Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Magyarországon az utolsók között szűnik meg a veszélyhelyzet Európában

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Az Országgyűlés plenáris ülése
Az Országgyűlés plenáris ülése   -   Szerzői jogok  MTI/Bruzák Noémi

Az ígéretek dacára az európai országok közül Magyarországon az utolsók között szűnik meg a rendkívüli kormányzás. Kihirdetése óta több olyan előírás született, amelyeknek semmi köze a koronavírus-járványhoz, amelyre hivatkozva a veszélyhelyzetet megszavazták.

„_A törvény elfogadásával, számtalan európai országnál jóval előbb, várhatóan június 20-án a veszélyhelyzet kivezetésre kerül Magyarországon_” – közölte a Facebookon néhány órával a járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet és különleges jogrend megszüntetéséről szóló kormányjavaslat beterjesztése előtt Varga Judit igazságügyi miniszter.

Az uniós tagországok fele hirdetett veszélyhelyzetet

Az EU-tagországok közül veszélyhelyzetet hirdető tagországok közül csak Luxemburgban tart a magyarnál négy nappal tovább a rendeleti kormányzás, az pedig még nem tisztázott, hogy mikor függesztik fel a vészhelyzetet Olaszországban:

Belgiumban a járvány tetőzése után fokozatosan enyhítenek a korlátozásokon június 8-ig;

Ciprusonmájus 4-tól fokozatosan enyhítenek a szigorításokon;

Csehországban május 14-én feloldották a veszélyhelyzetet;

Észtországbanmájus 18-án feloldották a veszélyhelyzetet;

Finnországbanrészlegesen június 1-jén oldják fel a vészhelyzetet;

Lettországban június 9-én oldják fel a vészhelyzetet;

Litvániában május 11-én feloldották a veszélyhelyzetet;

Luxemburgbanjúnius 24-én oldják fel a veszélyhelyzetet;

Magyarországon június 20-án oldják fel a vészhelyzetet;

Olaszországban egyelőre nem hirdették meg a veszélyhelyzet végét;

Portugáliában május 2-án a veszélyhelyzetet készültség váltotta fel;

Romániában május 15-én a veszélyhelyzetet készültség váltotta fel;

Spanyolországban május 24-én tervezték feloldani a vészhelyzetet, de a június 6-ig meghosszabbították;

Szlovákiában június 12-ig tart a veszélyhelyzet.

Az unión kívüli tagországok közül Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában, Svájcban, Szerbiában és Ukrajnában hirdetettek veszélyhelyzetet.

A járvány miatt veszélyhelyzet helyett készültségi állapotot hirdettek az uniós tagországok közül: Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Horvátországban, Írországban, Lengyelországban, Máltán, Németországban, Svédországban és Szlovéniában.

Az EU-n kívüli országok közül készültséget rendeltek el az Egyesült Királyságban, Fehéroroszországban, Izlandon, Koszovón, Montenegróban és Norvégiában.

A magyar Alkotmány a veszélyhelyzetről

Magyarország 2011. április 25. óta hatályos Alaptörvénye szerint a „_(...) a különleges jogrend egy olyan társadalmi vagy természeti jelenség kezelésére biztosított állami keretrendszer, amely az állam működésének normális állapotában nem kezelhető, és amely az embereket, az államot vagy az alkotmányos rendet veszélyezteti._”

Ehhez képest – a koronavírus-járványhoz nem kapcsolódóan – a veszélyhelyzet kihirdetése óta a következő intézkedések születtek (a teljesség igénye és fontossági sorrend nélkül):

• A parkolási díj felfüggesztésével, az iparűzési- és gépjárműadó elvonásával megfosztották az önkormányzatokat bevételük tetemes részétől;

• A kultúrtörvény módosítása után gyakorlatilag csak névleg maradnak a fővárosé a színházak;

• Háromszáz millió forinttal támogatták a szombathelyi „baráti” stadion építését, miközben 400 milliót vontak el az ellenzéki vezetésű, ferencvárosi közösségi ház felújítási támogatásából;

• A kulturális szférában 20 ezer dolgozó közalkalmazotti státuszát megszüntették;

• Részvényekkel és ingatlanokkal támogatják a holdudvart;

• Nemzetgazdasági érdekűvé minősítettek egy lakóparkot;

• Elvetették a nők elleni erőszakról szóló Isztambuli Egyezményt;

• Elfoglalták a Kartonpackot;

• Különleges gazdasági övezetté nyilvánították a gödi Samsung-gyárat és a körülötte lévő területet, ezzel a város elesett az iparűzési adótól, bevétele egyharmadától;

• Tíz évre titkosították minden idők legnagyobb magyar vasúti beruházását, az 590 milliárd forint összértékű Budapest–Belgrád-vasútvonal építését.

Az EU kifogásaira az volt a válasz: a választók döntését érvényesítik

Az Európai Unió is vizsgálta a magyarországi gyakorlatot, az időkorlát hiányát a rendeleti kormányzás kihirdetésekor – számoltunk be többször is.

„A magyar kormány következetesen azt válaszolta a kritikákra, hogy a parlament bármikor visszavonhatja a felhatalmazást.

Arra az érvre, miszerint a Fidesznek kényelmes többsége van a parlamentben ahhoz, hogy a kormány szándéka szerint szavazzon az Országgyűlés, Varga Judit igazságügyi miniszter és Szijjártó Péter külügyminiszter többször azt felelte, hogy _ez nem igazságügyi, hanem politikai kérdés: a választók döntöttek arról, hogy a pártok milyen arányban kapjanak parlamenti mandátumokat_” – állt legutóbbi cikkünkben.