldöttsége az év elején látogatott Vuhanba. Márciusban, a kínai szakértőkkel közzétett közös jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a Covid-19 vélhetően a denevérek közvetítésével került át az emberre egy másik emlősön keresztül. A laboratóriumi szivárgást a feltételezett okok listájának végére sorolta.

Az Egészségügyi Világszervezet szakértői három órát töltöttek a vuhani intézetben. Saját bevallásuk szerint az ottani személyzet biztosítékain kívül másra nemigen támaszkodhattak. Jelentésük közzétételének napján Dr. Tedros azt mondta: csapata nem vizsgálta ki kellőképpen a lehetséges laboratóriumi eredetű szivárgást.

A jelentésre reagálva az Egyesült Államok, az Európai Unió és számos más kormány a világjárvány eredetének átlátható vizsgálatára szólított fel.

Egyes kutatók felvetették, hogy a WHO szakértői – akik más országokban, például Olaszországban keresték a járvány eredetének nyomait – miért nem tudtak antitestvizsgálatokat és felméréseket végezni az emberek és állatok körében a SARS-CoV-2-vel leginkább rokon vírust rejtő bánya környékén.

A küldöttség ezt ugyan javasolta, de „az ütemezés még nem világos” – mondta vezetőjük, Peter Ben Embarek.

A rejtélyes vírus

A bányászok betegségének legrészletesebb leírását Li Hszunak, a Kunmingi Orvosi Egyetem hallgatójának mesterdiplomamunkája tartalmazza. Ő azonban nem válaszolt az újságírók megkeresésére.

A kórház akkori sürgősségi főorvosa által felügyelt dolgozatában leírja, hogyan került oda 2012. április 25-én egy 42 éves, Lü vezetéknevű férfi.

Lü április 2. óta denevérguanót takarított a bányában. Két hétig lázzal küszködött és köhögött. A diagnosztika előtti három napban légzési nehézségei voltak, és rozsdaszínű, vérrel pettyezett váladékot kezdett felköhögni.

A CT-vizsgálat súlyos tüdőgyulladást mutatott ki, ugyanazokkal a tünetekkel, amelyeket manapság sok Covid19-es páciens esetében tapasztalunk. A vér- és más laboratóriumi vizsgálatok mégsem tudták kideríteni a betegség okát.

A következő héten öt másik, szintén a Modzsiang bányában dolgozó, 30 és 63 év közötti személyt vettek fel ugyanabba a kórházba. Mindegyiküknek Lühöz hasonló tünetei voltak.

Az orvosok konzultáltak a légzőszervi megbetegedések szakértőivel, köztük Zsong Nansannal, aki a SARS néven elhíresült súlyos akut légzőszervi szindróma 2002-es és 2003-as kínai járvány elleni küzdelmet vezette.

Dr. Zsong tüdőgyulladást diagnosztizált, amit valószínűleg vírus okozott. Javasolta a SARS-antitestek vizsgálatát, valamint a bányában lévő denevérfaj azonosítását. Ő sem válaszolt az újságírói megkeresésre.

Egy másik, történetesen a George Gao, a Kínai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ jelenlegi vezetője által felügyelt doktorjelölt által írt szakdolgozat szerint a bányászok közül négynek a SARS-antitestje pozitív volt.

A kórház több más intézménnyel, köztük a Vuhani Virológiai Intézet szakértőivel is kapcsolatba lépett. Egyikük sem tudta azonosítani, hogy mi okozta a bányászok betegségét.

Chinatopix via AP
Laboratóriumi kutatómunka a Vuhani Virológiai IntézetbenChinatopix via AP

Hárman közülük 2012 augusztus közepére meghaltak. Li szakdolgozata szerint a gyanú az volt, hogy a denevér által terjesztett SARS-szerű koronavírus okozta megbetegedésüket. A SARS eredetét kutató kínai tudósok tudták, hogy a környéken található denevérbarlangok potenciális források lehetnek, ezért mintákat gyűjtöttek belőlük.

A következő egy évben a Vuhani Virológiai Intézet tudósai behatoltak a Modzsiang bányába, és 276 denevértől vettek ürülékmintát. Egy később közzétett kutatási dokumentum szerint hat különböző denevérfajt azonosítottak.

A minták fele pozitív lett koronavírusokra, köztük egy azonosítatlan, SARS-szerű törzsre. A vírust RaBtCoV/4991-nek nevezték el.

