Európa több mint kétmillió kutatónak ad otthont, és az unió még többet szeretne magához vonzani, különösen azok után, hogy az amerikai kormány korlátozásokat vezetett be a tudományos közösséggel szemben. Elég lesz-e a „Válaszd Európát” kezdeményezés ahhoz, hogy az EU világelső legyen a tudományban?
Az Európai Bizottság ebben a hónapban egy 500 millió eurós új csomagot ígért a 2025–2027-es időszakra, amelynek egy részét kifejezetten ipari felhasználású kutatási projektekre szánják.
Ursula von der Leyen elnök a párizsi Sorbonne Egyetemen tartott beszédében kijelentette, hogy az uniónak „ki kell állnia a tudomány mellett”, hozzátéve, hogy az „a növekedés és a fejlődés motorja”, ám „a mai világban ezt kétségbe vonják”.
Az amerikai kormány költségvetési megszorításaiban lehetőséget látnak arra, hogy Európába vonzzák az ilyen tehetségeket, amint azt Ekaterina Zaharieva, az EU-Bizottság startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztosa is elismerte.
„Európában mi ezt másképp csináljuk. Nem mondjuk meg a kutatóknak, mit és hogyan kutassanak. Tiszteletben tartjuk a kutatás szabadságát, és szívesen látjuk őket Európában” – mondta Zaharieva az Euronewsnak.
Az Európai Kutatási Térségre vonatkozó új törvény a tudományos kutatás szabadságát hivatott törvénybe iktatni.
„Németországban például az akadémiai és kutatási szabadságot alapvető jogoknak tekintik, és már rögzítették őket a német alkotmányban” – magyarázza Amandine Hess, aki az Euronews számára tudósított a bejelentésről.
Kevés a pénz, és lehet, hogy a csomag nem lesz elég
Egy új, hét évre szóló támogatás hosszú távú karrierlehetőséget biztosít a kutatóknak, és az Európába költöző kutatók ezen felül egy extra juttatást is kapnak (az összeget idén megduplázzák).
Ám a bürokratikus akadályok, amelyekkel a tudósok a támogatások igénylésekor szembesülnek, valamint a korlátozott költségvetéssel rendelkező intézmények nehézségei azt mutatják, hogy az EU távol áll ígéreteinek betartásától.
„Nagy hangsúlyt fektetünk a bürokrácia és a jelentéstételi kötelezettségek csökkentésére, és arra, hogy a programot a kisebb kutatási szervezetek és kisebb vállalatok számára hozzáférhetőbbé tegyük, így a pályázók időt és pénzt takaríthatnak meg” – mondta az európai biztos, utalva a Horizont Európa programra, amely az EU fő kutatási és innovációs finanszírozási programja.
A Horizont Európa programra 93 milliárd eurót különítenek el az EU hétéves költségvetésén belül. A nemzeti beruházásokért azonban a tagállamok felelősek, és ebben jelentős eltérések mutatkoznak: Belgium a GDP 3,4%-át szánja rá, míg Románia csak a 0,4%-át.
Az EU összesen a GDP 2,2%-át költi kutatásra, és a Bizottság 2030-ra 3%-os célt tűzött ki. Ám még ez a szám is jóval alacsonyabb, mint más fejlett régiókban, például az Egyesült Államokban (3,5%) és Japánban (3,3%).
A tudósok attól tartanak, hogy a következő költségvetési keretben nem lesz elegendő forrás a kutatások finanszírozására.
„A közpénz soha nem lesz elegendő. Ezért a Bizottság azon dolgozik, hogyan lehetne több magánberuházást bevonni a kutatási innovációba” – érvelt Zaharieva.
„Ahol viszont le vagyunk maradva, az ennek a tudásnak a piaci hasznosítása, ami a Versenyképességi Alap célja. A kutatási keretrendszer szerepel a szerződéseinkben, de versenyképességgel való összekapcsolás elengedhetetlen a megvalósításhoz” – állítja.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Tartalomgyártás: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones