rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Elutasította a magyar parlament az Isztambuli Egyezmény ratifikálását

A NANE felvonulása a nők elleni erőszak felszámolásának világnapján a fővárosban
A NANE felvonulása a nők elleni erőszak felszámolásának világnapján a fővárosban   -   Szerzői jogok  Balogh Zoltán/MTI
Betűméret Aa Aa

Szembemegy az Európai Parlament akaratával a magyar parlamentben kedden megszavazott politikai nyilatkozat az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának elutasításáról.

Megszavazta az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának elutasítását a magyar parlament kedden. A három KDNP-s képviselő által benyújtott politikai nyilatkozatot 115 igen, 35 nem és három tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A nyilatkozat felszólítja a kormányt, hogy ne tegyen további lépéseket az egyezmény kötelező hatályának elismerése iránt, és az Európai Unió intézményeiben is azt az álláspontot képviselje, hogy az EU ne csatlakozzon a dokumentumhoz.

Gender-ideológia és bevándorlás

A hétfőn benyújtott politikai nyilatkozatból kiderül, hogy a KDNP nem támogatja a nőkkel szembeni erőszak elleni Isztambuli Egyezmény ratifikálását, mert szerinte annak egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával. Emellett nem kívánják a magyar jog részévé tenni a társadalmi nem fogalmát, sem az "egyezmény gender-ideológiáját".

A kisebbik kormánypárt hangsúlyozta, hogy a gyermekek védelme és a nők elleni erőszak elleni fellépés évek óta része a magyar jogrendszernek, 2013 óta önálló büntetőjogi tényállásként kezeli a kapcsolati erőszakot.

A parlamentben hétfőn vitáztak a nyilatkozatról, kedden pedig már szavaztak is róla.

A kormány 3 érve az egyezmény ellen

A KDNP érvelése nem sokban különbözik Varga Judit magyar igazságügyminiszter januári, Facebookon közölt nyilatkozatától.

Varga az egész országot megrázó, győri kettős gyermekgyilkosság miatt készült jelentés egy megállapításaként közölte, hogy a kormány nem ratifikálja a "migrációt is támogató egyezményt, amely azt is állítja, hogy az emberek nem férfinak és nőnek születnek, hanem léteznek társadalmi nemek".

Az igazságügyminiszter hangsúlyozta, hogy "a magyar jogrendszer hatékonyabb és erősebb védelmet biztosít".

"Az emberek hülyének nézése elégségesnek minősíteni az áldozatvédelem eszköztárát"

A magyar viszonyok teljes tagadására utal azt állítani, hogy a hatályos belső jogrendszer elegendő garanciát biztosít a nőket és gyerekeket érő erőszak áldozatai számára, ezért nem szükséges az Isztambuli Egyezmény ratifikálása - reagált közös közleményében a NANE és a Patent Egyesület.

Hozzáteszik, hogy "felháborítónak és a magyar emberek hülyének nézésének" tartják azt, hogy a nyilatkozat támogatói elégségesnek minősítik az áldozatvédelem eszköztárát "éppen akkor, amikor szinte naponta kerül nyilvánosságra olyan eset, melyben az igazságszolgáltatás, az ellátórendszer alkalmatlansága miatt hal meg valaki családon belüli erőszak eredményeképpen". Kitérnek arra is, hogy Magyarországon "a kijárási korlátozások ideje alatt megnövekedett kockázat sem volt elég további biztonsági intézkedések bevezetésére" az állam részéről.

A mai napon a parlament megszavazta az Isztambuli egyezmény ratifikálásának elutasítását. Részlet a Patent Egyesület...

Publiée par NANE Egyesület sur Mardi 5 mai 2020

MSZP: a családon belüli erőszak nem valami feminista belügy

A családon belüli erőszak áldozatai félnek és gyakran tehetetlenek az "erőszak ördögi körében", ha nem kapnak állami segítséget, mondta Gurmai Zita, az MSZP országgyűlési képviselője. Példaként említette Szilágyi István színművész halálát, akit szerinte az elmúlt években senki sem védett meg a folyamatos erőszaktól, majd a "szörnyű, szégyenletes haláltól".

A kormányoldal téved gender-toporzékolása közben, ha azt hiszi, a családon belüli erőszak valami feminista belügy, és annak csak nők lehetnek az áldozatai. Bárki lehet áldozat, aki gyenge és kiszolgáltatott
Gurmai Zita
az MSZP országgyűlési képviselője

Gurmai úgy fogalmazott, a kormányoldal a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben is azon gondolkozik, hogyan lehetne belerúgni az áldozatokba, a gyengékbe.

Szél Bernadett független képviselő szerint "bántalmazott nőket és gyermekeket használnak fel a pitiáner politikai játékaikhoz" kormányoldalon, hiszen eddig is tudott volt, hogy nem akarják az egyezményt ratifikálni.

Szemben a nyilatkozatban foglaltakkal, a hazai intézményrendszer nem hatékony a családon belüli erőszak hatékony megállítására. Óriási károkat okoz a magyar társadalomnak, hogy a kormányoldal a megelőzés helyett a megtorlásra helyezi a hangsúlyt - mondta Bősz Anett, a Demokratikus Koalíció képviselője.

