Az idei nyári forróságot az ember okozza, nem az El Niño, de ez az éghajlati jelenség hamarosan kioldja a felgyülemlett óceáni hőt.
Észak-Amerikában és Európában erdőtüzek lángolnak. Halálos hőhullámok fojtják meg a városokat, és a világtengerek hőmérséklete ebben az évszakban még soha nem volt ilyen magas. A szakértők szerint az erősödő El Niño minden eddigi skálát felülmúlhat, tovább emeli a globális átlaghőmérsékletet, és felborítja az időjárási mintázatokat az egész bolygón.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Bár úgy tűnhet, hogy a bolygó egy minden eddigi rekordot döntő, pokoli nyárban sül, a hivatalos rekordokig – még – nem jutott el.
Eddig ez „csak” a harmadik legmelegebb év 2024 és 2025 mögött – mutatják a klímastatisztikák (forrás: angol). De érdemes még időt adni 2026-nak. A felgyorsult, ember okozta globális felmelegedés és egy rendkívül erős El Niño miatt egyre nagyobb az esélye annak, hogy az év végére 2026 lesz a mérések kezdete óta legforróbb esztendő, megelőzve 2024-et – vagy legalábbis nagyon megközelítve azt, figyelmeztetnek a tudósok.
Még ha ez az év dönt is rekordot, a csúcs aligha marad tartós. Abban ugyan megoszlanak a tudósok véleményei, hogy 2026 lesz-e minden idők legforróbb éve, abban viszont egyetértenek, hogy szinte biztosan 2027 fogja felülmúlni az eddigi modern éveket hőségben – talán jócskán.
„Az elmúlt években zajló háborúk miatt az emberek nem sok figyelmet szenteltek a klímaváltozásnak, mert »a világ más módokon is lángokban állt«. A világ most ismét lángol a klímaváltozás miatt, ráadásul egyre nehezebb nem tudomást venni róla” – mondja Zeke Hausfather, a Berkeley Earth nevű klímaadatokkal foglalkozó nonprofit szervezet klímatudósa. „És ez csak rosszabb lesz.”
Egyre nagyobb az esélye a rekordmeleg évnek
Hausfather számításai szerint 35 százalék az esélye annak, hogy 2026 megelőzi 2024-et, és a mérések kezdete óta legmelegebb év lesz. Ráadásul szinte minden hónapban felfelé módosítja ezeket az esélyeket – márciusban még csak hét százalékról beszélt.
James Hansen, a NASA korábbi vezető klímatudósa, akit négy évtizeden át adott pontos, hosszú távú figyelmeztetései miatt gyakran a klímatudomány keresztapjának neveznek, úgy véli, 2026 az év végére hajszállal megelőzi majd 2024-et.
A világ átlagos napi tengerfelszín-hőmérséklete májustól kezdve utolérte a 2024-es szintet, június óta pedig szinte minden nap rekordmagas. Mivel az óceánok a Föld felszínének több mint 70 százalékát borítják, általában másfél hónapos késéssel jelenik meg az óceánokban felhalmozódó hő a globális átlaghőmérsékletben – magyarázza Hansen. Szerinte ezért mostanra „idő kérdése”, hogy a bolygó egésze is sorra döntse a rekordokat. Az Európai Unió Copernicus klímaszolgálata szerint idén az óceánok felszínének mintegy 82 százaléka „túlmelegedett” a tengeri hőhullámok miatt.
Körülbelül egy hónappal ezelőtt az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) még azt jelezte előre, hogy 66 százalék az esélye annak, hogy 2026 a negyedik legmelegebb év lesz, és mindössze 0,1 százalék annak, hogy az év végére az első helyre kerül a hőséglistán. Russell Vose, a NOAA megfigyelési részlegének vezetője szerint ezek az esélyek emelkedni fognak, miután a hivatal befejezi a júliusi adatok elemzését.
Hausfather szerint a kilátásokat az egyre határozottabb előrejelzések változtatják meg egy „észveszejtő” erősségű, rekorddöntő El Niño kialakulásáról.
