A fejlesztéseket visszavetette a koronavírusjárvány, majd az Ukrajna elleni orosz háború és a közel-keleti események miatt megszakadó ellátási láncok és az energiaválság.
Az Európai Unió továbbra is küzd azért, hogy csökkentse gázfüggőségét, jóllehet az Irán elleni háború kitörése óta ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja az átállást a tiszta, hazai energiára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Eurostat friss adatai szerint az EU-ban termelt villamos energia több mint fele, 54,1 százaléka származott megújuló energiaforrásokból 2026 második negyedévében (Q2). Ez enyhe csökkenés a tavalyi azonos időszakhoz képest, amikor 54,3 százalék volt ez az arány.
Az EU teljes villamosenergia-termelése éves összevetésben 3,2 százalékkal nőtt a második negyedévben, ugyanakkor a gáztüzelésű erőművek termelése 3,9 százalékkal emelkedett, miközben a megújulókból származó áramtermelés csak 2,8 százalékkal bővült.
Mindez annak ellenére történt, hogy a naperőművi termelés látványosan nőtt: a megújuló villamosenergia-termelés 41,6 százalékát adta, szemben az egy évvel korábbi 37 százalékkal.
Miért van szüksége az EU-nak még több napenergiára?
Jonathan Bruegel, az Energiagazdasági és Pénzügyi Elemzések Intézete (IEEFA) villamosenergia-piaci elemzője az Euronews Earthnek azt mondta, hogy a visszaesés rámutat a „hidro-, szél- és napenergia kiegyensúlyozott, sokszínű mixének szükségességére”.
Az év elején szakértők arra figyelmeztettek, hogy Európa perzselő nyara – amely az egész kontinensen aszályt okozott – azt eredményezte, hogy az Alpok térségében a vízerőművek vízhozama „minden idők egyik legalacsonyabb szintjéhez közelít”.
A harmadik negyedév elején a Montel energiapiaci elemző cég arra figyelmeztetett, hogy az ausztriai és svájci tározókba, illetve a folyami vízerőművekbe érkező víz mennyisége csaknem 50 százalékkal elmaradt az átlagtól.
Ausztriában a teljes vízerőművi termelés júliusban a szokásos szint mindössze 51 százalékát érte el (az elmúlt 15 év átlagához viszonyítva) az alacsony csapadékmennyiség miatt – teszi hozzá a Montel. Hasonlóképpen Svájcban is csak a normál szint 48 százaléka teljesült, miközben Németországban (63 százalék) és Franciaországban (68 százalék) is visszaesés volt tapasztalható.
Azok az időjárási körülmények, amelyek a vízerőművi termelés visszaeséséhez vezetnek, általában a napenergia-termelés növekedésével kompenzálódnak.
A napenergia eddig már 35,4 milliárd eurót takarított meg az EU-nak az elmaradt gázimportokon keresztül az Irán elleni háború kezdete óta. Úgy tűnik azonban, hogy az EU napenergia-beruházásai mégsem tudták érdemben visszaszorítani a gázerőművi termelést, amely 0,1 százalékkal nőtt a második negyedévben.
„A gáz részaránya 13,3 százalékon maradt, még úgy is, hogy a megújulók aránya meghaladta az 50 százalékot” – tette hozzá Bruegel. „Ez azt jelenti, hogy a gyenge víz- és szélenergia-termelés ismét visszahozza a gázt a rendszerbe, ami ismételten hangsúlyozza a még több napenergia – amely stabilabb, bár időszakos technológia, mint a víz- és a szélenergia –, valamint a tárolás és a rugalmasság iránti igényt.”
Melyik uniós ország jár az élen a megújulókra való átállásban?
A második negyedévben Lettország végzett az élen: a megújuló energia részaránya 97,7 százalék volt (főként víz- és napenergiából). Utána Dánia következett 94,3 százalékkal, majd Horvátország 92,2 százalékkal.
A sor végén, a legalacsonyabb megújuló-részaránnyal Szlovákia (19,8 százalék), Csehország (20,9 százalék) és Málta (24,5 százalék) álltak.
*A megújulók aránya a nettó villamosenergia-termelésben nem azonos a megújulók részarányával a bruttó villamosenergia-felhasználásban.