Mind a hat denevérfaj koronavírusos társfertőzésre utaló jeleket mutatott. Más szóval, a vírus könnyen cserélhette genetikai szerkezetét hasonló vírusokkal, hogy egy új koronavírust hozzon létre. A környezet kedvezett az új vírusok kialakulásának, amelyek potenciálisan megfertőzhetik az embert is.

A kutatást Si Zsengli, a Vuhani Virológiai Intézet vezető denevér-koronavírus szakértője vezette. Az eredményeket 2016-ban publikálták a Virologica Sinica folyóiratban, kevesen figyeltek azonban fel a RaBtCoV/4991-re. Úgy tűnt, hogy nem áll szoros kapcsolatban a SARS-szal. Egy elhagyott tárnából származott – állt a tanulmányban, amely nem tett említést az ott megbetegedett bányászokról.

Szerepe csak a Covid-19 világjárvány kitörése után vált jelentősebbé. Dr. Si és kollégái 2020 februárjában a Nature tudományos folyóiratban publikált újabb tanulmányukban fedték fel a RaTG13 nevű vírus létezését. A szekvenálás kimutatta, hogy genetikailag 96,2 százalékban hasonlít a SARS-CoV-2 vírusra, így ez volt a világjárványt kiváltó vírus legközelebbi azonosított rokona.

Azt írták, hogy a vírust egy denevérben fedezték fel a Modzsiang térség bányáját is magában foglaló kínai tartományban, a Mianmarral, Laosszal és Vietnámmal szomszédos Jünnanban, de azt nem közölték, hogy pontosan mikor, és pontosan hol.

A felfedezés áttörésnek számított a Covid-19 forrásának felkutatásában. Határozottan arra utalt, hogy a vírus a denevérektől származik.

Meglepő hasonlóságok

A következő hetekben néhány Kínán kívüli tudósnak feltűntek a hasonlóságok a RaTG13 vírus és a RaBtCoV/4991 vírus mintavételi időpontjában és részleges genetikai szekvenciáiban –amelyet Dr. Si csapata a Modzsiang bányában talált.

Miután többször kérték a kérdés tisztázását, Dr. Si azt közölte, hogy a két vírus egy és ugyanaz. Tavaly novemberben frissítette a Nature-ben megjelent tanulmányát, és ezúttal már részleteket tett közzé a beteg bányászokról.

A vírust azért nevezték át, hogy tükrözze a denevérfajt, a helyszínt és a mintavétel évét – mondta.

Azt is elárulta, hogy a Vuhani Virológiai Intézet újból megvizsgálta a bányászoktól származó mintákat, és megállapította, hogy nem fertőződtek SARS-CoV-2 vírussal. Nyilvánosságra hozta azt is, hogy csapata még nyolc másik, SARS-típusú koronavírust talált a tárnákban.

Egy minap megjelentetett, még nem lektorált tanulmánya szerint a nyolc vírus szinte teljesen megegyezik egymással, és csak 77,6 százalékban hasonlít a SARS-CoV-2-re, bár genetikai kódjuk egy része 97,2 százalékos egyezést mutatott.

„Jóllehet egyes feltételezések szerint a RaTG13 esetleges laboratóriumi kiszabadulása okozta a SARS-CoV-2-t, a kísérleti bizonyítékok ezt nem támasztják alá” – áll a tanulmányban.

Sok tudós azonban megkérdőjelezi, hogy a Vuhani Virológiai Intézet miért nem jelentette be korábban ezeknek a vírusoknak a létezését, valamint kapcsolódásukat a bányához, és miért vártak ilyen sokáig, hogy megvizsgálhassák a szekvenciáikat. Az ilyen információk a koronavírusok keringő típusairól kritikus fontosságúak a világjárvány eredetének felkutatásában – hangoztatják.

Néhányan megjegyezték, hogy Dr. Si többször is azt állította: a Modzsiang bányászai vélhetően gomba-, nem pedig vírusfertőzésben szenvedtek. Ez viszont ellentmond a korábbi kutatási tanulmányoknak, és Dr. Si Nature-ben megjelent frissített közleményének, amely szerint a bányászok mégis vírussal fertőződtek meg.

Dr. Si sem válaszolt a megkeresésekre.

