rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az izoláció és az egyedüllét tanulható, állítják az elzártságot vizsgáló kutatók

Most az a szuperhős, aki nem szegi meg a korlátozásokat, hirdeti egy kampány
Most az a szuperhős, aki nem szegi meg a korlátozásokat, hirdeti egy kampány   -   Szerzői jogok  Mónus Márton/MTI
Betűméret Aa Aa

Nehéz a kijárási korlátozások megtartása azoknak, akik a járvány előtt pezsgő közösségi vagy tágabb családi életet éltek, de még nehezebb azoknak, akik egyedül élnek. Számukra 24 órás magányt jelent az izoláció.

Elektrosokk vagy negyed óra egyedül

Nem kétséges, hogy az emberek többsége mit választana, ha a felkínált lehetőségek egyike az lenne, hogy kipróbálja az elektrosokk érzését, míg a másik választható opció szerint negyed órát saját gondolataival kell töltenie. Ez is a neten terjedő leggyakoribb karanténviccek között van, mint ahogy az a mondás, hogy most jött el az introvertáltak ideje.

A korlátozásokkal terhelt, bizonytalan idejű elkülönülés mindenki számára furcsán hat, írja egy friss tanulmány, amit a Science című tudományos lap szemlézett. A publikáció szerint minden társadalmi réteg számára új szituáció, hogy kerülni kell a személyes találkozásokat, amit a bezártság még szürreálisabbá tesz azokban az országokban, ahol kijárási tilalom vagy korlátozás érvényes.

Eddig a magányosak sem voltak egyedül

Valójában a magányosan élőknek sem kellett eddig teljesen egyedül lenniük, mert a napi tevékenységek közben, így a munkába járás, vásárlás, sportolás idején normál körülmények között mindenki találkozik másokkal. Ez változott meg a járvány kezdete óta.

11 vizsgálat jutott egybehangzóan arra a következtetésre, hogy az emberek többségét még 6-15 percig is zavarja, ha teljesen egyedül hagyják egy helyiségben. Az is általánosítható, hogy egyedüllét idején sem szívesen mélyedtek gondolataikba a vizsgált személyek, figyelmüket elterelő vagy szórakoztató tevékenységbe kezdtek, ha volt rá lehetőség.

A munka nem jó lakótárs

A járvány elleni harc legkritikusabb hónapjaiban ugyanez történik az otthonokban. Ez a magyarázat arra, hogy a közösségi médián számos tanácsot adnak az emberek egymásnak, hogy mi mindent lehet csinálni az elzártság idején.

Szerte a világon most nem 6-15 perces kísérletekről, hanem hosszú hetekről van szó. Akik távmunkát végeznek otthonról, kimerültségre panaszkodnak, mert beköltözött az otthonukba a munka, ami nem jó lakótárs. Gyakori, hogy munkaidőn túl is a foglalkozásukkal kapcsolatos teendőket oldanak meg az emberek, miközben gyereket nevelnek, szeretteikkel lennének, pihennének.

Koronapartyzó fiatalok

A fiataloktól nagy felelősségérzetet követel annak belátása, hogy ha rájuk nem is veszélyes lefolyású az új koronavírus okozta betegség, nekik is kerülniük kell a személyes találkozásokat, hogy vírushordozóként ne terjesszék a kórt.

Elég felmenni a társkereső oldalak egyikére, és azonnal érződik, hogy nem állt le az élet, sok fiatal randevúzik ismeretlen partnerekkel ezekben a hetekben is. A szórakozóhelyek bezárásával titokban, féltitokban szervezett házibulikon vagy szabadtéri partykon találkoznak azok, akik nem bírják az otthoni elkülönülést. A német rendőrségnek például komoly kihívás az úgynevezett „koronapartyk” felderítése és feloszlatása, olyan gyakoriak a fiatalok összejövetelei.

Az elkülönülés tanulható

Az egyedüllét, az izoláció ugyanakkor tanulható, állítja Jeny Odell a Hogyan tegyünk semmit című könyvében. Hivatkozik azokra a nyugati újságírókra is, akik hazájuktól távoli országban kerültek börtönbe, bizonytalan ideig. Nekik is meg kellett birkózniuk a bezártság és az elszigeteltség terheivel.

Gönz Árpád a börtönben tanult angolul

Említhető példa a magyar történelemből is. Arany János és Göncz Árpád is a börtönben tanult meg angolul. A költő később műfordító is lett ezáltal, a köztársasági elnök pedig a vele utazó hivatali tolmács jelenléte ellenére gyakran kezdte beszédeit angolul külföldön.

A hasznos, később kamatoztatható tevékenység lehet a túlélés egyik kulcsa a szakértők szerint is izoláció esetén.

Kufsteinben könyvek, Recsken humor

A családok helyzete a mostani járvány idején szintén rokonítható történelmi példákkal. A tiroli Kufstein várában raboskodó neves magyarok, köztük Kazinczy Ferenc, Wesselényi Miklós, Rózsa Sándor egyhangú napjait változatossá tette a várbörtönben, hogy a foglyokkal kedvesebb őrök megengedték az őrizeteseknek az egymással való társalgást, kérésükre könyveket szereztek be.

A recski munkatáborban sokakkal reménytelen helyzetben együtt senyvedő Faludy György arról írt később, hogy a humor segítette át a túlélőket a legnehezebb pillanatokon. Amikor napokon át éheztek, egymásnak mesélve teremtettek képzeletbeli lakomát, visszaidézve egykori emlékezetes alkalmak különleges fogásait, aztán nevettek kétségbeejtő helyzetükön.

Ma már nem gond a kapcsolattartás

A mostani helyzetben a leggyakoribb jó tanácsok az egymással való virtuális kapcsolattartás, a munka és a pihenés optimális arányának megtalálása, a szórakoztató és hasznos tevékenységek vegyítése, és a napi sportolás valamilyen formája legalább fél órán át.