Az El Niño a Csendes-óceán egyenlítői övének bizonyos részein jelentkező, természetes, átmeneti felmelegedés, amely megemeli a Föld átlaghőmérsékletét, és szélsőséges időjárási jelenségeket torzít világszerte. A legtöbb előrejelzés szerint a mostani El Niño minden eddiginél erősebb lehet. Az El Niño-jelenségek mindig felszabadítják az óceánokban felhalmozott hőt, de mivel az üvegházhatású gázok csapdába ejtik a hőt, és annak 90 százaléka a tengerekbe kerül, ma már sokkal nagyobb mennyiséget kell leadniuk – magyarázza Zachary Labe, a Climate Central nevű tudományos és kommunikációs civil szervezet klímakutatója.
„A világ óceánjaiban tárolt hő mennyisége – amely az ember okozta klímaváltozás egyik fő mutatója – folyamatosan új rekordokat dönt” – teszi hozzá Labe.
A mostani nyári hőségért az ember a felelős, nem az El Niño
Klimatológusok szerint a nyáron tapasztalt jelenségek nem írhatók az El Niño számlájára, mert annak hatásai valójában csak néhány hónap múlva kezdenek igazán érvényesülni. A 2026-os nyarat uraló tüzek, hőhullámok és szélsőségek pontosan azok, amelyekre a tudósok régóta figyelmeztetnek a szén, az olaj és a gáz égetése miatt.
„A rekordmeleg fő hajtóereje a háttérben zajló klímaváltozás. Ez sokkal – sokkal, de sokkal – nagyobb hatás, mint az El Niño, amely csupán egy-tized, legfeljebb két-tized fokot tesz hozzá ehhez a hosszú távú trendhez” – mondja Labe.
Hansen szerint ez a felmelegedés ráadásul felgyorsult.
Ennek oka, hogy a hagyományos ipari szennyezés, amely korom és szmog formájában jelentkezik – és ezzel valamelyest hűti a bolygót, illetve elfedi az üvegházhatású gázok okozta melegedést –, csökkenőben van – magyarázza Hansen. Úgy tűnik továbbá, hogy az éghajlat az üvegházhatású gázokra a vártnál erősebben reagál – teszi hozzá.
Újabb és újabb hőhullámok csapnak le
A mostani nyári hőhullámok különösen erősen sújtották azokat a térségeket, ahol az emberek nincsenek hozzászokva a szélsőséges hőséghez – ellentétben a trópusokkal –, állítják a klímatudósok. Éjszaka voltak a legfeltűnőbbek: sokak számára megnehezítették az alvást, ami rontja az egészségi állapotot és a munkavégzés hatékonyságát – mondja Samantha Burgess, a Copernicus klímaszolgálat globális stratégiai vezetője.
Európát hozza fel példaként, ahol májusban egy „rendkívüli” hőhullám söpört végig, júniusban újabb követte, júliusban pedig két újabb, és jelenleg is tart egy Franciaországot és Spanyolországot sújtó hőhullám.
„Az európai hőhullámok nem elszigetelt jelenségek. Megdöbbentő hőhullámok voltak Észak-Amerikában is, rendkívüli hőség uralkodott Dél-Amerikában, és pusztító hőhullámok sújtották Indiát is” – sorolja Burgess. „Valahol a világon mindig van hőhullám, de ami Európában ebben az évben egészen szokatlan, az a hőhullámok gyakorisága és kiterjedése.”
Michael Oppenheimer, a Princeton Egyetem klímatudósa szerint mindez pontosan az, amire a szakértők már hosszú ideje figyelmeztetnek.
„Ezek szemléletes képei nemcsak annak a jövőnek, amelyről korábban beszéltünk, hanem annak is, hogy a klímaváltozás már most mit okoz. Nem fér kétség ahhoz, hogy a klímaváltozás növelte az erdőtüzek kockázatát. Nem fér kétség ahhoz sem, hogy a klímaváltozás világszerte megnövelte a rendkívül forró, kellemetlen, sőt példátlan nyarak valószínűségét.”