John Hopfield és Geoffrey Hinton kapja az idei fizikai Nobel-díjat a mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő felfedezéseikért. A díjazottak nevét Hans Ellegren, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára jelentette be kedden Stockholmban.
HIRDETÉS
Hopfield az egyesült államokbeli Princeton Egyetemen, Hinton pedig a kanadai Torontói Egyetemen dolgozik.
"A mesterséges neurális hálózat, mesterséges neuronháló vagy ANN (artificial neural network) biológiai ihletésű szimuláció. Fő alkalmazási területe a gépi tanulás, melynek célja ezeknek a hálóknak a tanuló rendszerként történő gyakorlati alkalmazása" - írja a Wikipedia.
A Nobel-díjakat az 1896-ban elhunyt svéd feltaláló, Alfred Nobel alapította. A díjjal 11 millió svéd korona, azaz közel 976 ezer euró pénzjutalom jár.
1901 és 2023 között 117 fizikai Nobel-díjat adtak át. A 225 díjazott közül a legfiatalabb 25, míg a legidősebb 96 éves volt.
A tavalyi fizikai díjat Pierre Agostini az amerikai Ohio Állami Egyetemről, Krausz Ferenc a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézetből és Anne L'Huillier a svédországi Lund Egyetemről kapta. A három tudós rendkívül rövid fényimpulzusokat hozott létre, amelyekkel mérni lehet, hogyan mozognak vagy változtatják meg energiájukat az atomokban és molekulákban lévő elektronok.
Hétfőn Victor Ambros és Gary Ruvkun amerikai tudósok kapták a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat a mikroRNS, azaz a gének szabályozását szabályozó apró RNS-molekulák felfedezéséért.
A többi 2024-es díjat, amelyeket a kémia, a közgazdaságtan, az irodalom és a béke irányába tett előrelépésekért ítélnek oda, a hét folyamán jelentik be. A Nobel-díjasok decemberben Svédországban, egy díjátadó ünnepségen veszik át a díjakat.