Sok tudós, köztük magyarországi kutató is költözött korábban Amerikába, ahol jobb körülmények között folytathatták a munkájukat. A kocka azóta megfordult, a Trump-kormányzat megszorításai után a kutatók háromnegyede menekülne az Egyesült Államokból. Az EU-ba, Kanadába és Ausztráliába csábítják őket.
„Az intézkedést nyilvánvalóan azért foganatosították az amerikai hatóságok, mert a kutató telefonján olyan, kollégáival és barátaival váltott üzeneteket találtak, amelyekben személyes véleményét fejezte ki a Trump-kormányzat kutatási politikájáról” – így reagált a francia felsőoktatási miniszter arra, hogy egy houstoni konferenciára utazó tudós honfitársának a reptéri ellenőrzés során átvizsgálták a mobilját, majd megtagadták tőle a belépést, sőt azonnali hatállyal kiutasították az Egyesült Államokból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A véleményszabadság, a szabad kutatás és az akadémiai szabadság olyan érték, amit változatlanul büszkén fogunk védelmezni” – jelentette ki Philippe Baptiste.
A francia kutató, akinek a nevét nem tették közzé, arra reagált, hogy amerikai kollégái rosszabb esetben az állásukat, a jobbikban csak az állami támogatást veszítették el azok után, hogy a Trump-adminisztráció dollármilliárdokkal csökkentette a tudományos kutatások finanszírozását.
A múlt
Korábban, már a 19. század második felétől nemcsak a bevándorlók, hanem tudósok hada zarándokolt Amerikába, ahol kiteljesülhetett kutatási vágyuk.
Közéjük tartozott – a teljesség igénye nélkül – Albert Einstein, a németországi születésű fizikus, aki a relativitáselmélettel forradalmasította a fizikát; a lengyel származású Maria Skłodowska-Curie, aki fizikusként és vegyészként, a radioaktivitás kutatásával kiérdemelte a Nobel-díjat; a skót Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója; az olasz Enrico Fermi, a magfizika atyja, akinek kulcsszerepe volt az atomreaktor létrehozásában; a Szovjetunióban született Szergej Brin számítástechnikus, a Google társalapítója, és Nikola Tesla, a Horvátországban született szerb feltaláló, a váltóáramú rendszer kifejlesztője.
Több magyar származású tudós is jelentős mértékben hozzájárult az amerikai tudományos és technológiai fejlődéshez.
Többek között a C-vitamin felfedezéséért Nobel-díjban részesített Szent-Györgyi Albert a világháború után Amerikában folytatta kutatásait; Szilárd Leó fizikus az atombomba elméleti koncepciójának egyik megalkotója volt; a Nobel-díjas elméleti fizikus, Wigner Jenő szintén részt vett a Manhattan-terv, az atomfegyver kifejlesztésének projektjében; Teller Ede fizikus a hidrogénbomba egyik atyja; Kármán Tódort a NASA egyik szellemi előfutárának nevezik, a fizikus a modern repüléstudomány egyik megalapozója, Neumann János pedig a modern számítógép-architektúra megalkotója és a játékelmélet kutatója.
A második világháború után az Egyesült Államok tetemes összegeket fektetett be a független egyetemeken folytatott kutatásokba. A finanszírozás révén a világ vezető tudományos hatalmává vált, ami hozzájárul a többi között az internet és a mobiltelefon, illetve a rák, a szívbetegségek és a sztrók új gyógymódjainak kifejlesztéséhez – emlékeztetett Holden Thorp, a Science folyóirat főszerkesztője.
A stratégia több mint négyszáz tudóssal gyarapította az amerikai és amerikanizálódott Nobel-díjasok számát. Ezzel az Egyesült Államok a kutatói elismerések világranglistájának fölényes éllovasa.
A jelen
Ez a rendszer ingott meg, ami után a kutatók tömegesen tüntettek a Capitol Hillen, és a „tudomány megmentését” követelték.
A Fehér Ház a Nemzeti Egészségügyi Kutatóintézet jövő évi költségvetését nagyjából 40, a Nemzeti Tudományos Alapítványét 55 százalékkal tervezi csökkenteni. Megnyirbálta a NASA kiadásait és a jeles magánegyetemek támogatását.
Maga a Harvard Egyetem több milliárd dollárt bukott a szövetségi finanszírozásból, és akadémiai integritása forog kockán.
Alan Garber, az egyetem elnöke ebbe nem volt hajlandó belenyugodni, és pert indított a kormány ellen.
A Harvard, nonprofit intézményként széleskörű adókedvezményeket élvez.
A perrel történő fenyegetésre válaszul a Trump-kormányzat felülvizsgálná a massachusettsi egyetem státuszát, és már mérlegeli az adómentesség felfüggesztését. A Harvard ebben az esetben nemhogy a támogatásától esne el, hanem több milliárd dollár vagyonadóval tartozna az államnak.
Az agyelszívás
Marion Schmidt, a Drezdai Műszaki Egyetem egyik vezető kutatója nemrég Bostonba utazott az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság, egyben a világ egyik legrangosabb éves konferenciájára, ahol MI-fejlesztők, asztrofizikusok, biológusok és más tudósok számolnak be arról, hol tartanak kutatásaik.
A pódiumbeszélgetés azonban végül kevésbé az eredményekre, hanem inkább a lehetséges németországi karrierlehetőségekre összpontosított – írta a Spiegel.
