Akinek köszönhetjük, hogy érthetőn halljuk egymást telefonon, aki segítette a Csalagút fúrását, aki lehetővé tette korának legmagasabb New York-i felhőkacolójának építését - ők mind elüldözött magyar tudósok.
Miközben a Magyar Tudományos Akadémia fennállását ünnepeljük a 200. évfordulón, nem nehéz eszünkbe jusson, hogy rengeteg magyar tudóst üldözött el a sors hazájából. Elég, ha a Nobel-díjasokra vagy az elismerés nélkül is híressé váltakra gondolunk.
Elsőként egy csinos hölgy, az első magyar női mérnök, Pécsi Eszter jutott az eszembe, akinek pályája elején azzal is meg kellett megküzdenie, hogy nő. Az már csak ráadás volt, hogy később az országot is el kellett hagynia, aminek New York volt a nyertese, a felhőkarcolók építésén lendített sokat Pécsi Eszter.
Az elsők között jut eszembe a szintén mérnök Zollman Péter is, aki szabadidejében műfordítóként magyar szerzők műveit fordította angolra: többek között Orbán Ottót, Karafiáth Orsolyát és Gerevhich Andrást ismertette meg az angol nyelvű olvasókkal. Sok tudósunkhoz hasonlóan az 1956-os forradalom után kényszerült elhagyni az országot, de szerencséjére egy másik üldözött tudós, a hologram világhírű atyja, Gábor Dénes olvasta egyik publikációját, és felajánlott neki egy kutatói állást angliai laboratóriumában.
Miért érdekesek és fontosak az ő sorsaik a mában?
Mert ahogy az új évezredig az üldöztetés elől kényszerültek menekülni tudósaink, a rendszerváltás óta a kilátástalanság érzése vezet legtöbbjük kivándorlásához. A fiatalok esetében ennek hátterét vizsgálta a a novemberben kezdődött Tudományünnep+ sorozat első előadásában Szabó Andrea szociológus-politológus.
Mint elmondta, a 2024/25-ös tanévben Magyarországon több mint 215 ezer nappali tagozatos hallgató tanult a felsőoktatásban. A hallgatók száma az 1990-es évek eleji, mintegy 76 ezres létszámról egészen 2008-ig folyamatosan növekedett, amikor is elérte csúcspontját. Ezt követően lassú csökkenés figyelhető meg, majd az utóbbi években ismét mérsékelt növekedés tapasztalható. Szabó Andrea az egyetemisták körében mért kivándorlási potenciállal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2015 és 2016 között a magyar egyetemisták 37, illetve 33%-a tervezte a külföldre költözést, addig 2024-re ez az arány 45%-ra emelkedett.
Az USA-ban nem fogadták el magyar oklevelét, 58 évesen ismét lediplomázott
Pécsi Eszter nem a férfiak által stabilra alapozott építményeket díszítgette, pont fordítva: mérnökként ő lendített sokat a felhőkarolók stabilitásán, nevéhez fűződik korának legmagasabb New York-i felhőkarcolója. 1920-ban diplomázott a Műegyetemen, első nőként a még ma is maszkulin mérnökszakmában.
"Nemcsak a gyerek az álmom, hidakat, vasutakat, országutakat szeretnék teremteni.” - legendás és sok helyen idézett fiatalkori mondása. Az ekkoriban róla készült fotográfia magyarázat minderre, ránézve ma is az első gondolatunk, hogy egy szép nőt látunk. Berlinben egyik professzora igyekezett elriasztani: "Miért akar mérnök lenni? Nem leányoknak való az! Kormos lesz az orra!" Egyetemi éveit a német fővárosban járta, ő volt a vasbetonszakma egyetlen női hallgatója.
Tanulmányait már Budapesten fejezte be, és a legkiválóbb építészekkel dolgozott. Manapság legtöbbet emlegetett épülete Walter Rózsi operaénekes és családjának villája, amit férjével, Fischer Józseffel közösen tervezett. Ez az egyetlen nyilvánosan látogatható modern villa Magyarországon, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kiállítóhelye.
