rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az oltásellenesség tévhitei

Egy maszk- és oltásellenes tüntető Montréalban
Egy maszk- és oltásellenes tüntető Montréalban   -   Szerzői jogok  Paul Chiasson/The Canadian Press via AP
Betűméret Aa Aa

Miközben a kutatók azon fáradoznak, hogy kifejlesszék a koronavírus hatékony védőoltását, maroknyi, de elszánt oltásellenes mozgalom kampányol ellenük. Az Egészségügyi Világszervezet, az atlantai betegségmegelőző központ és tekintélyes szaklapok segítségével térképeztük fel a Magyarországon is kifejezett oltásellenesség tévhiteit – amiből mellesleg a közösségi média dollármilliárdos hasznot generál.

Az oltásellenesek szokatlan narratívával élnek: megtévesztően azt állítják, hogy a koronavírus-vakcinákat mikrochipek beültetésére fogják használni. Hamisan állítják, hogy egy nő, aki részt vett egy brit vakcina klinikai vizsgálatában, meghalt. Egy közben törölt YouTube videó a legvadabb összeesküvés-elméletek alapján állította (bizonyíték nélkül), hogy a vakcinák „milliókat fognak megölni”. Több mint 8 millió ember nézte meg a videót – írta a Nature.

Ugyanennek a tudományos folyóiratnak az október végén megjelent, a Föld lakosait reprezentáló felméréséből viszont már az derült ki, hogy a bolygó lakosságának több mint 60%-a kérné az oltást, ha az elérhetővé válna, 14% nem tudja, és csupán mintegy 15% mondta azt, hogy biztosan nem kérne vakcinát.

Biztató a vakcinapártiak magas aránya. A vakcinaellenző mozgalmakat tanulmányozó kutatókat azonban aggasztja, hogy az oltástagadók, az anti-vaxxerek alááshatják a nyájimmunitás megteremtésére, azaz a járvány tényleges megállítására irányuló erőfeszítéseket.

Az oltásellenesség végzetes következménye

Az oltás elutasítása végzetes következményekkel járhat.

Romániában például 2016-ban kanyaróban 64 gyermek halt meg csupán azért, mert szüleik elutasították a védőoltást. Ott a járvány kezdete óta összeesküvés-elméletek terjedtek, és gerjesztették az oltásellenes hangulatot.

A vakcináktól való félelem némileg érthető. Sok szülő a kockázatok és a hosszú távú mellékhatások miatt nem bízik a vakcinákban.

AP Photo/Manish Swarup
Szamárköhögésben szenvedő afgán kislány vár a húgával az orvosi vizitreAP Photo/Manish Swarup

Három fejlett országban – az Egyesült Királyságban, Svédországban és Japánban – bizonyos félelmek miatt visszafogták a szamárköhögés elleni vakcina alkalmazását. A következmény drámai és azonnali volt. Az Egyesült Királyságában 1974-ben 100 ezren kapták el a szamárköhögést, 36 közülük meghaltak 1978-ig. Japánban nagyjából ugyanebben az időszakban az oltási arány 70%-ról 20–40%-ra csökkent. A szamárköhögés ezután ugrásszerűen növekedett az 1974-es 393 esetről 13 ezerre. 1979-ben 41-en haltak meg a betegség következtében. Svédországban a szamárköhögés éves előfordulási aránya 1981-es 700 esetről 1985-ben 3200-ra nőtt.

A ’90-es években a volt Szovjetunióban tarolt a torokgyík, a diftéria. A gyermekek alacsony elsődleges immunizációs rátája és a felnőttek emlékeztető oltásának hiánya miatt az 1989-es 839 esetről 1994-ben közel 50 ezerre nőtt a fertőzöttek száma, közülük 1700-an meghaltak.

A tapasztalatokból egyértelműen leszűrhető, hogy nem csak a betegségek nem tűnnének el vakcinák nélkül, de ha abbahagynánk az oltást, akkor visszatérnének.

A kutatások azt bizonyítják, hogy az oltásokkal kapcsolatos félelmek többsége megalapozatlan.

