A víz alatti régészettől a tengerbiológusok által vezetett bálnalesekig - Európa atlanti-óceáni szigetei azon dolgoznak, hogy a turizmus védje az óceán természeti és kulturális örökségét ahelyett, hogy tönkretenné azt.
A nyár egész Európában a tengerparti nyaralások főszezonja, de idén a kikapcsolódás mellé tiltakozások is társulnak. Barcelonától Velencéig a helyiek az utcákra vonulnak, és korlátozásokat követelnek a tömeges turizmus megállítása érdekében, amely szerintük tönkreteszi a part menti környezetet és eltünteti a történelmi örökséget.
Faialon, az Atlanti-óceán közepén fekvő Azori-szigetek egyikén, más megközelítést alkalmaznak. Ahelyett, hogy minden áron turistákkal árasztanák el a szigetet, a helyi hatóságok és az ágazat szakemberei az ökoturizmust szeretnék előmozdítani, olyan látogatókat vonzva, akik értékelik és tisztelik a szigetcsoport természeti és kulturális örökségét.
Az EU által finanszírozott ecoRoute projektben dolgozó nemzetközi kutatócsoport olyan part menti helyszíneket készít elő, amelyek hozzáférhetővé válnak a sznorkelezők és a búvárok számára, miközben népszerűsítik a víz alatti örökséget és megőrzik ezeket a helyszíneket a jövő számára.
A víz alatti örökség, mint ökoturisztikai vonzerő
Egészen a közelmúltig az ilyen helyszíneket nagyrészt figyelmen kívül hagyták. „Gyakran előfordul, hogy az ilyen régészeti lelőhelyeket nem örökségként kezelik, hanem egyszerűen roncsoknak tekintik. Az emberek nem tudnak róluk” – magyarázza José Bettencourt, a Universidade NOVA de Lisboa régésze, aki az ecoRoute projektben dolgozik.
A projekt az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapból kap támogatást, és az európai külső régiók víz alatti kulturális turizmusára összpontosít. Ahelyett, hogy lezárná a helyszíneket a turisták elől, fenntartható látványosságokká alakítja azokat, amelyek az Atlanti-óceán tengeri történelméről informálják a látogatókat.
Ana „Zuga” Besugo, tengerbiológus és túravezető, látja ennek a vonzerejét. „Ezek olyan emberek, akik szeretnének megismerni a sziget történelmét és természetét. Ezért szerintem nagyon értékes, hogy ezt az üzenetet megoszthatjuk látogatóinkkal,” fogalmaz.
Bálnales: a tudomány találkozása az idegenforgalommal
Ezer kilométerrel délebbre, Tenerife szigetén, a Kanári-szigeteken hasonló kihívással néznek szembe. Ezeken a vizeken a Föld összes bálna- és delfinfajának harmada él, ezért a bálnalesek nagy üzletet jelentenek. Misael Morales Vargas tengerbiológus azonban úgy döntött, hogy cége környezeti lábnyomát minimálisra csökkenti.
A nagy kereskedelmi hajókkal ellentétben Morales Vargas cége, a Biosean csendes felfújható csónakokat használ, amelyek nem zavarják az állatokat. A kis létszámú csoportnak köszönhetően mindenki hallhatja a részletes előadásokat. Az igazi varázslat akkor történik, amikor Vargas előveszi a hidrofont, egy víz alatti mikrofont, amelynek segítségével a turisták hallhatják a bálnák kattogó és fütyülő hangjait.
„Környezeti vészhelyzet van, és olyan lehetőségeket kell teremtenünk, amelyek megváltoztathatják az emberek gondolkodásmódját, hogy a természetet a saját részünknek tekintsék, ne pedig valami elkülönült dolognak” – magyarázza Morales Vargas.
Ez a megközelítés a TWINNEDbySTARS projekt része, egy másik EU-finanszírozású kezdeményezésé, amely a tengerparti nyaralásokat zajos látványosságokból értelmes élményekké alakítja át.
„Nagyon értékeljük a fenntarthatóságra való összpontosítást és azt, ahogy itt bánnak az állatokkal. Sokkal kellemesebb, mint a máshol tapasztalható tömegturizmus” – jegyzi meg egy látogató.
Az Azori-szigeteken, Faialon a bálnalesre szakosodott Naturalist cég, amely ugyanebben a projektben vesz részt, a tudományos kutatást is beépítette napi túráiba. A fedélzeten lévő okleveles tengerbiológusok minden vadon élő állattal való találkozást rögzítenek, és mintákat gyűjtenek, például bálnabőr-darabkákat, majd ezeket az adatokat kutatóintézeteknek továbbítják.
„Példaképek akarunk lenni, olyan termékeket akarunk létrehozni, amelyeket más cégek is felhasználhatnak a tudomány és a turizmus közötti kapcsolatok erősítésére” – magyarázza Gisela Dionísio, a Naturalist tengeri biológusa. Ez az együttműködés csökkenti a terepi kutatások költségeit, miközben a turisták első sorból figyelhetik meg a valódi tengeri tudományt.
Még nem késő
A tengerbarát turizmus mozgalom egy kritikus pillanatban jött létre. A part menti turizmus az európai kék gazdaság legnagyobb szektora, amely a munkahelyek több mint felét és több mint 200 milliárd euró bevételt jelent.
„Itt nagyszerű lehetőségünk van megnézni, mi történt a világ más részein, és megpróbálni elkerülni ugyanazokat a hibákat” – mondja Gilberto Carreira, az Azori-szigetek biodiverzitási szolgáltatásokért és tengeri politikáért felelős igazgatója. „Mindenki elismeri, hogy a turizmust fenntartható módon kell fejleszteni.”
Az Azori-szigetek vizeinek már 30%-át védetté nyilvánították, és olyan projektek, mint az ecoRoute és a TWINNEDbySTARS segítik ennek a védelemnek a fenntartását, miközben virágzó turizmust építenek.
Még a tengerparti turizmus is fejlődik. Ahogy Carla Dâmaso tengerkutató rámutat: „Klímaváltozással, szennyezéssel és akár fajok tömeges kihalásával is szembesülünk. De még mindig lehetőségünk van megváltoztatni viselkedésünket, és valamilyen módon hozzájárulni a helyzet javításához.”
Néha a megoldás olyan egyszerű, mint hogy a turisták felszedik a szemetet, miközben a tengerparton sétálnak. Ezek az apró cselekedetek, több ezer látogatóval számolva, megőrizhetik a partok szépségét és a tengeri élet biztonságát.
A rosszul kezelt tengerparti turizmus továbbra is világszerte szennyezi a partokat és fenyegeti a tengeri életet. De az Atlanti-óceán szigetei bizonyítják, hogy van más megoldás is – olyan, amelynek segítségével élvezhetjük az óceánt, miközben biztonságban tartjuk azt a jövő generációi számára.