1956-ban a forradalmi bizottság elnökévé választották, ezért 1957-ben elbocsátották akkori munkahelyéről, a KGMTI-től (Kohó-és Gépipari Minisztérium Tervező Irodái). Bécsbe, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, férje 1964-ben követte őt. Az USA-ban nem fogadták el magyar oklevelét, 58 évesen ismét lediplomázott. Ő készítette a statikai terveket az akkori legmagasabb felhőkarcoló épület, a New York-i Hotel Americana és a Columbia Egyetem toronyházaihoz.
Angolja válogatja, hogy bosszantja-e a Csalagút
Zollman Péter szintén 1956-ban hagyta el az országot. A bölcsészek szerint műfordítóként jelentős, a természettudományok művelői viszont azon mosolyognak, hogy részben ő tört borsot az angolok orra alá azzal, hogy a Csalagút összeköti a szigetet Európa kontinensével. A pályáját ismerők a bankautomaták működőképességét is az ő innovációival kapcsolják össze.
A kutató fizikus, mérnök, feltaláló tanszéki demonstrátorként dolgozott pályája elején az ötvenes években a gépész- és villamosmérnöki karon, majd az Egyesült Izzónál a világviszonylatban is kiemelkedő fizikussal, Bay Zoltánnal. Ő alapozta meg új tudományágként a radarcsillagászatot.
Az innovációs megoldásokban tehetséges Zollman Péter egyik publikációját olvasta a már Angliában élő Gábor Dénes, aki maga is több száz szabadalom birtokosa. Azonnal létrejött a közös hullámhossz, és angliai laboratóriumába hívta az 1956 utáni megtorlás elől elmenekült Zollman Pétert.
Fejlesztőmérnökként lett műszaki igazgatója egy angol világcégnek, ami bankjegy- és csekk-nyomtató gépektől kezdve félvezetőkön át háztartási gépekig kínálta a megoldandó technológiai problémák széles skáláját. Innen ered, hogy a mai bankautomaták működését alapjaiban ő fejlesztette ki. Ezt követően alagútfúró és bányagépek távvezérlésén dolgozott, többek közt a Genf melletti CERN nagy elektron-proton-ütköztető berendezése és a La Manche csatorna alagútján, de berendezéseiket világszerte alkalmazták.
Mint számos reálkoponyát, őt is elkapta a humán érdeklődés, méghozzá magas szinten. Műfordítóink esetében az gyakoribb, ha angolról fordítanak magyarra szépirodalmat, de Zollman Péter ezt pont fordítva tette. Kosztolányi Dezső, József Attila, Nemes Nagy Ágnes, Faludy György több tucat versét adták ki angolul az ő fordításában. Neki köszönheti több angol nyelvű publikációját Orbán Ottó, Kányádi Sándor, Gerevich András és Karafiáth Orsolya is. Többször utaztak ki ismert magyar színészeink Londonba, ahol a fordító jelenlétében hallhatta a közönség eredeti és angol nyelven a műveket.
Einstein lelkes egyetemi hallgatója
A Zollman Pétert 1956-ban magához fogadó Gábor Dénes 1900-ban született Terézvárosban, Günszberg Dénen. Két éves volt, amikor családja nevet változtatott. Zsidó származása miatt a Horthy-kor elején, annak antiszemitizmusa miatt a szülei külföldre küldték tanulni.
Az átlagember számára a mából elképzelhetetlen bravúr, hogy már 1947-ben tökéletes térhatású háromdimenziós képet tudott alkotni a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárással, a holográfiával. Ennek sikerét az is mutatja, hogy már léteztek a harmadik évezred 3D-s virtuális valóságai, de a Dénes Gábor hologramjait árusító üzlet az utolsóként zárt be a Parisi Udvarban, mielőtt a passzázst az épületben kialakított szállodához csatolták.
Gábor Dénes már 15 évesen saját laboratóriumot alakított ki. Röntgensugarakkal, rádióátvitellel, de még radioaktivitással is kísérletezett. Nem csoda, hogy pályafutásán több száz szabadalom született kutatásaiból.
