Az amerikai elnök már beszélt Venezuela államfőjével, pedig korábban jutalmat ajánlott annak, aki feladja őt.
Az Egyesült Államok és Venezuela kapcsolata évek óta nem látott feszültséggel teli szakaszba lépett. Az Euronews arról kérdezett szakértőket, hogy mi következik abban az esetben, ha Nicolás Maduro távozik hivatalából.
A tavalyi venezuelai választások idején Washington 50 millió dolláros jutalmat ajánlott fel Maduro elfogásáért, az országok legnagyobb drogkartelljét (Napok Kartellje) pedig "terrorszervezetnek" minősítette. Az utóbbi hetekben az Egyesült Államok flottája több feltételezett drogkereskedőt elsüllyesztett a Karib-tengeren, és még legnagyobb repülőgép-hordozóját is a térségbe vezényelte. Ehhez jön még Donald Trump bejelentése, hogy a CIA akciókat folytat Venezuela területén. Az elmúlt napokban az amerikai elnök azt is elismerte, hogy maga is folytatott közvetlen tárgyalásokat Maduróval, de ez még az amerikai elnök környezetét is meglepte.
"A probléma az, hogy még ő maga sem tudja pontosan, mit akar" - állítja Carlos Malamud, az Elcano Royal Intézet vezető kutatója, aki mindazonáltal úgy véli, hogy az amerikai elnök céljai nagyon is világosak: erőt sugározni a szavazóinak, illetve a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem elmélyítése, ezzel együtt Kuba, Nicaragua és Venezuela elszigetelése.
Malamud szerint a Trump-kormányzat számára a venezuelai ügy már nem csupán diplomáciai kérdés, hanem az USA nemzetbiztonsági ügye, de szerinte hiányzik a közép- és a hosszú távú jövőkép. "A Venezuelával kapcsolatos politika intuitív, és nincs mögötte koherens stratégia" - érvel Malamud, hozzátéve, hogy a "nyílt háború" esélye kizárt, a szárazföldi invázió pedig valószínűtlen.
Milos Alcalay, volt venezuelai külügyminiszter-helyettes, illetve Venezuela korábbi ENSZ-képviselője szerint az amerikai katonai mozgósítás a Karib-tenger térségében "teljesen más jelentést kap, miután a Napok Kartelljét terrorszervezetnek minősítették", és arra figyelmeztet, hogy ez a döntés "jogi fedezetet" nyújtana egy esetleges amerikai offenzívához.
Alcalay szerint a Maduro-rezsim ideges a nemzetközi elszigeteltség miatt. "Trumppal nincsenek szürke zónák: Venezuelát nemzetbiztonsági problémának tekinti, és ennek megfelelően cselekszik" - mondja, és Malamuddal összhangban arra figyelmeztet, hogy "Trump teljesen kiszámíthatatlan: ma kezet nyújthat, holnap pedig figyelmeztetés nélkül egyoldalú akciót indíthat".
Ennek ellenére Alcalay elismeri, hogy az amerikai elnök személyeskedő stílusa miatt nem zárható ki a két vezető közötti közvetlen és kizárólagos párbeszéd, de figyelmeztet: "ez nem lehet egy ping-pong játszma Trump és Maduro között; az asztalnál ott kell ülnie a Corina Machado és González által képviselt valódi ellenzéknek".
Alcalay és Malamud is egyetért abban a kulcsfontosságú kérdésben, hogy a venezuelai ellenzék meggyengült és széttöredezett, számos vezetője bujkál vagy száműzetésben van. Malamud szerint az ellenzék valójában "nagyrészt hiányzik", ami megnehezítené a rendezett átmenetet, ha a venezuelai kormány hirtelen összeomlana. Ez a gyengeség teszi a "másnapot" az igazi kihívássá, vélik a szakértők.