IQAir-jelentés: a világ legszennyezettebb városa Indiában található.
Világszerte a városok mindössze 14 százalékában lélegeznek biztonságos levegőt, ami visszaesés az egy évvel korábbi 17 százalékról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az IQAir nevű svájci légszennyezettség-figyelő vállalat 143 ország, régió és terület 9 446 városának adatait elemezte frissen közzétett 2025 World Air Quality Report című jelentéséhez.
Arra jutottak, hogy a levegőminőség világszerte romlik, nagyrészt az ember okozta klímaváltozás miatt. Különösen az erdő- és bozóttüzek füstje rontotta drasztikusan a levegő állapotát 2025-ben, de hozzájárultak a porviharok és más, a fosszilis energiahordozók égetése miatt felerősödő szélsőséges időjárási jelenségek is.
Az EU történetének eddigi legpusztítóbb tűzvészszezonjában lángok söpörtek végig Európán, és augusztusban érték el rekordméretű csúcspontjukat, amikor erdőket és otthonokat tettek a földdel egyenlővé. A szélsőséges időjárás – halálos hőhullámok, árvizek és aszályok – legalább 43 milliárd eurós azonnali gazdasági kárt okozott a kontinensen.
A WHO biztonságos határértékeket határoz meg a PM2,5-nek nevezett finom részecskeszennyezésre, mivel ezekhez komoly egészségügyi kockázatok kapcsolódnak. Apró méretük – átmérőjük kevesebb mint 2,5 mikrométer – miatt ezek az apró, belélegezhető PM2,5-részecskék mélyen a tüdőbe juthatnak, sőt be is kerülhetnek a véráramba. Számos kutatás a légzőszervi és szív- és érrendszeri betegségekhez, valamint a rákhoz hasonló krónikus kórokhoz köti őket.
Mostanra mindössze három európai ország fér bele a biztonságos határértékekbe.
Hol a legjobb és hol a legrosszabb a levegő Európában?
Európában 2025-ben csak Andorra, Észtország és Izland teljesítette a WHO éves PM2,5-irányelvét, azaz az 5 mikrogramm/köbméteres (µg/m³) határértéket.
Világszinten is mindössze 13 ország és terület maradt a biztonságos tartományban; közéjük tartozik a fenti három európai állam. A többiek: Ausztrália, Barbados, Bermuda, Francia Polinézia, Grenada, Új-Kaledónia, Panama, Puerto Rico, Réunion és az Amerikai Virgin-szigetek.
Ez azt jelenti, hogy a vizsgált 143 országból 130 – azaz 91 százalék – nem felel meg a biztonsági irányelveknek.
A legszennyezettebb öt ország Pakisztán (67,3 µg/m³), Banglades (66,1 µg/m³), Tádzsikisztán (57,3 µg/m³), Csád (53,6 µg/m³) és a Kongói Demokratikus Köztársaság (50,2 µg/m³) volt.
A világ 25 legszennyezettebb városa mind Indiában, Pakisztánban vagy Kínában található; a négy legszennyezettebb városból három, köztük a kétes hírű első helyezett, India területén van.
Loni, az északi Uttar Prades államban, 112,5 µg/m³ éves átlagos PM2,5-koncentrációt mért, ami csaknem 23 százalékkal magasabb a 2024-es értéknél, és több mint 22-szerese a WHO-ajánlásnak. Egy 2024-es felmérés szerint a legfőbb szennyezőforrások a közlekedés, az ipari kibocsátások, az útporszennyezés és a szabálytalan hulladéklerakás voltak.
A listán szereplő települések közül a legkevésbé szennyezett a dél-afrikai Dél-Afrikában található Nieuwoudtville volt, 1,0 µg/m³-es éves átlagos PM2,5-koncentrációval. A Karoo Namaqualand régiójának kiterjedt, zord vidékén fekvő Nieuwoudtville az évente bekövetkező virágzás miatt a virágkedvelők egyik kedvelt úti célja.
Hol a legrosszabb a levegőszennyezés Európában?
Európában 2025-ben 23 országban emelkedett, 18-ban csökkent az éves átlagos PM2,5-szint, egy ország pedig most került be először a jelentésbe.
A PM2,5-szennyezés Svájcban és Görögországban több mint 30 százalékkal nőtt az észak-amerikai erdőtüzek füstje, illetve az Afrikából érkező szaharai por miatt. A legnagyobb, csaknem 24 százalékos csökkenést Málta érte el, részben annak köszönhetően, hogy régóta igyekszik az energiatermelést a nehézolajról a megújuló forrásokra átállítani, és célzott intézkedéseket hozott a közlekedési kibocsátások visszaszorítására.
Az IQAir valós idejű levegőminőségi mérésekre épülő, folyamatosan frissülő rangsort is közöl. A cikk írásakor Párizs a világ öt legszennyezettebb városa között szerepelt Pekinggel, Dakkával, Vuhannal és Szöullal együtt. London is benne volt a top 10-ben.
Múlt csütörtökön (március 19-én) az EU Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata (CAMS) magas PM2,5-szintekre figyelmeztetett Európában, amelyeket a műtrágyákból származó szezonális mezőgazdasági ammóniakibocsátás, bizonyos pollenkoncentrációk emelkedése és a tartósan nyugodt időjárási helyzetek hajtanak fel.
A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó háttérszennyezés – különösen Kelet-Európa és a Balkán egyes részein – szintén tartósan rontja a levegő minőségét – közölte a Copernicus.
A következő napokban várhatóan Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium, az Egyesült Királyság és Írország is érintett lesz.
Továbbra is nagyok a hiányosságok a levegőminőségi adatokban
Az új világjelentés szerint miközben 54 országban nőtt az éves átlagos PM2,5-szint, 75-ben csökkent, kettőben pedig változatlan maradt.
Bár az idei jelentés 12 olyan országgal bővült, amelyek tavaly még nem szerepeltek benne, az adathiány továbbra is jelentős. Az IQAir szerint a világ népességének csak egy töredéke fér hozzá nagyon helyi, valós időben frissülő levegőminőségi információkhoz.
És van, ahol a helyzet romlik. 2025 márciusában a Trump-kormányzat megszüntette az amerikai külügyminisztérium globális levegőminőség-figyelő programját, így emberek milliói maradtak adatok nélkül.
A finnországi székhelyű Energia- és Tiszta Levegő Kutató Központ (CREA) szerint ezzel 44 országban gyengültek a megfigyelési erőfeszítések, hat ország pedig teljesen levegőminőség-monitoring nélkül maradt.
„Megfelelő mérőhálózat nélkül nem érthetjük meg pontosan, mi van abban a levegőben, amelyet belélegzünk” – mondta Frank Hammes, az IQAir globális vezérigazgatója. „Ha bővítjük a valós idejű adatokhoz való hozzáférést, az felhatalmazza a közösségeket a cselekvésre. A kibocsátások csökkentésével és a klímaváltozás kezelésével valódi, tartós javulást érhetünk el a világ levegőminőségében.”