Érdekes és meghatározó adalék fiatalkorából, hogy Berlinben rendszeresen látogatta Albert Einstein egyetemi szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és őt is. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült.
Amikor már befejezettnek hitték, néhányan újjáteremtették a fizika tudományát
Wigner Jenő személye nem csak azért érdekes az üldözött tudósaink között, mert Dénes Gábor diáktársa volt Einstein előadásain, hanem mert egyike volt azoknak a húszas évekbeli fizikusoknak, akik újjáteremtették a fizika tudományát. A századelőn a fizikát a legjobb tudósok is egy majdnem befejezett tudománynak gondolták, amelyben minden fontos dolgot felfedeztek, és amelyben már csak pár apró részletet kell jobban kidolgozni.
1919 márciusában a kommunisták hatalomra jutása miatt az egész Wigner család elhagyta az országot. Így nem is adódhatott másként, hogy külföldön tanuljon. Így találkozott Albert Einstein előadásain Szilárd Leóval, aki azonnal az egyik legjobb barátjává lett. Egyszer úgy nyilatkozott, hogy személye mindvégig rejtély maradt számára. Mindenesetre tény, hogy a századforduló híres magyar tudósainak egyike lett, Erdős Pál, Kármán Tódor, Neumann János és Teller Ede körébe tartozott. Figyelemre méltó, hogy ilyen kiválóságok között Neumannt méltatta később így: „a legokosabb ember, akit ismertem a Földön.”
Wigner Jenő 1963-ban nyerte el a fizikai Nobel-díjat „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.” Az ő sorsa is jelzi, hogy a magyar Nobel-díjasok listáján alig akad, aki személyében vagy származása miatt ne lett volna üldözött.
Teller: nyelvünk gyakran logikafejlesztő eszköz
Teller Ede nevét már az előző fotográfián is észrevehették: a Wigner Jenő dedikálására váró hölgynél Teller Ede könyve is ott volt, a hóna alatt szorongatott könyv gerincén olvashatjuk. Egy tudósközösségből indultak, az üldöztetés is azonos momentum, és mindketten Amerikában hunytak el.
Magyar atomfizikusként emlegetjük de élete jelentős részét az USA-ban élte, sikereit is főként ott érte el. Ezért szimbolikus a fenti fotó Ronald Reagennel, a Nemzet Tudományos Érme, amit kap, nem a magyar nemzeté. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté. 1926. január 2-án kapott engedélyt, hogy elhagyja az országot, abban a hitben, hogy Németország mentesebb lesz az antiszemitizmustól, mint a Horthy-korszak Magyarországa a numerus clausus törvényét követően.
Azt vallotta később, hogy tudományos sikereit annak köszönhette, hogy a magyar nyelv az anyanyelve, máskülönben „csak középszintű középiskolai tanár” lett volna belőle. "Nyelvünk gyakran logikafejlesztő eszköznek bizonyul" -mondta. Balázs Nándor fizikus is hasonló véleményen volt, és ezt a motívumot megjelenik a világsikert aratott, valós tényeken alapuló Oppenheimer című filmben is.
Neve egybeforrt a tömegpusztító fegyverekben alkalmazott technológia fejlesztésével, de ő maga az atomenergia békés felhasználásának pártolójaként jelent meg szerte a világban, így 1990-ben a Paksi atomerőműben is. Bár zsidó vallású családban nőtt fel, később agnosztikussá vált, és úgy gondolta, hogy a valóság végső dolgai, az Isten vagy istenségek, a felsőbb hatalmak vagy a természetfeletti létezését nem tudjuk megismerni. E tudás nélkül kell élnünk a világon.