Sok tudós vizsgálná a Vuhani Virológiai Intézet egykor nyilvánosan elérhető, mintegy 22 ezer mintát és vírusszekvenciát tartalmazó adatbázisát, amelyek közül 15 ezer denevértől származik. Az adatbázis azonban 2019 szeptembere óta elérhetetlen, offline üzemmódba helyezték. Dr. Si februárban azt mondta a WHO szakembereinek: az adatbázist azután kapcsolták le, hogy több mint 3000 kibertámadás érte.

AP Photo/Ng Han Guan
A WHO küldöttsége távozik a vuhani intézetből, Peter Daszak a győzelem jelét mutatjaAP Photo/Ng Han Guan

A WHO szakemberei a helyszínen nem kértek hozzáférést az adatbázishoz - állítja Peter Daszak, a New York-i székhelyű EcoHealth Alliance nonprofit szervezet elnöke, aki a küldöttség tagja volt. Az adatbázisban olyan információk szerepeltek, amelyeket a Vuhani Virológiai Intézet az EcoHealth Alliance-szel folytatott munkája során gyűjtött össze. Dr. Daszak az év elején azt mondta, hogy a szervezetének a Vuhani Virológiai Intézettel folytatott együttműködése miatt „alapvetően köztudott”, hogy milyen vírusok voltak az adatbázisban. Egyik sem állt közelebb a SARS-CoV-2 vírushoz, mint a RaTG13.

A RaTG13 genetikailag nagyon különbözik a SARS-CoV-2-től. Soha nem sikerült még sikeresen tenyészteni a laboratóriumban – mondta ő és a WHO által vezetett csoport más tudósai. „Amennyire tudjuk, csak egy szekvencia létezik. Nincs vírus. Soha nem sikerült vírust tenyészteniük a denevérürülék-mintából” – jelentette ki Dr. Ben Embarek, a WHO küldöttségvezetője.

Ha a Vuhani Virológiai Intézetnek csak a genetikai szekvenciája lett volna, akkor nem lett volna fertőző RaTg13 vírus, amely kiszabadulhatott a laboratóriumból. Más kérdés, hogy genetikai szekvenciát milyen mértékben lehetett volna azt ember által, mesterséges vírusok létrehozására irányuló kísérletek alapjául használni.

Egyesek szerint ezt nem lehet elfogulatlanul ellenőrizni a Vuhani Virológiai Intézet laboratóriumi naplóinak, mintafelvételeinek és vírusadatbázisának megtekintése nélkül. A kutatási dokumentumok azt igazolják, hogy az alkalmazottak egyes tenyésztett denevér-koronavírusokat mások genetikai állományával kombináltak.

A laboratóriumi kísérletek

Feltáratlanok a Vuhani Virológiai Intézet által végzett kísérletek, amelyek során új vírusokat konstruáltak a meglévő denevér-koronavírusok elemeinek kombinálásával annak megállapítására, hogy ezek az emberek számára fertőzőbbé válhatnak-e.

Az ilyen „gain-of-function”, azaz funkciónyerési kutatásnak nevezett kísérletek régóta vitatottak a tudósok körében. Támogatói szerint ez az elemzés a legjobb módja a jövőbeli járványok lehetséges forrásainak azonosítására és a vakcinák kifejlesztésére. A kritikusok szerint azonban túl nagy a kockázata annak, hogy a laboratóriumból káros, genetikailag továbbfejlesztett vírusok szabadulnak ki.

Az Egyesült Államokban mindenesetre 2014-ben szüneteltették ezeknek a kutatásoknak a finanszírozását, 2017-ben pedig olyan rendszert vezettek be, amely minden ehhez köthető támogatási pályázatot szigorúan felülvizsgált. Kínában a korlátozások lazábbak.

Egyes tudósok szerint a Dr. Si által leírt munka megfelel a „gain-of-function” kutatás tág definíciójának. Széleskörű véleménykülönbségek vannak arról, hogy hol húzódnak a határok.

Chinatopix via AP
Dr. Si Zsengli, a Vuhani Virológiai Intézet kutatásvezetőjeChinatopix via AP

Dr. Si hozta nyilvánosságra: a többi között 2018-ban és 2019-ben kísérleteket végzett annak kiderítésére, hogy különböző denevér-koronavírusok képesek-e egy bizonyos, a felszínükön lévő tüskefehérjét arra használni, hogy az emberi sejtek ACE2 nevű enzimjéhez kötődjenek. A SARS-vírus és a SARS-CoV-2 pontosan így fertőzi meg az embert.