Jobbik: álszent, hazug politikai nyilatkozat

A jobbikos Varga-Damm Andrea álszent, hazug politikai nyilatkozatnak minősítette a dokumentumot, ami szerinte semmibe veszi a kapcsolati erőszak áldozatait. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodást fenntartásokkal is aláírhatja egy állam, jelezve, milyen passzusokat nem kíván átültetni jogrendjébe.

A szigorú szankciók dacára sem sikerült visszaszorítani a párkapcsolati erőszakot, hangsúlyozta Varga-Damm.

Árulásnak tartom azt, hogy egy ideológiainak feltüntetett vita mögé bújva egyszerűen nem vesz tudomást Magyarország kormánya egy olyan brutális társadalmi jelenségről, aminek modellje, mintája nem volt az utóbbi évtizedekben.
Z. Kárpát Dániel
a Jobbik országgyűlési képviselője

Z. Kárpát Dániel szerint közösen lenne kutya kötelességük, kollektív felelősségük kezelni ezt az elképesztő problémahullámot, mert a honfitársaik életébe kerül.

A kormány partner lenne további szigorításban

Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormányoldal tette ilyen keménnyé a terület szabályozását, hozzátéve, hogy partnerek az előírások további szigorításában.

Megvan a megfelelő védelem, és így is: egy áldozat is sok. Mindent meg kell tennünk, hogy ez a szám nulla legyen
Nacsa Lőrinc
a KDNP országgyűlési képviselője

Látja a többi ország is ennek a veszélyeit, mondta Nacsa, arra utalva, hogy Magyarországon kívül van még több másik ország, ami aláírta, de nem ratifikálja az egyezményt vagy próbál kihátrálni abból. A politikus szerint visszalépés volna, ha ez a megállapodás váltaná fel a hatályos magyar szabályozást.

Mátrai Márta fideszes országgyűlési képviselő szerint az ellenzék elfogadhatatlan politikai hangulatkeltést folytat az egyezményről. Azt mondta, hogy az egyezmény automatikussá tenné a nemi alapon menedékkérők beléptetését.

Az Európai Parlament az egyezmény ratifikálását sürgeti

Tavaly novemberben az Európai Parlament elsöprő többséggel fogadta el azt a nem törvényerejű állásfoglalást, melyben a képviselők felszólítják a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanácsot: sürgősen zárja le a nők elleni erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezmény, azaz az Isztambuli Egyezmény uniós ratifikációs folyamatát.

Jelenleg hét EU-tagállam nem hagyta még jóvá a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és a megelőzésről szóló egyezményt, az EP annak késedelem nélküli ratifikációjára szólította fel őket.

Nők elleni erőszak és bevándorlás

A dokumentum arra kötelezné Magyarországot, bizonyos feltételek fennállása esetén mérlegelés nélkül engedjen be illegális bevándorlókat az országba - mondta Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciószóvivője kedden a köztévének.

Az egyezmény 12 fejezetéből egy, a hetedik foglakozik migrációs és menekültügyi kérdésekkel. Olyan elvárásokat fogalmaz meg például, hogy a nőkkel szembeni erőszak védelmet igénylő áldozatait semmilyen körülmények között ne küldjék vissza olyan országba, ahol életük veszélyben lenne, vagy ahol kínzásnak, embertelen, magalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetnék alá őket.

Ezen felül szorgalmazza, hogy a nőkkel szembeni nemi alapú erőszak súlyos sérelemként legyen elismerhető, ami menekültstátuszt vagy oltalmazottkénti elismerést biztosíthat az áldozat számára.

A fejezetben még arról írnak, hogy az áldozatok kaphassanak független tartózkodási engedélyt, ha kilépnek abból a kapcsolatukból, amitől addig függött a tartózkodási státuszuk. Lényegében arról szó, hogy egy családon belüli erőszak áldozata ki merjen lépni a kapcsolatból. A feltételeket viszont a belső jog határozza meg, azaz ebben az esetben a magyar törvények.

Az Isztambuli Egyezmény teljes szövegét magyarul ide kattintva találja meg.

Nemcsak Magyarországon kényes ügy

Bulgáriában 2018-ban több oldalról is heves kritika fogadta a kormány ratifikációs javaslatát, ezért a konzervatív Bojko Boriszov kormányfő elhalasztotta a folyamatot, és az alkotmánybírósághoz fordult véleményért. Az egyezményt támadók szerint az hivatalosan elismerné a harmadik nemet és az azonos neműek házasságát. Az alkotmánybíróság állásfoglalása szerint ez nem felel meg a bolgár alkotmánynak, mely csak nőt és férfit ismer el.

Szlovákiában a parlament a választások előtti utolsó ülésén szavazott meg egy, az egyezményt elutasító parlamenti határozatot februárban.

További három tagállam nem ratifikálta még az egyezményt: Csehország, Litvánia és Lettország.