Gyorsul a menedékkérelmi eljárások elbírálása, és nagyobb összefogás várható uniós szinten.
A görög parlament elfogadta a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, amivel a görög jogrendbe ültetik azt a keretrendszert, amely felgyorsítja a menedékkérelmek elbírálásának és a nemzetközi védelemre nem jogosult menedékkérők kiutasításának folyamatát. A jogszabályt a kormánypárt szavazataival fogadták el, az ellenzéki pártok viszont a tervezet ellen szavaztak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A migrációs paktum egy, az Európai Unió tagállamai közt lévő többéves tárgyalási folyamat eredménye. Görögország hosszú évek óta érzi a migráció súlyát, az utóbbi három hónapban például jelentősen megnőtt a Líbiából Krétára és Gávdoszra érkező migránsok száma, ami ismételten a politikai napirend középpontjába helyezte a migráció kérdését.
Thanosz Plevrisz migrációért és menekültügyekért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy Görögország ma már egészen más migrációs kihívásokkal néz szembe, mint az előző évtizedben. Az APE-MPE hírügynökségnek bemutatott adatok szerint a függőben lévő menedékkérelmek száma 2019-ben mintegy 142 ezer volt, és erről csökkent mára körülbelül 28 ezerre, míg a 2015–2019 közötti időszakban több mint 1,2 millióra rúgott az illegális érkezések száma, 2019 óta viszont mintegy 198 ezer ilyen esetet regisztráltak. A minisztérium adatai szerint az Évrosz térségébe és Krétára irányuló érkezések száma 2026 első négy hónapjában 30 százalékkal csökkent a 2025 azonos időszakához képest, azaz 11174-ről 7814 főre. A miniszter elmondása szerint az új paktum kompromisszum a különböző uniós megközelítések között, mivel első ízben írja elő a másodlagos befogadó országok szolidaritási kötelezettségét, viszont változatlanul az első vonalbeli országok felelőssége marad a külső határok kezelésének feladata.
Kötelező ellenőrzés minden új érkezés esetén a külső határokon
A paktum elfogadása miatti első jelentős változás az eljárásra vonatkozik, melyet közvetlenül egy harmadik országbeli állampolgár Európai Unió külső határán történő érkezése után kell követni. Mielőtt úgy tekintenék, hogy az illető hivatalosan belépett valamely tagállam területére, kötelező előszűrésen kell átesnie, amely magában foglalja a személyazonosság ellenőrzését, a biometrikus adatok rögzítését, a biztonsági ellenőrzést és az egészségügyi vizsgálatokat. A görög kormány szerint ez az eljárás már a kezdetektől lehetővé teszi a különbségtételt azok között, akiknek menekültprofilja erős, és azok között, akik esetében más típusú eljárás jöhet szóba.
A biometrikus adatok kiterjedtebb használata
Az új rendszerben központi szerephez jut az átalakított Eurodac, a menedékkérőkre és migránsokra vonatkozó uniós adatbázis. Az új keret bővíti a biometrikus adatok felhasználását, és erősíti a menekültek mozgásának rögzítését és nyomon követésének lehetőségeit az Európai Unión belül. Célja a menekültügyi szabályok hatékonyabb végrehajtása, egyben a tagállamok közötti együttműködés javítása.
Gyorsabb menekültügyi eljárások a határokon
Az új paktum szigorúbb határidőket vezet be a menedékkérelmek elbírálására. Plevrisz tájékoztatása szerint azok, akiknek menekültprofilja nem tekinthető erősnek, a úgynevezett határon lefolytatott eljárásban részesülnek, ahol a kérelmet tizenkét héten belül vizsgálják meg. Ezekben az esetekben az eljárás idejére fogva tartást ír elő a szabályozás, elutasító döntés esetén pedig azonnal kiadják a visszaküldési határozatot.
Az új keret gyorsabb elutasítást tesz lehetővé az olyan kérelmek esetében, melyeket nyilvánvalóan megalapozatlannak minősítenek, valamint külön eljárást ír elő azoknak az országoknak az állampolgárai által benyújtott kérelmekre, ahol alacsony a nemzetközi védelem elismerésének aránya.
Szigorúbb visszaküldési rendszer
A negyedik változás a visszaküldési rendszerre vonatkozik azoknak a menedékkérőknek az esetében, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre vagy jogszerű tartózkodásra. A törvényjavaslat a közigazgatási fogva tartás erősítését, a visszaküldési eljárás alatt álló személyek szorosabb nyomon követését és a kiutasítási intézkedések gyorsabb végrehajtását irányozza elő.
Ezzel párhuzamosan erősödik az együttműködés a Frontexszel és az Európai Unió többi tagállamával. A görög migrációs minisztérium 2026 első négy hónapjában 2350 migráns visszaküldését regisztrálta. Az esetek között 919 volt kényszer-visszatérést vagy kiutasítást, 685, a Nemzetközi Migrációs Szervezeten keresztül történt önkéntes távozást, és 367 önként távozást regisztráltak.
„Visszaküldési központok” az Európai Unión kívül
Az új európai keret része a úgynevezett „visszaküldési központok” létrehozásának lehetősége is. A központok olyan létesítmények, melyek harmadik országokban, az Európai Unión kívül működhetnek, és olyan személyeket fogadhatnak be, akiknek menedékkérelmét jogerősen elutasították, de akiket valamilyen okból nem lehet azonnal visszaküldeni a származási országukba. Thanosz Plevrisz közlése szerint Görögország Németországgal, Ausztriával, Dániával és Hollandiával közösen vesz részt egy európai kezdeményezésben a terv előmozdítására. A miniszter azt mondta, hogy már zajlanak az egyeztetések egyes harmadik országokkal, és feltehetőleg már 2026-ban megállapodások születnek, így 2027-től megkezdheti egy-egy központ a működését.
Mit jelent ez Görögország számára?
A görög kormány úgy véli, hogy az új paktum több eszközt ad az első vonalbeli országok kezébe a migráció kezelésére. Az új keretrendser alkalmazása várhatóan az egyik legkomolyabb próbatétel lesz az Európai Unió migrációs politikája számára a következő években, mivel a tagállamoknak már a gyakorlatban is végre kell hajtaniuk az uniós szinten elfogadott szabályokat.