A kísérletek során az egyik denevér-koronavírust egy másik denevér-koronavírus tüskefehérjéjével kombinálták, majd olyan egereket fertőztek meg, amelyeket genetikailag tartalmazták az emberi ACE2-t – tájékoztatta Dr. Si a WHO küldöttségét, annak saját beszámolója szerint.

A tudományos közösséget jelenleg megosztó egyik kérdés az, hogy vajon ilyen kísérletek létrehozhatták-e a SARS-CoV-2-t, akár véletlenül, akár egy olyan szándékos kísérlet részeként, amelynek a célja az volt, hogy kiderüljön, mely vírusok fejlődhetnek az emberre nézve veszélyes vírusokká.

A funkciógyarapítási kísérletek egyértelmű genetikai nyomokat hagynának a vírus szekvenciáiban. Ez arra utalna, hogy a vírus egy részét laboratóriumban illesztették be – állítják a molekuláris biológusok. Mások szerint azonban a korszerű technika nem hagy nyomot.

Ian Lipkin, a Columbia Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere, aki szorosan együttműködött a kínai partnerekkel, egyike volt annak az öt tudósnak, akik tavaly elutasították azt az elképzelést, hogy a vírust laboratóriumban manipulálták. Most azt mondja, aggódik, hogy a Vuhani Virológiai Intézet az Egyesült Államokban előírtnál alacsonyabb biológiai biztonsági szinten működő laboratóriumokban végezte a koronavírusokkal kapcsolatos kísérleteket.

Dr. Si azt mondta a WHO szakértőinek, hogy nem történt szivárgás, és csapata egyik tagjának tesztje sem volt pozitív a Covid-19-re.

Dr. Si több külföldi kutatási partnere is váltig állítja, hogy laboratóriumai és munkamódszerei biztonságosnak bizonyultak. „Si Zsengli szigorúan kormányozza a hajót” – mondta Maureen Miller, a Columbia Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó epidemiológusa. „Éles eszű, okos nő. Pontosan egy ilyen világjárvány megelőzésén dolgozott. Tudja, hogy milyen komolyan kell ezt a munkát venni”.

Az átfogó vizsgálatot követelők egyike James Le Duc, a Galveston Nemzeti Laboratórium, az egyik legjobb amerikai bioelszigetelő létesítmény nyugalmazott igazgatója, aki segített a Vuhani Virológiai Intézet biztonsági szakembereinek és épületmérnökeinek a kiképzésében.

„Fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk a laboratóriumi körülményeket, és feltárjuk, hogy mit hol csináltak, és komoly vizsgálatot folytassunk” – mondta Dr. Le Duc. A laboratóriumi szivárgást kevésbé tartja valószínűnek, de – mint mondta – „mindennek az a célja, hogy a tudományt kövessük”.

Miért most?

A történtek alapján Biden elnök a minap mindenesetre felszólította az amerikai hírszerzést, hogy „kettőzze meg erőfeszítéseit” a Covid-19 eredetének feltárására, és derítse ki, hogy a kiváltó vírus véletlenül szabadult-e ki egy kínai laboratóriumból.

Közben a brit hírszerzés is elképzelhetőnek tartja, hogy egy vuhani laborból származott a világszerte több mint 3,5 millió áldozatot követelő koronavírus-járvány - írta a londoni The Times.

A téma azért kap megkülönböztetett figyelmet, mert egyes, a laboratóriumi elmélettel szemben kételyeket támasztó tudósok, nyitottá váltak a kérdés tisztázására.

Néhány hete 18 tudós írt levelet a Science című folyóiratnak, amelyben új vizsgálatot követeltek. Az állatról emberre terjedő elméletet és a laboratóriumi szivárgás elméletét egyaránt „életképesnek” minősítették.

Csaknem 15 hónapja két kínai kutató írt egy tanulmányt, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a vírus „valószínűleg egy vuhani laboratóriumból származik”.

Kezdetben kisebbségben voltak. Az Egészségügyi Világszervezet a járvány elején valószínűtlennek minősítette a laboratóriumi szivárgás elméletét. Valószínűleg nem voltak hajlandóak szembeszállni a kínai tisztségviselőkkel, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a vírus egy állatról vándorolt az emberre.

Miért fontos a vírus eredete?