Tévhit, hogy a védőoltás autizmust vált ki

A széleskörű félelem, hogy a vakcinák növelik az autizmus kockázatát Dr. Andrew Wakefieldnek az 1997-ben, a Lancetben közzétett tanulmányán alapul. A brit sebész szerint a kanyaró, a mumpsz, és a rózsahimlő elleni vakcina beadása után nőtt az autista brit gyermekek száma.

A tanulmányról közben kiderült, hogy súlyos eljárási hibák, nyilvánosságra nem hozott pénzügyi összeférhetetlenség és etikai jogsértések miatt teljesen hiteltelen. Dr. Andrew Wakefield orvosi engedélyét megszüntették, cikkét pedig visszavonták a szaklapból.

Ennek ellenére feltételezéseit komolyan vették, amit számos vizsgálat követett. Egyik sem talált kapcsolatot a vakcina és az autizmus kialakulásának valószínűsége között.

Újabb kutatások bizonyítják, hogy az autizmus már a méhen belül is kialakulhat, jóval azelőtt, hogy a baba megszületik vagy megkapja az oltásokat.

Tévhit, hogy a természetes védettség jobb a vakcinával kiváltottnál

Bizonyos esetekben a betegség kiváltotta természetes immunitás erősebb védettséget eredményez, mint a védőoltás. Ennek a megközelítésnek a veszélyei azonban messze meghaladják a relatív előnyöket.

Ha például valakit ágynak dönt a kanyaró, 1:500-hoz az esélye a beteg elhalálozásának.

Amennyiben azonban a személyt beoltották a kanyaró elleni MMR-vakcinával, az elhalálozás kockázata 1:1 000 000 arányra csökken.

Tévhit, hogy az oltások egészségre káros mennyiségű toxinokat tartalmaznak

Sokakat aggaszt, hogy a vakcinákban formaldehid, higany vagy alumínium fordul elő. Ezek a vegyi anyagok bizonyos mennyiségben valóban mérgezőek az emberi szervezetre. A vakcinákban azonban csak nyomokban fordulnak elő ezek az anyagok.

AP Photo/Rich Pedroncelli
Egy kaliforniai apa vár arra két gyermekével, hogy oltásellenes petícióval bejusson a kormányzóhozAP Photo/Rich Pedroncelli

A formaldehid például nagyobb arányban van jelen a saját anyagcsere-rendszerben, mint egy oltásban.

Ráadásul nincs tudományos bizonyíték annak, hogy a nyomokban előforduló higany vagy alumínium káros az emberi szervezetre.

Tévhit, hogy a vakcinával szemben a fokozott higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát

Kétségtelen, hogy nem csak a vakcinák érdeme a fertőző betegségek arányának csökkenése vagy megszünése. A jobb higiénia, a táplálkozás és az antibiotikumok kifejlesztése is sokat segített a fertőző betegségek visszaszorításában. Az elszigetelt tényezők és a fertőző betegségek arányának vizsgálatában azonban a vakcinák szerepe nem tagadható.

Jó példa erre a kanyaró az Egyesült Államokban. Amikor 1963-ban bevezették az első kanyaró elleni vakcinát, a fertőzöttek száma évente megközelítette 400 ezret. Az elkövetkező évtizedben a higiéniai szokások és higiénia nem sokat változott, a vakcina alkalmazása után mégis 25 ezerre csökkent a fertőzöttek száma 1970-ig.

Tévhit, hogy a védőoltások nem érik meg a kockázatot

A szülők fenntartásai ellenére a gyermekeket évtizedek óta sikeresen oltják be. Soha egyetlen hiteles tanulmány sem kapcsolta össze a vakcinát hosszú távú egészségügyi állapottal.

A közvetlen veszély allergiás reakciók vagy súlyos mellékhatások formájában, illetve az elhalálozás gyakoriságában kimutathatatlanul ritka. 1990 és 1992 között például csupán egyetlen haláleset volt egy vakcinának tulajdonítható. A vakcinákkal szembeni súlyos allergiás reakció általános előfordulási aránya általában egy- vagy kétmillió injekció után egy eset.

