Kína gyorsan bővíti nukleáris fegyverprogramját legalább hét nagyobb telephelyen, annak ellenére, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására szólít fel – derült ki a Telegraph vizsgálatából.
A brit lap műholdképek és szakértői elemzések alapján hét kínai helyszínen azonosított jelentős építkezéseket. A telepek különböző szerepet tölthetnek be: egyeseken a robbanófejek alkatrészeinek gyártásához szükséges infrastruktúra bővül, másokon a fegyverek viselkedését vizsgálhatják. A képek az építkezéseket dokumentálják; önmagukban nem mutatják meg, hogy a falakon belül pontosan milyen jellegű munkát végeznek, de jelzik a program monumentális jellegét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A legbeszédesebb példa a közép-kínai Pingtong. A szakértők szerint itt készülhetnek a nukleáris robbanófejek plutóniumot tartalmazó magjai. A telep körül ellenőrzőpontok és ipari létesítmények jelentek meg, a dolgozók számára pedig lakóházakkal, buszpályaudvarral és sportpályával ellátott kiszolgálóváros épült. Ez arra utal, hogy Kína tartósan nagyobb személyzettel számol a helyszínen.
A közeli Zitong komplexumában az egyik legfeltűnőbb új létesítmény egy mintegy 600 méteres lökéshullámcső. Az ilyen berendezésekkel azt vizsgálhatják, miként viselik a fegyverek alkatrészei a robbanások okozta rendkívüli terhelést. A műholdképeken további, robbanóanyagok vizsgálatára alkalmasnak tartott területek is láthatók.
Ezek a kísérletek nem azonosak egy nukleáris robbantással: hagyományos robbanóanyagokkal és más módszerekkel is lehet adatokat gyűjteni egy atomfegyver fejlesztéséhez.
Falvakat és tanyákat tettek a földdel egyenlővé, hogy helyet adjanak egy harmadik helyszínnek: egy fúziós kutatóközpontnak, ahol kínai tudósok állítólag szupererős lézereket használnak annak tesztelésére, hogy az anyagok hogyan viselkednek egy atombomba robbanása során.
Egyre több robbanófej, egyre több kérdés
A létesítmények bővítése egybeesik Kína nukleáris arzenáljának gyors növekedésével. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) 2026 elejére mintegy 620 kínai robbanófejet becsült, és megállapította, hogy jelenleg Kína bővíti leggyorsabban atomfegyver-készletét a világon. Az amerikai védelmi minisztérium előrejelzése szerint a kínai készlet 2030-ra meghaladhatja az ezret, de Peking nem tesz közzé részletes adatokat arzenáljáról.
A növekedésnek katonai jelentősége van, de a robbanófejek számából nem lehet közvetlenül kiolvasni Kína szándékait. Peking továbbra is azt állítja, hogy nem alkalmazna elsőként atomfegyvert. Egy nagyobb és jobban szétszórt arzenál ugyanakkor azt is szolgálhatja, hogy Kína egy ellene irányuló első csapás után is képes legyen válaszolni. Az Egyesült Államok számára így egyre nehezebb az a stratégiai számítás, amelyben egyszerre kell figyelembe vennie Oroszországot és Kínát.
A legvitatottabb helyszín Lop Nur, ahol Kína 1964-ben végrehajtotta első atomrobbantását. A Telegraph által vizsgált felvételek ott is új építkezéseket mutatnak. Washington azzal vádolja Pekinget, hogy 2020 júniusában titkos nukleáris kísérletet végzett a térségben; Kína tagadja ezt.
A létesítmény keleti tesztterületét számos lelet jelzi. Mindezek a Lop Nurban végrehajtott változások arra utalnak, hogy kibővült a képesség mindenféle robbanóanyag tesztelésére, legalábbis a föld alatt. Ez arra utal, hogy új nukleáris fegyverrendszerek, új nukleáris robbanófej-tervek lehetnek fejlesztés alatt és tesztelés alatt.
Februárban az amerikai tisztviselők azzal vádolták Kínát, hogy titkos nukleáris kísérleteket hajtott végre Lop Nurban 2020 júniusában, megsértve ezzel az 1996-os globális kísérleti tilalmat. Az Egyesült Államok azt is állította, hogy Kína szándékosan eltitkolta ezt a tevékenységet, és további kísérletekre készül.
Az Atomcsend-szerződés Szervezete két kisméretű szeizmikus eseményt észlelt a kérdéses időpontban, de a rendelkezésére álló adatok alapján nem tudta megállapítani, hogy nukleáris robbanás történt-e. A telep bővítését ezért nem volna helyes egy bizonyított atomkísérletként bemutatni.
A különbség diplomáciai szempontból is lényeges. Kína és az Egyesült Államok aláírta az átfogó atomcsend-szerződést, de egyikük sem ratifikálta; a szerződés máig nem lépett hatályba. A kínai építkezések mégis növelik a bizalmatlanságot egy olyan időszakban, amikor Washington és Peking között nincs az amerikai–orosz megállapodásokhoz hasonló, kölcsönös korlátokat és ellenőrzést előíró nukleáris fegyverzetellenőrzési rendszer.