Szerinte a kutatók új nemzedéke képes felgyorsítani a folyamatot, ha van együttműködés, következetesség és a feladat összetettségének tudatosítása.
HIRDETÉS
John M. Martinis, a világ egyik vezető fizikusa és kvantummechanika terén elért eredményeikért Nobel-díjat nyert csapat tagja, exkluzív interjút adott az Euronews-nak. A Google "kvantumfölény" kísérletének megalkotója elmagyarázta, hol tart ma a kvantumtechnológiai forradalom, és hogyan változtathatja meg a világot az új tudósgeneráció.
"Tudják, a kísérletet az 1980-as évek közepén végeztük – azóta negyven év telt el. Elképesztő, hogy ma már olyan kvantumszámítógépeket tudunk építeni, amelyek elég erősek ahhoz, hogy tudományos számításokat végezzenek, egyszerű algoritmusokat futtassanak, és megértsük, hogyan működnek és hogyan vannak programozva" - omndta.
Elmagyarázta, hogyan jutottak el a kvantumszámítógépek az elméletből a gyakorlatba.
"Számos vállalkozásban vettem részt, mindnek megvoltak a maga előnyei és hátrányai. Az egyik probléma az, hogy mivel a technológiát főként magáncégek fejlesztik, az emberek nem akarják megosztani azt, amit megtanultak – és ez fékezheti a fejlődést. (...) Szerintem a probléma részben abban rejlik, hogy a tudósok nagyon optimisták, de egyben kissé naivak is azzal kapcsolatban, hogy milyen nehéz egy rendszert felépíteni, figyelembe véve az ahhoz szükséges összes mérnöki és technológiai megoldást" - magyarázta.
A neves fizikus hangsúlyozta az együttműködés fontosságát a kvantumtechnológia fejlesztésében, de a tudósok előtt álló nehézségeket is kiemelte.
"A terület ma már eléggé telített. Még az én tapasztalatommal is nehéz elindítani egy startupot és aktívan részt venni benne. De a fiatalok számára fantasztikus, mert a kvantumszámítógépek fejlesztésében rengeteg karrierlehetőség kínálkozik. Amikor én diák voltam, ez szinte elképzelhetetlen volt. (...) Vannak nem doktorandusz hallgatóink is, akik jelentős mértékben hozzájárulnak a cégünk munkájához – mindegyikük a saját szakterületén" - mondta.
A nehézségek ellenére John M. Martinis úgy látja, a kvantumszámítástechnikával foglalkozni kívánó ifjú tudósok új éra előtt állnak.
Az interjúban azt is kiemelte, hogy semmi köze Görögországhoz. "Nem tudom, hogy ez az egész honnan jött, talán valaki egyszer leírta... Horvát vagyok. Apám Kamizában született, az adriai Isa szigetén, Split közelében, míg anyám az Egyesült Államokban látta meg a napvilágot. (...) Nagyon örülök ennek az örökségnek, és imádom, hogy több országhoz is kötődhetek. Ez nagyszerű – tetszik nekem" - tette hozzá.