Előbb tette címlapra a Time magazin, mint az MTA a tiszteleti tagok közé
Karikó Katalin neve világszerte a közjóért tett fáradozással vált szinonimává. Ahogy Teller Edének el kellett viselnie, hogy etikailag kérdőre vonták azok, akik figyelmeztették, hogy nem csak békés célokra használható vívmánya, Karikó Katalinnak az oltásellenesek személyét is támadó megnyilvánulásaival kell együtt élnie. A múltban duplán is érte az üldöztetés.
Kényszerbeszervezéssel érte el a magyar államvédelem, hogy ügynök legyen, édesapja 1956-os múltjával fenyegették. Amikor szegedi biológusként folytatta PhD-képzését, 1978-ban a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnöksége részéről Salgó László szervezte be Lengyel Zsolt fedőnéven az ügynökhálózatba. Ezt Karikó is elismerte, de hangsúlyozta, hogy jelentéseket nem írt. "Engem a szakmai munkám ellehetetlenítésével fenyegettek meg. Azt tudtam, hogy édesapámat 1957-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, munkahelyéről elbocsátották, 4 évig munkát nem kapott. Tudtam, hogyan működik az a rendszer, féltem, ezért aláírtam a beszervezésre vonatkozó dokumentumot. Az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam.”
Karikó Katalint 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból, ahová 1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került. Ott kezdett el vírusokkal foglalkozni és először használt módosított nukleozidot – cordycepint. Elküldésekor döntött úgy, hogy külföldön folytatja kutatásait. Később, néhány állomás után a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetemen, molekuláris biológusként folytatta az mRNS-kutatást.
2021 szeptemberében felkerült a Time magazin éves listájára, a világ 100 legbefolyásosabb emberei közé. A Magyar Tudományos Akadémia csak ezt követően, 2022-ben választotta tiszteleti tagjává. A fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat 2023-ban ítélték megosztva a már magyar száramzású amerikai szakemberként emlegetett Karikó Katalinnak és az amerikai Drew Weissmannak az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért, ami a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette.
Adj egy bírót!
És a végére egy olyan üldözött magyar, aki bár nem tudós, hanem inkább képzőművész és feltaláló, de mindenképpen a leghíresebb innovatőr honfitársaink egyike: Bíró László József. Neve olyannyira összefort találmányával, hogy generációjának Amerikában mindennapos volt, hogy hallani lehetett: "Adj egy bírót!", ha valaki tollat kért.
Imádjuk magyarként emlegetni őt is és a találmányt is, csak azt felejtjük el hozzátenni, hogy a használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be, ugyanis 1938-ban elkezdődtek a zsidókat korlátozó intézkedések, és Bíró ezek elől menekült Párizsba. Egy argentin, Agustín Pedro Justo, akivel már külföldön ismerkedett meg, javasolta neki, hogy költözzön Argentínába, és csak a külképviseleten, ahová beutazási engedélyért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök.
Ehhez képest feledésbe merült, hogy 21 parfümöt is kifejlesztett és bejegyeztetett, hiszen a golyós dezodor is hozzá fűződik. Ahogy az első automata sebességváltó megalkotása.
Nem volt elégedett azzal sportkocsival, amit az 1930-as években vásárolt. Úgy tapasztalta, hogy a Bugatti mechanikus váltóműve nem volt elég jó, mert a nagy motorteljesítményt képtelen volt gördülékenyen átadni. Egy évig tökéletesítette megoldását, majd más befektetők híján az Opel-céggel állapodott meg. Bíró beépítette a szerkezetet saját oldalkocsis motorkerékpárjába, amellyel hiba nélkül megtette a majdnem ezer kilométeres Budapest–Berlin távolságot. A jogokat megvásárló General Motors csinos összeget fizetett neki, de konstrukciója megvételével csak a konkurencia lehetőségét kívánták csökkenteni. A cég 1939-ben állt elő saját 4+1 sebességű automata váltójával.
Személye azonban már életében ünnepeltté vált az egész világon, az új íróeszköz – Biropen néven – gyorsan elterjedt, feledtetve vele a kezdeti üldöztetést. Egy közös motívum az idehaza meg nem becsült magyar tudósokkal: amint a szellem teret nyer, ott hever az egész világ.