A vírus származása nem befolyásolja a koronavírus elleni küzdelmet. A legjobb védekezési stratégiák változatlanul az utazási korlátozás, tesztelés, a kontaktok felkutatása, a közösségi távolságtartás, a szellőztetés és az arcmaszk viselete.

De az igazság eredendő értékén túl legalább három kérdésben igenis számít az eredet.

  • Ha a vírus valóban egy laboratóriumból származott, a részletek azonnali nyilvánosságra hozatala még gyorsabb vakcinafejlesztéshez és hatékonyabb kezelésekhez vezethetett volna.
  • Egy többmillió ember halálát okozó szivárgás a laboratóriumok biztonsági óvintézkedéseinek széles spektrumú szigorításához vezethet.
  • A kiszivárgás megerősítése befolyásolná a világ Kínáról alkotott képét, eközben és nyomást gyakorolna Kínára, hogy a lehető leggyorsabban vállalja a világ oltásának terhét.

A történtek idővonala

A Washington Post feltérképezte az eseményeket, és idővonalban sorakoztatta fel, hogyan módosult a tudományos világ hozzáállása.

A vírus természetes forrásának felfedezésére tett erőfeszítések kudarcot vallottak – emlékeztet a lap. A laboratóriumi szivárgásra vonatkozó korai utalások gyakran keveredtek azokkal a feltételezésekkel, hogy a vírust szándékosan hozták létre – biofegyverként. Ezek után sokan a laboratóriumi forgatókönyvet méretes ostobaságnak tartották.

A kínai átláthatóság hiánya és a vuhani laboratórium tevékenységére irányuló megújult figyelem azonban arra késztetett néhány tudóst, hogy elismerjék: eleinte túl gyorsan vetették el a lehetséges összefüggéseket.

Íme, tehát az idővonal, kivonatosan.

2019

December 30.: A vuhani városi egészségügyi hatóság „sürgős értesítést” küld a vuhani egészségügyi intézményeknek, miszerint ismeretlen okból tüdőgyulladásos esetek jelentek meg a nagybani Huanan piacon, ahol jobbára a tenger gyümölcseivel kereskedtek.

AP Photo/Dake Kang
A lezárt vuhani Huanan piac; lehet, hogy nem innen indult a járványAP Photo/Dake Kang

2020

Január 5.: A legkorábbi ismert tweet, amely arra utal, hogy Kína hozta létre a vírust. @GarboHK azt írta: „18 évvel ezelőtt #Kína közel 300 #HongKongi lakost ölt meg azzal, hogy nem jelentette be a #SARS eseteket, és hagyta, hogy kínai turisták utazzanak a világ körül, Ázsiába pedig kifejezetten azért, hogy hátsó szándékkal terjesszék a vírust. Ma a gonosz rezsim ismét lecsap egy új vírussal”.

Január 23.: A Daily Mail címlapján: „Kína laboratóriumot épített a SARS és az Ebola tanulmányozására Vuhanban, miközben amerikai biológiai biztonsági szakértők 2017-ben arra figyelmeztettek, hogy egy vírus »megszökhet« a létesítményből, amely kulcsfontosságúvá vált a járvány elleni küzdelemben”.

Január 26.: A Washington Times cikke: „A koronavírus a kínai biológiai hadviselési programhoz kapcsolódó laboratóriumból származhatott”. Március 25-én szerkesztői kiegészítést fűztek hozzá: „A cikk megjelenése óta a Kínán kívüli tudósoknak lehetőségük nyílt a SARS-CoV-2 vírus tanulmányozására. Arra a következtetésre jutottak: nincs jele annak, hogy laboratóriumban állították elő vagy célzottan manipulálták volna.”

Január 26.: A Lancet című folyóiratban megjelent kínai kutatók tanulmánya megállapította, hogy az első 41 regisztrált esetből 13-nak nem volt köze a Huanan piachoz, amit kezdetben a járvány forrásának tartottak.

Január 30.: Tom Cotton szenátor a felsőház védelmi bizottsági meghallgatásán azt mondta: „A koronavírus Kína számára Csernobil nagyságrendű katasztrófa. De valójában valószínűleg rosszabb, mint Csernobil, amelynek a hatása lokális volt. A koronavírus globális világjárványt eredményezhet.” Majd hozzátette: „Megjegyezném, hogy Vuhanban van Kína egyetlen négyes szintű biológiai biztonsági szintű szuperlaboratóriuma, ahol a világ leghalálosabb kórokozóival dolgoznak, beleértve, igen, a koronavírust is”.

