Tudomány

A földfelszín 3 százalékát foglalják el városok, de a felmelegedést fokozó gázok 72 százalékát adják.

Belgiumban megállás nélkül dolgoznak a kutatók. A megoldás a lámákból származó antitest lehet.

Egy kívülről átlagosnak tűnő rigai épületben a hétköznapjainkat alapvetően megváltoztató kísérleteket folytatnak.

Egy orosz biohekker-vállalkozó szerint az ember gond nélkül elélne ötezer évig is.

Ugyanis nagy a piaci kockázata. Ha előbb hagy alább a járvány, minthogy piacra kerülne a védőoltás, nyakukon marad a vakcina.

A klímaváltozás nagy nyomásként nehezedik Antarktikára. Emiatt olyan országok mint Kína, egyre jobban bele akarnak szólni a földrész irányításába.

A világ atomtudósai szerint az emberiség közelebb került a Végítélet Órájához. Az idei előrejelzés minden eddiginél borúlátóbb.

Német kutatók egy új diagnosztikai tesztet fejlesztettek ki.

Ho Csian-kuj tette a szakértők szerint nemcsak etikailag, hanem orvosi szempontból is megkérdőjelezhető.

A tudományos diplomácia egyik legfontosabb idei eseményén, a Budapesten megrendezett World Science Forumon készítettünk interjút az MTA elnökével.

Portugál kutatók olyan fóliát találtak fel, amit rá kell fújni az ételre, és az friss marad.

A közhiedelemmel ellentétben nem csak az a biohekkelés, amikor valakinek chipet ültetnek a bőre alá. Bármi, amit arra használunk, hogy megváltoztassuk a fiziológiai állapotunkat egy cél érdekében, biohekkelésnek számít: a táplálkozás, a szaunázás, a meditálás, az őssejtbeültetés.

Először kerültek arab felirattal élelmiszerek a Nemzetköz Űrállomás konyhájára.

Vajon miként reagál az emberi test a tesfolyadékok mozgására az űrben? Miért öregszik odafent másként az érrendszer?

Egy évet fog a jégbe fagyva megfigyeléseket végezni egy kutatóhajó az Észak-sarkon. A Polarstern nevű hajó szombaton elindult a norvégiai Tromsø kikötőjéből, és ezzel megkezdődött minden idők legnagyobb kutatóakciója a Föld legészakibb pontján.

Nemzetközi küldetés indul a klímaváltozás tanulmányozására az Északi-sarkvidékre. Összesen 20 ország több mint 70 kutatóintézete fogott össze. A misszió egy évig tart, a kutatócsoportok 2-3 havonta váltják egymást.

Száz kilométeres hadronütköztetőt építenek Svájcban.

A mai védekezési rendszerek még hasonlítanak a 300 éve feltaláltra. Most tudósok egy újfajta, lézeralapú technológián dolgoznak.