A Sustainability Science című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerzői szerint a villamosenergia- és a közlekedési ágazatban már most is vannak pozitív fordulópontok.
HIRDETÉS
Nemzetközi kutatók egy csoportja új módszert dolgozott ki az úgynevezett pozitív fordulópontok azonosítására, amikor is a viselkedésben, a technológiában vagy a politikában bekövetkező kisebb változások széles körű, önfenntartó klímafejlődést indíthatnak el.
A Sustainability Science-ben közzétett, általuk javasolt megközelítés célja pontosan meghatározni azt, hogy hol alakulhatnak ki ezek a pillanatok, milyen közel vagyunk ahhoz, hogy elérjük őket, és milyen intézkedésekkel tudnánk a változást előidézni.
Érvelésük szerint e fordulópontok mérhetővé tétele segíthetne felgyorsítani a globális átmenetet a szén-dioxid-tömegű rendszerekről, mielőtt még túl késő lenne.
"A globális gazdaság nagyjából ötöd olyan lassan dekarbonizálódik ahhoz képest, amilyen gyorsan kellene neki ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a Párizsi Megállapodásban kitűzött célt, azaz a globális felmelegedés jóval 2°C alatt tartását" - magyarázta Tim Lenton, az Exeteri Egyetem Globális Rendszerek Intézetének társszerzője.
"A kihívás most az, hogy azonosítsuk a potenciális pozitív fordulópontokat és az azokat előremozdító intézkedéseket - miközben elkerüljük a létezésükkel kapcsolatos vágyálmokat, illetve a természetük, mozgatórugóik és hatásaik túlzott leegyszerűsítését" - tette hozzá Lenton, aki a kilencvenes évek óta tanulmányozza az éghajlatváltozást és a fordulópontokat.
Mi az a pozitív fordulópont?
A fordulópontok olyan küszöbértékeket jelölnek, ahol egy kis beavatkozás nagyszabású, sokszor visszafordíthatatlan változást indíthat el. Ez az a pont, ahol a változás önjáróvá válik egy rendszeren belül, és egyik állapotból a másikba vált.
Az éghajlatkutatók már régóta figyelmeztetnek a negatív billenési pontokra - ilyen például a gleccserek olvadása és a permafroszt felolvadása -, amelyek a bolygót a katasztrófa felé sodorják. Ez a tanulmány azonban az "éghajlati cselekvés" lehetséges kulcsmomentumaira helyezi át a hangsúlyt.
"A társadalmak és gazdaságok pozitív fordulópontjai gyors csökkentést indíthatnak el a kibocsátások és más környezeti károk tekintetében" - írják a szerzők.
Annak meghatározása, hogy hol kezdődnek ezek a pontok, kulcsfontosságú lehet a hatékonyabb szakpolitikák kialakításában és azon pillanatok azonosításában, amikor a kis változások nagyobb változásokat indítanak el.
Módszertanuk azt vizsgálja, hogy a múltban hol fordultak meg hasonló rendszerek, mikor váltak önfenntartóvá a változások, és milyen tényezők gyorsíthatják vagy késleltethetik ezt a folyamatot.
A szerzők különbséget tesznek a zöld alternatívák felé való átfordulás és a fosszilis tüzelőanyagoktól, valamint a szén-dioxid-intenzív tevékenységektől való elfordulás között, és azzal érvelnek, hogy mindkettő elengedhetetlen a kibocsátás tartós csökkentéséhez.
A szerzők az egykor elképzelhetetlen dohányzási tilalmakra mutattak rá, demonstrálva, hogy milyen gyorsan is változhat a hozzáállás. Franciaországban, az Egyesült Királyságban már számos szabadtéri nyilvános helyen betiltották a dohányzást.
Hol vannak már most fordulópontok?
Bár idealisztikusan hangzik, sok más ilyen változás már folyamatban van.
Az ENSZ két közelmúltbeli jelentése szerint a megújuló energiára való globális átállás már túljutott egy "pozitív fordulóponton", ahol a nap- és szélenergia egyre olcsóbbá és elterjedtebbé válik. Az új megújulóenergia-projektek több mint 90 százaléka ma már olcsóbb a fosszilis tüzelőanyagoknál.
Ahogy az elektromos járművek (EV-k) olcsóbbá és könnyebben elfogadhatóvá váltak, egyre többen kezdenek el vezetni is. Tavaly a Nemzetközi Energiaügyi Hatóság (IEA) arról számolt be, hogy 2030-ra a globális autóeladások felét az elektromos autók teszik ki - ez is része a megújuló energiaforrások és a környezetbarát döntések irányába történő szélesebb körű elmozdulásnak világszerte.
Az EV-k egyre elterjedtebbek Európában, ami hozzájárul a tartósan magas kibocsátások csökkentéséhez. Bár a közlekedés továbbra is Európa legszennyezőbb ágazata, elemzők szerint a kontinens csak az EV-knek köszönhetően idén húszmillió tonna szén-dioxidot takaríthat meg.
"Tudjuk, hogy az olyan ágazatokban, mint a villamosenergia- és a közúti közlekedés, pozitív fordulópontok alakulhatnak ki, és úgy gondoljuk, hogy az Egyesült Királyság közel van a fordulóponthoz a hőszivattyúk elterjedése terén" - mondta Steve Smith, az Exeteri Globális Rendszerek Intézetének társszerzője.
Ahogy egyre többen veszik igénybe a hőszivattyúkat, a napelemeket vagy az elektromos áramot, úgy javul a teljesítményük, csökkennek az áraik és bővül az infrastruktúrájuk, ami mindezek hatására erősödik az elterjedésük és gyorsul az átállás.
"Más átalakulások - például a húsfogyasztástól való jelentős eltávolodás - is valószínűbbek lehetnek, mint amilyennek látszanak" - tette hozzá.
Elméletből lendületes gyakorlat
A tanulmány szerzői módszertanukat mindenki számára nyitottá tették. Reményeik szerint a kutatók és a politikai döntéshozók gyorsabban azonosíthatják és aktiválhatják ezeket a pozitív visszacsatolási hurkokat általa.
Frank Geels, a Manchesteri Egyetem társszerzője szerint a megközelítés segíthet abban, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítéseket a legfontosabb pillanatokra összpontosítsuk. "Ezek a pozitív fordulópontok döntő fontosságú ellenszert kínálnak a politikai és tömegmédiában az éghajlatváltozás mérsékléséről szóló vitákat átható borúlátás ellen" - vélekedett.