Február 3.: A Vuhani Virológiai Intézet kutatói a Nature folyóiratban jelentik, hogy a világszerte terjedő új koronavírus a denevértől származik. A jelentés szerint a SARS-CoV-2 a teljes genom szintjén 96,2 százalékban azonos a RaTG13 nevű denevér-koronavírussal.

Február 6.: Botao Hsziao, a Dél-kínai Technológiai Egyetem molekuláris biomechanikai kutatója egy tanulmányt tesz közzé, amelyben azt állítja, hogy "a gyilkos koronavírus valószínűleg egy vuhani laboratóriumból származik”. Rámutatott a korábbi biztonsági balesetekre és a laboratóriumban végzett kutatások jellegére. Néhány héttel később visszavonta a tanulmányt, miután a kínai hatóságok ragaszkodtak ahhoz, hogy nem történt baleset.

Február 9.: Kína nagykövetének kritikájára, miszerint Cotton megállapításai „teljesen őrültek”, a szenátor tweettel válaszol: „Tény: Kína hazudott a Vuhan élelmiszerpiacról kiinduló vírusról. Tény: a szuperlabor mindössze néhány mérföldre van attól a piactól. Hol kezdődött? Nem tudjuk. De a bizonyítás terhe Önt és kommunista társait terheli. Nyissák meg a kapukat a hozzáértő nemzetközi tudósok előtt.”

Február 19.: A tekintélyes Lancetben 27 tudósból álló csoport nyilatkozatot tesz közzé: „Együtt állunk ki, és határozottan elítéljük azokat az összeesküvés-elméleteket, amelyek azt sugallják, hogy a Covid-19 nem természetes eredetű”. (Az aláírók közül hárman azóta azt állítják, hogy a laboratóriumi baleset elég hihető ahhoz, hogy megfontolásra érdemes legyen.)

Március 11.: "Soha nem gondoltam volna, hogy ilyesmi történik Vuhanban, Közép-Kínában” - mondja Si Zsengli, a Vuhani Virológiai Intézet denevér-koronavírusokat vizsgáló csoportjának vezetője a Scientific American portréjában. A cikk szerint a vírus felbukkanása után Si kétségbeesetten nézte át saját laboratóriumának feljegyzéseit, hogy ellenőrizze, nem történt-e hibás kezelés a kísérleti anyagokkal, de „megkönnyebbülten fellélegzett, amikor kézhez kapta az eredményeket: egyik szekvencia sem egyezett azokkal a vírusokkal, amelyeket csapata a denevérbarlangokból vett”.

Március 27.: A Védelmi Hírszerző Ügynökségnek a koronavírus eredetéről szóló értékelését frissítették. Eszerint az új koronavírus „véletlenül”, „nem biztonságos laboratóriumi gyakorlat” révén keletkezett.

Április 14.: Josh Rogin a The Postban feltárta, hogy 2018-ban a Külügyminisztérium tisztviselői meglátogatták a Vuhani Virológiai Intézetet, majd „két hivatalos figyelmeztetést küldtek Washingtonba a nem megfelelő biztonsági intézkedésekről a laboratóriumban, amely kockázatos vizsgálatokat végzett a denevérekből származó koronavírusokkal kapcsolatban. Az üzenetek az amerikai kormányzatban vitákat gerjesztettek arról, hogy ez vagy egy másik vuhani laboratórium volt-e a vírus forrása, holott meggyőző bizonyíték még nem került elő”.

Április 22.: Yuri Deigin biotechnológiai üzletember hosszú és részletes bejegyzésében áttekintette a laboratóriumban végzett „gain-of-function”, azaz funkciónyerési kutatásokat, és arra a következtetésre jut, hogy „technikai szempontból egy modern virológusnak nem lenne nehéz létrehoznia egy olyan törzset”, mint amilyen az új koronavírus.

Április 30.: A Nemzeti Hírszerzés igazgatója ritka közleményében tudatta: „A hírszerzési közösség is egyetért azzal a széleskörű tudományos konszenzussal, hogy a Covid-19 vírus nem emberi eredetű vagy genetikailag módosított volt... Továbbra is szigorúan vizsgálja a felmerülő információkat és hírszerzési információkat annak kiderítésére, hogy a járvány a fertőzött állatokkal való érintkezés révén kezdődött, vagy egy vuhani laboratóriumban történt baleset következménye”.

