Az EU lemaradt, Kína, Japán és az USA is többet költ tudományos célokra.
A tudomány erősebb támogatását követelték az EU tudóskonferenciáján, Brüsszelben. A 27 tagállam tudományos akadémiájáról érkezett résztvevők szerint a jelenlegi kihívásokkal csak úgy lehet megküzdeni, ha többet fektetünk az innovációba: erős, nyitott és szabad tudományos szférára van szükség.
Patrizio Bianchi, az olasz akadémia tagja azt mondta, hogy érthető, hogy a kormányokat nyomás alatt tartja a vészhelyzetek azonnali kezelése, de hosszabb távon gondolkodva kell eldönteni, hogy mibe fektetünk. A GDP legalább 3 százalékát kell kutatásokra fordítani, másként nem fogunk tudni reagálni a jövő vészhelyzeteire. Össze kell fognunk, hogy szilárd Európát építsünk, ami az egyre bizonytalanabb világon is életképes marad.
A tudomány finanszírozása messze a GDP 3 százaléka alatt marad az EU-ban, jelenleg a két és fél százalékot sem éri el. A különbség nagy a tagállamok között. Belgium majdnem 3 és fél százalékot költ a tudományra, de Romámia a GDP fél százalékánál is kevesebbet fordít a negyedi szektorra. Hat ország 1 % alatt.
Globális összehasonlításban elmarad az EU. Dél-Korea, az USA, Japán, Kína többet áldoz a tudományra, ami gazdaságilag is megtérülést hoz nekik a jövőben, túl a kihívásokra való reagálás képességén.
Marileen Dogterom, a holland akadémia elnöke szerint nagyobb szüksége van Európának a tudományra, mint valaha, az előttünk álló kihívások összetettsége miatt. "A tudomány mindig a tudás és a reagálóképesség erősítéséről szól" - tette hozzá.
Az európai parlamenti választások eredménye azt is befolyásolni fogja, hogy a hatalomra kerülő vezetők mekkora mértékben lesznek hajlandók a tudományra áldozni.