A kettős tárlat a 19–20. század fontosabb magyarországi eseményeit, kimagasló személyiségeit mutatja be ritkán látható kéziratokkal, képekkel. A nemzeti identitást meghatározó tételek legtöbbje a középiskolai irodalom- és történelemkönyvekből mindenki számára ismert.
Karikó Katalin 2023-as Nobel-díja, Mátyás Király egyik Corvinája, Radnóti Miklós közel két éven át a föld alatt pihent Bori notesze, Madách Imre Az ember tragédiájának kézirata - rajta Arany János rájegyzéseivel - és még sok más, a nagyközönség számára ritkán látható kézirat nézhető meg mostantól az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia épületében, mindössze néhány méterre az intézmény legkiemelkedőbb tagjai portréinak tárlatától.
A két kiállítás az intézmény bicentenáriumának egyik legfontosabb eseménye.
"Idén sikerült felújítani a harmadik emeleti képtártermeket, amelyek már 1865-ben, amikor a székház elkészült, egy képtárat fogadtak be: akkor még a Szépművészeti Múzeum jeglődjét, az Országos Képtárat" - mondta el Ugri Bálint, a festményekből álló tárlat kurátora, az MTA Művészeti Gyűjteményének vezetője.
A portréválogatás arról mesél, hogy mi volt ezeknek a képeknek a szerepe az Akadémia közösségi emlékezetének kialakításában, és hogyan került ez átfedésbe a 19. századi függetlenségi és reformmozgalom alatt kialakult nemzeti emlékezettel.
A festmények és szobrok között az Akadémia alapítójának talán legismertebb portréja is megtalálható. A gróf Széchenyi István ábrázoló festmény egy bécsi művész, Friedrich von Amerling alkotása, a gróf testvérei adományozták az Akadémiának 1836-ban.
Az MTA Könyvtára és Művészeti Gyűjteménye által őrzött írásos emlékekből és műtárgyakból rendezett kettős tárlat igyenesen látogatható, de online előre kell regisztrálni.