Az emberi tevékenység százszor annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint a Föld vulkánkitörései – derül ki a NASA adataiból.
Európa legaktívabb vulkánja látványos tűzjátékot produkál, és a szakértők úgy vélik, ez még csak a kezdet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Turisták tömegei érkeztek, hogy megcsodálják a Szicília keleti partján található Etnát, egy rétegvulkánt, amelynek kürtőiből izzó láva tör elő.
Ahogy a kitörés zsinórban a hetedik napjába lép, a sűrű, fekete füstoszlopok továbbra is közlekedési káoszt okoznak a térségben: a Catania–Fontanarossa repülőtéren több tucat járatot kellett földre parancsolni, és átmenetileg felfüggesztették az érkezéseket.
A látványos tűzerő ellenére az Etna kitöréseinek környezeti következményei nem feltétlenül olyan kiterjedtek vagy pusztítóak, mint elsőre tűnhetnek.
Az Etna szinte folyamatosan működik
Először is, az efféle aktivitás egyáltalán nem szokatlan az Etna esetében. A vulkán évente többször, olykor havonta többször is kitör; legutóbb július végén tört ki.
A szicíliai jelkép a világ egyik legaktívabb vulkánja; az elmúlt hat évben több mint 70 heves, úgynevezett paroxizmális kitörést produkált – mondja az Euronews Earthnek Giorgio Costa, a Cataniai Egyetem Biológiai, Geológiai és Környezettudományi Tanszékének PhD-hallgatója.
Ezek az intenzív kitörési szakaszok lávaszökőkutakat százméteres magasságba, hamufelhőket pedig több kilométer magasra lövellhetnek, és általában több órán át tartanak.
„Valójában a vulkán aktivitása jelenleg teljesen normális” – mondja Costa.
Környezeti katasztrófával fenyeget-e az Etna?
A vulkánkitörések törmelék és különféle gázok keverékét juttatják a légkörbe. A legszembetűnőbb a hamu, de a vulkánok szén-dioxidot és kén-dioxidot, valamint kisebb mennyiségben hidrogén-szulfidot, hidrogén-kloridot és hidrogén-fluoridot is kibocsátanak.
Mindez alapján az Etna rendszeres kitörései akár potenciális környezeti katasztrófának is tűnhetnek, a valóság azonban ennél összetettebb.
Az amerikai földtani intézet (US Geological Survey) magyarázata szerint az olyan gázok, mint a kén-dioxid, globális lehűlést idézhetnek elő, míg a szén-dioxid a felmelegedést segítheti.
Hatásuk azonban elenyésző. A NASA szerint az emberi tevékenység százszor annyi szén-dioxidot termel, mint amennyit a Föld vulkánkitörései juttatnak a légkörbe.
És maga az éghajlatváltozás sem befolyásolja a kitöréseket. „Nincs összefüggés a meteorológiai jelenségek – köztük az éghajlatváltozás – és a Föld vulkáni vagy tektonikus aktivitása között” – mondja Costa az Euronews Earthnek.
A hamu nagyobb – bár még mindig viszonylag csekély – kockázatot jelent
„Az Etna jelenlegi kitöréseihez kapcsolódó fő probléma a piroklasztikus anyag kihullása, elsősorban a hamué és az apró lapilliké, amelyet a szél a hegy lejtőire sodorhat” – magyarázza Costa.
A lapilli apró kőzetdarabokat jelent, amelyek mérete általában 2 és 64 milliméter között mozog.
Costa elmondása szerint a hamu és az apró lapilli önmagukban nem veszélyesek az emberi egészségre, akkor válhatnak azzá, amikor a hamuból képződő finom részecskék a levegőbe kerülnek.
„E nagy mennyiségű anyag belélegzése bizonyosan nem tesz jót a légzőrendszernek, ezért javasolt maszkot viselni” – teszi hozzá.
A hamu a repülőgépek számára is komoly problémát jelenthet.
Ha egy repülőgép áthalad egy hamufelhőn, a részecskék bejuthatnak a hajtóművekbe, ahol megolvadva károsíthatják az alkatrészeket, és bizonyos esetekben a hajtóművek teljesítménycsökkenéséhez, akár leállásához is vezethetnek. Ezért fordulhat elő, hogy az Etna körüli légtérben lévő hamu miatt le kell zárni a cataniai repülőteret.
A repülőtér jelenleg szombat hajnali 2 óráig zárva tart, és az elmúlt héten több száz járatot töröltek vagy más repterekre irányítottak át.
Miért jelent az Etna hamuja áldást is az emberi életnek
Bár a repülőgépekre negatív hatással vannak, ugyanazok az anyagok a bolygó számára mégis hasznosak lehetnek.
Az Etna hamuja ásványi anyagokban gazdag trágyaként viselkedik, javítja a talaj vízelvezető képességét és vízmegtartását, és ezzel segíti a gazdákat Szicília híres borainak, pisztáciájának és citrusféléinek megtermelésében.
A San Diegó-i Scripps Oceanográfiai Intézet kutatásai szerint a vulkáni hamu nemcsak tápanyagokkal gazdagítja a talajt, hanem többre képes (forrás: angol)ennél is.
Kísérletekben a hamu segített újjáéleszteni a leromlott talaj mikrobiális közösségeit, növelve azoknak a szervezeteknek az aktivitását, amelyek kulcsszerepet játszanak a szerves anyag lebontásában és a tápanyagok növények számára hozzáférhetővé tételében.
A kutatók azt is megállapították, hogy a hamuban gazdag talajban nevelt növények nagyobb gyökérrendszert fejlesztettek és több biomasszát hoztak létre.
A vulkáni hamu a talaj vízelvezetését és vízmegtartását is javíthatja.
Az Etna gyakori kitörései azt jelentik, hogy a vulkán időről időre friss hamurétegeket rak le, így hosszú távú pusztítási, gazdagítási és megújulási ciklust hoz létre. Még ha a hamu hullása kezdetben gondokat okoz is, idővel a talaj részévé válik, amely új életet – sőt a szicíliai gazdák számára fontos terményeket – táplál.
A túl közel merészkedés veszélyei
Miközben egyesek az Etna környezeti hatásai miatt aggódnak, a legnagyobb, közvetlen kockázatot valószínűleg azok jelentik, akik túl közel merészkednek az eseményekhez.
„A legnagyobb kockázati tényezőt az jelenti, hogy rengeteg bámészkodó indul el az Etna legnehezebb hegyi ösvényein, hogy megnézze a zajló kitörést, teljesen felkészületlenül, megfelelő hegyi felszerelés nélkül” – mondja Mirko Messina, a Bùum (forrás: angol) társalapítója, amely speciális túraszolgáltatásként olasz vulkánokra – köztük az Etnára – vezet kirándulásokat.
„Az alpesi mentőszolgálat már számos mentést hajtott végre, különösen éjszaka, amikor nincsenek jelen rendőri ellenőrzések.”
Messina hozzátette, hogy az Etna északkeleti oldala – ahol mindössze egy keskeny, emelkedő út vezet fel – „százával torlódó autókkal vált teljesen bedugulttá, ami ellehetetleníti a normális forgalmat és akadályozza a mentést”.
Messina szerint bár az Etna kitörései szinte a mindennapok részének számítanak, azok számára, akik közelről akarják látni a jelenséget, korántsem szabadna rutinszerű eseménynek tekinteni őket.
„Lehetetlen előre megjósolni, hogyan alakul a kitörés a következő napokban” – magyarázza –, »de folyamatosan figyelemmel kísérik«.