Május 3.: Mike Pompeo külügyminiszter az ABC Newsnak adott interjújában ezt mondta: "Megdönthetetlen bizonyítékok igazolják, hogy ez ott kezdődött... Ne feledjük, hogy Kínának történelmet írt a világ megfertőzésében, és történelme van a laboratóriumok nem megfelelő működtetésében. Nem ez az első eset, hogy egy kínai laboratóriumban elkövetett hiba miatt vírusoknak van kitéve a világ”.

Május 18.: The Seeker néven egy ismeretlen Twitter-felhasználó orvosi szakdolgozatot tesz közzé, amelyben leír egy bányát a jünnani Modzsiangban, ahol a bányászok 2012-ben vírus okozta tüdőgyulladásban betegedtek meg.

Június 4: Milton Leitenberg a Bulletin of the Atomic Scientists című folyóiratban megjelent írásában áttekintette a laboratóriumi biztonság történetét és a Vuhani Virológiai Intézetben végzett kutatások típusát. Amellett érvelt, hogy a laboratóriumi szivárgás elméletét nem lehet egykönnyen elvetni. „A két alternatív lehetőséggel kapcsolatos érvek és ellenérvek – az első, hogy a terepen, természetes fejlődésként keletkezett, ahogy azt sok virológus állítja, vagy a második, hogy a Vuhanban található két virológiai kutatóintézet egyikében végzett denevér-koronavírus kutatás következménye lehetett, ami egy laboratóriumi kutató megfertőződéséhez és a vírus azt követő elszabadulásához vezetett – egyaránt következtetéseken és feltételezéseken alapul”.

Július 4.: A londoni Times számolt be arról, hogy 2012-ben Kínában, egy elhagyott rézbányában 96 százalékban azonos vírust találtak a SARS-CoV-2 vírussal. A Kína délnyugati részén található, denevérekkel teli rézbányában a koronavírus hat embert fertőzött meg, akik közül hárman végül meghaltak. Az volt a feladatuk, hogy lapátolják ki a denevérguanót a tárnákból. A tüdőgyulladást okozó vírust 2013-ban gyűjtötték be, majd a Vuhani Virológiai Intézetben tárolták és tanulmányozták.

Július 28.: Jamie Metzl, a Clinton-kormányzat volt nemzetbiztonsági tisztségviselője azt írta: „A feltételezés, hogy egy halálos denevér-koronavírus járvány kitörése véletlenül történt egész Kína egyetlen négyes szintű virológiai intézetének a közelében – amely történetesen pontosan ennek a vírusnak a legközelebbi ismert rokonát tanulmányozta – erősen hiteltelen”. Azt kérte, hogy egy „átfogó törvényszéki vizsgálatnak teljes hozzáférést kell biztosítania a Vuhani Virológiai Intézetek és más érintett kínai szervezetek összes kutatójához, biológiai mintájához, laboratóriumi feljegyzéseihez és egyéb anyagaihoz. A hozzáférés megtagadását Peking részéről a bűnösség beismerésének kellene tekinteni”.

Július 31.: A Science magazin interjút közölt Si Zsenglivel, a Vuhani Virológiai Intézet munkatársával, aki elismerte, hogy egyes koronavírus-kutatásokat a kettes biológiai biztonsági szinten végeztek, nem pedig a szigorúbb négyes szinten.

AP Photo/Ng Han Guan
Fotósok a Vuhani Virológiai Intézet legbiztonságosabb, négyes besorolású laboratóriumának kerítésénélAP Photo/Ng Han Guan

November 2.: David A. Relman, a Stanford Egyetem mikrobiológusa a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban azt írta: „Az »eredettörténetből« számos kulcsfontosságú részlet hiányzik, beleértve a vírus hihető és megfelelően részletes közelmúltbeli fejlődéstörténetét, a legfrissebb elődök kilétét és származását, és meglepő módon az első emberi fertőzés átvitelének helyét, idejét és mechanizmusát.”