Tévhit, hogy a vakcina olyan betegséget okoz, ami ellen védekezni szándékozunk

A vakcinák enyhe tüneteket okozhatnak. Ezek hasonlítanak annak a betegségnek a tüneteire, amely ellen védelmet nyújtanak. Gyakori tévhit, hogy ezek a tünetek fertőzést jeleznek. A tünetek kis százalékban – egymillió beoltottnál egy személy esetében tünetek váltanak ki. A tünetek azonban a szervezet immunválaszát jelzik a vakcinára, és nem magát a betegséget. Csak egyetlen olyan feljegyzett eset van, amikor a vakcináról kimutatták, hogy betegséget okoz.

Tévhit, hogy nincs szükség védőoltásra, mert a fertőzési arány alacsony

A „nyájimmunitásának” köszönhetően az emberek nagy többsége bármely populációban védett, sőt még az immunizálatlan kisebbség is védettséget élvez. Az emberek zöme ellenálló, így egy fertőző betegség esélyt sem kap létrejöttére és elterjedésére. Ez már csak azért is fontos, mert a lakosság egy része – csecsemők, terhes nők, idősek és a legyengült immunrendszerű emberek – nem kap oltható be hagyományos eljárással.

Ha azonban sokan nem oltatják be be magukat vagy a gyermekeiket, fokozzák a kollektív veszélyt, és lehetőséget teremtenek a vírusok és baktériumok megtelepedésére és elterjedésére.

Ráadásul, ha a betegség nem jelent veszélyt egy bizonyos országban, másutt tarolhat. A vakcina nélkül utazó sokkal nagyobb kockázatnak van kitéve annál, aki beoltatta magát egy bizonyos betegség ellen.

Mi bizonyítja a védőoltások hatékonyságát?

Számos példa erre. A himlő elterjedését 1979-ben számolták fel véglegesen és világszerte – a globális vakcinázási programot követően. A himlő több száz millió emberrel végzett, és több mint 3000 éven át az egyik legrettegettebb betegség volt. Ma teljesen eltűnt – az immunizációs erőfeszítések jóvoltából.

AP Photo/Ariana Cubillos
Ingyenes védőoltásra várnak VenezuelábanAP Photo/Ariana Cubillos

A himlőhöz és kanyaróhoz hasonlóan más, vakcinával megelőzhető betegségek előfordulási gyakorisága nagyjából hasonló mintát mutat. A hepatitis B, a fertőző májgyulladás kivételével mindegyik betegség előfordulása lényegesen csökkent a megfelelő vakcina megjelenésével.

A közösségi média felelőssége

A Digitális Gyűlölet Elleni Központ (CCDH) új jelentése elveri a port a közösségi médián, amely lehetővé teszik, hogy az oltásellenes mozgalom a platformjaikon maradjon. A jelentés szerzői szerint az úgynevezett anti-vaxxer mozgalom közösségi média fiókjai 2019 óta legalább 7,8 millióval növelték a követőik számát.

A CCDH arra figyelmeztetett, hogy az erősödő oltásellenes mozgalom alááshatja a koronavírus elleni harcot – idézi a kutatást a tekintélyes Lancet.

A jelentés megállapította, hogy 31 millió ember követi az oltásellenes csoportokat a Facebookon, és 17 millió ember iratkozott fel hasonló fiókokra a YouTube-on. A CCDH számításai szerint az oltásellenes mozgalom 1 milliárd dolláros éves bevételt generált a közösségi médiát üzemeltető cégek javára.

A magyarok mégsem kérnek a koronavírus elleni védőoltásból

A magyarok túlnyomó része biztosan nem oltatná be magát koronavírus elleni vakcinával – ez derült ki az Euronews kutatásából.

AP Photo/Szandelszky Béla
H1N1 védőoltást kap az FTC kézilabdacsapatának egyik játékosa 2009-benAP Photo/Szandelszky Béla

A legtöbb megkérdezett egyébként egy Magyarországon gyártott védőoltást választana, valamivel kevesebben kérnének az amerikai fejlesztésű vakcinából, a magyar kormány által megrendelt orosz gyártmányú oltószert viszont egyértelműen elutasítják. A megkérdezettek mindössze 7%-a oltatná be ezzel magát, és ennél is kevesebben, mindössze 4% kérne a kínai vakcinából.

Ez némileg érthető, hisz az orosz és a kínai védőoltás(ok) hatékonysága és biztonságossága tudományosan még nem bizonyított.