„A hallgatók arra voltak kíváncsiak, hogyan zajlanak az egyetemi tanulmányok Németországban, a professzorok pedig arra, hogyan kaphatnának munkát a német felsőoktatásban” – foglalta össze élményeit Schmidt.
A NASA egyik kutatóját, aki attól tart, hogy rövidesen munka nélkül marad, arról tájékoztatta, hogy rövidesen öt professzori állást lesz betöltetlen a drezdai egyetem asztrofizikai központjában. Nem kizárt, hogy rövidesen az űrhajózás szakértői érkeznek Szászországba, az MI-kutatók a Stanfordról Karlsruheba, bostoni orvosbiológusok pedig Bajorországba költöznek.
„Elindítottuk a Max Planck transzatlanti programját” – jelentette be a német tudományos intézet elképzeléseit áprilisban az intézmény elnöke a washingtoni német nagykövetségen. Patrick Cramer azt megelőzően a Stanfordon és más, Los Angeles-i, illetve San Franciscó-i egyetemeken járt.
Bejelentését a meghívott amerikai akadémikusok üdvözölték.
A süllyedő hajó
„Olyan érzés, mintha a süllyedő Titanicon lennénk” – így illusztrálta az amerikai kutatók helyzetét egy fiatal idegtudós, aki a kaliforniai Davisben a Nemzeti Főemlőskutató Központban dolgozik.
A 36 éves Danielle Beckman nyolc éve, a doktori fokozat megszerzése után érkezett hazájából, Brazíliából az Egyesült Államokba. Sok kollégája álmodozott akkoriban egy ilyen lehetőségről.
Ígéretes pályafutásban reménykedett, hisz Amerika volt a kutatás fellegvára – pedig akkor is Trump volt az elnök.
Itt kapott lehetőséget arra, hogy sokkal jobb körülmények között kutassa az Alzheimer-kórt és a demenciát.
A labor 2,5 millió dolláros finanszírozását azonban egyik napról a másikra törölték, pedig három évre lett volna elegendő. Ehelyett rettegve várják az elbocsátásokat, és az sem kizárt, hogy a labort bezárják.
Beckman nem ismer olyan kutatót, akit ne érintett volna a megszorítás. Az egyetemen nyomott a hangulat, gyakran sírnak kollégái. Akik Trumpra szavaztak, most bánják. Életemben először nem érzem magam jól az Egyesült Államokban – mondta a kutató, aki túlélte Trump első ciklusát, de a másodikat már nem fogja.
Münchenbe költözik, ahol munkát ajánlottak neki.
A Spiegel és a Science még majdnem tucatnyi, Beckmanhoz hasonló esetet sorol fel.
Az intellektuális erózió
A tudósok többsége mérlegeli, hogy elmeneküljön Amerikából – írta a Futurism.
A megszorítások után több nagyvárosban tüntettek, és arra emlékeztettek, hogy a tudomány tette naggyá Amerikát. „Mentsék meg a tudományt, mentsenek meg életeket!” – követelték.
A megkérdezett kutatók háromnegyede úgy nyilatkozott: fontolóra vette távozását az Egyesült Államokból – legalábbis ez derült ki a Nature felméréséből, 1200 tudós részvételével.
Az intellektuális erózió jele, hogy a posztgraduális kutatók 79 százaléka, a válaszadó 340 doktorandusz közül pedig 255-en azt felelték: mérlegelik a költözést.
Legtöbbjük számára Európa vagy Kanada vonzó.
„Bárhol, ahol támogatják a tudományos kutatást” – ezt válaszolta egyikük arra a kérdésre, hol folytatná munkáját.
„Ez az otthonom, és nagyon szeretem a hazámat” – írta az egyik legjobb amerikai egyetem egy másik végzős hallgatója, és hozzátette: „Sok mentorom azt tanácsolta, hogy menjek, most azonnal”.
A szakértők arra figyelmeztettek, hogy az ország tudományos hírnevére mért hatalmas csapást a Trump-adminisztráció, ami katasztrofális, hosszú távú gazdasági következményekkel járhat az elkövetkező években.
Az amerikai egyetemeket ért beavatkozás az Egyesült Államok versenyképességét veszélyezteti a többi között a mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása terén.
A csábítók
A világ több térségében kapva kaptak az alkalmon, hogy magukhoz csábítsák az Amerikából távozni készülő kutatókat.
Az áprilisban indított Canada Leads, Kanada Vezet program célja, hogy elősegítse az innovátorok következő nemzedékének a fejlődését. Pályakezdő biomedicinális kutatókat várnak abba az országba, amit Trump gunyorosan az Egyesült Államok 51. tagállamának nevezett.
Safe Place for Science, Biztonságos Hely a Tudományért elnevezéssel indította márciusban új programját a franciaországi Aix-Marseille Egyetem. „Üdvözölte” az Egyesült Államokban élő tudósokat, akik „fenyegetve vagy akadályozva érezhetik magukat kutatásaikban”.
„Válaszul az Egyesült Államokban történtekre páratlan lehetőséget látunk arra, hogy idecsábítsuk a legokosabb elméket” – jelentette ki Anna-Maria Arabia, az Ausztrál Tudományos Akadémia elnöke. Az ország áprilisban izzított Globális Tehetségvonzó Programjában versenyképes fizetéseket és átköltözési csomagokat ígér.
Válassza Európát a Tudományért elnevezéssel indított programot az Európai Unió, amely már a Trump-adminisztráció megszorításai előtt is létezett, de azóta új lendületet kapott.
Az EU feltett szándéka, hogy „törvénybe foglalja a tudományos kutatás szabadságát” – hangoztatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.