November 17.: „A SARS-CoV-2 genetikai szerkezete nem zárja ki a laboratóriumi eredetet” – írta Rossana Segreto és Yuri Deigin befolyásos tanulmányában. A dolgozat leszögezi, hogy „természetes akár közvetlen, akár köztes gazdatestet még nem azonosítottak”. A szerzők szerint a koronavírus bizonyos jellemzői „laboratóriumi manipulációs technikák, például a helyhez kötött mutagenezis eredménye lehet”. A tanulmány következtetése: „Elemzésünk alapján a SARS-CoV-2 mesterséges eredete nem alaptalan összeesküvés-elmélet, amelyet el kell ítélni” – ezzel a Lancet februári cikkére utaltak.

November 17.: A Vuhani Virológiai Intézet kutatói, köztük Si, kiegészítették a Nature folyóiratban február 3-án megjelent kutatásukat. Ebben elismerték, hogy a RaTG13-at, a koronavírushoz szorosan kapcsolódó denevér-koronavírust egy bányabarlangban találták, miután 2012-ben a barlang takarítása közben több beteg is „súlyos légúti megbetegedésben” szenvedett.

2021

Január 15.: Néhány nappal Trump távozása előtt a Külügyminisztérium kiadott egy „ismertetőt” a Vuhani Virológiai Intézetről: „Az amerikai kormány okkal feltételezi, hogy a Vuhani Virológiai Intézeten belül több kutató 2019 őszén, a járvány első azonosított esete előtt megbetegedett. Tüneteik mind a Covid-19-re, mind a szokásos szezonális betegségekre jellemzőek voltak... A Vuhani Virológiai Intézet nyilvánosságra hozott adatai szerint »gain-of-function« kutatásokat végeztek kiméra vírusok előállítására”.

Február 9.: Az Egészségügyi Világszervezet és Kína közös jelentése leszögezte: „Az eredmények arra utalnak, hogy a laboratóriumi incidens feltételezése rendkívül valószínűtlen a vírus emberi fertőzésének magyarázatára”.

Február 11.: Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezérigazgatója nem zárta ki a laboratóriumi szivárgás forgatókönyvét. „Szeretném tisztázni, hogy minden hipotézis nyitott marad, és további vizsgálatokat igényel”.

Február 19.: Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó közleményben reagált ki a WHO jelentésére: „Mélységes aggodalmaink vannak azzal kapcsolatban, ahogyan a Covid-19 vizsgálat korai megállapításait közölték, és további kérdéseket vet fel a megállapítások eléréséhez használt eljárás. Elengedhetetlen a jelentés függetlensége. A szakértői megállapításokat nem befolyásolhatja a kínai kormány beavatkozása vagy módosítása. Ahhoz, hogy jobban megértsük ezt a világjárványt, és felkészüljünk a következőre, Kínának hozzáférhetővé kell tennie a járvány kitörésének legkorábbi napjaitól származó adatait.”

NIAID-RML via AP
Elektronmikroszkóppal készült felvétel a Covid-19 vírusrólNIAID-RML via AP

Március 4.: A WHO-nak címzett nyílt levélben a világ jeles tudósai a vírus eredetének új vizsgálatát követelték. Azt állították, hogy a korábbi vizsgálat hibás volt.

Március 22.: Egy ausztrál lap számolt be arról, hogy a „Vuhani Virológiai Intézet koronavírusokkal foglalkozó kutatói 2019 november elején a Covid-19-re jellemző tünetekkel kerültek kórházba. Betegségüket amerikai tisztségviselők gyanúja szerint az első víruscsoport okozta”.

Március 28.: A CBS 60 Minutes riportot sugárzott a koronavírus eredetével kapcsolatos nyugtalanító kérdésekről. „Pekingből közvetlen utasítás érkezett, hogy semmisítsenek meg minden vírusmintát. Nem voltak hajlandóak önként megosztani a genetikai szekvenciákat” – idézte Matt Pottinger volt nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes a titkosítás alól feloldott hírszerzési információkat.

Május 14.: Tizennyolc neves tudós levelet tett közzé a Science folyóiratban, amelyben új vizsgálatot szorgalmaznak, mert „a laboratóriumból történő véletlenszerű kiszabadulás és a zoonózisos (állatról emberre) terjedés elmélete egyaránt életképes maradt”. A levél egyik aláírója Ralph Baric virológus, aki szorosan együttműködött Sivel.

És akkor mi is történt valójában?

Ezt még mindig nem tudni. Az állatról emberre történő átvitel és a laboratóriumi szivárgás egyaránt hihetőnek tűnik. Kína ködösítésével az sem kizárt, hogy sosem derül ki az igazság – írta a New York Times.