A rekordmagas dízelárak és finomítói marzsok az európai nagy olajvállalatok részvényeit az idén 40–87 százalékkal felhajtották. Íme a tíz legjobban teljesítő cég.
Európai autósok soha nem látott összegeket fizetnek a benzinkutaknál, miközben azoknak a vállalatoknak a befektetői, amelyek ezeket az üzemanyagokat előállítják és finomítják, kivételes évet tudhatnak maguk mögött.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európát ismét sújtó üzemanyag-válság erőteljes árfolyam-emelkedést hozott a térség olaj- és gázipari cégeinél: részvényeik január óta 40 és közel 90 százalék közötti mértékben drágultak.
A legnagyobb nyereségek nem pusztán a nyersolajról szólnak; a fontosabb történet a finomítókban zajlik.
A gázolaj-, benzin- és repülőgép-üzemanyaghiány az olaj és az abból készült termékek ára közötti különbséget – az úgynevezett crack spreadet – rekordmagasra repítette.
Ez a fogyasztók számára kínálati válságot, az európai energiapiac egyes szereplői számára viszont váratlanul nagy nyereséget jelent.
Miért lett hirtelen ennyire nyereséges az olajfinomítás
Az európai dízel ára jóval gyorsabban emelkedett, mint a nyersolajé, mert a finomított üzemanyagok világpiaci kínálata két irányból is megzavarodott.
Az Irán körüli feszültség és a Hormuzi-szoros térségében zajló konfliktus visszavetette a dízel- és repülőgép-üzemanyag-exportot az öbölbeli finomítókból.
Közben Oroszország az ukrán dróntámadások után idén nyáron betiltotta a dízelexportot finomítóiból, tovább szűkítve azt a világszintű piacot, amelyre Európa rá van utalva.
Az európai dízel crack spread – az OPIS árazási ügynökség adatai szerint – 2025 novembere óta csaknem megduplázódott: akkor még hordónként mintegy 46 dollár (40 euró) volt.
Az Európai Központi Bank is felfigyelt a jelenségre.
Az EKB szeptember 10-i kamatemelése után Christine Lagarde elnök úgy fogalmazott, hogy fél évvel ezelőtt még kevesen tudták, mit jelentenek a finomítói marzsok, ma viszont „mindannyian tudjuk, miről van szó”.
A dízelre utalva pedig „egy újabb szűk keresztmetszetnek” nevezte.
Az EKB szerint az energiaár-infláció július 10,3 százalékról augusztusra 14,3 százalékra ugrott, részben a folyékony üzemanyagok megugró finomítói marzsai miatt.
A jegybank szakértői úgy becsülik, hogy a dízelre jutó finomítói haszon jelenleg literenként mintegy 41 centet tesz ki, vagyis csaknem az ötödét a kútárnak.
Ez a háttér magyarázza, miért az európai energiarészvények számítanak idén a piac legjobban teljesítő papírjai közé.
Európa tíz legjobban teljesítő olajrészvénye 2026-ban
Az Euronews azokat az európai olaj- és gázipari társaságokat vizsgálta, amelyek piaci kapitalizációja legalább 10 milliárd euró.
Az alábbiakban a tíz legnagyobb idei árfolyamnyertes szerepel, a szeptember 23-ig rendelkezésre álló piaci adatok alapján.
10. TotalEnergies: +40,58%
A TotalEnergies árfolyama 40,6 százalékkal emelkedett az év eleje óta, így a csoportban a tizedik legjobb teljesítményt nyújtotta.
A francia energiavállalat a második negyedévben 6 milliárd dollár (5,3 milliárd euró) korrigált nettó nyereséget ért el, szemben az egy évvel korábbi 3,6 milliárddal. A működési cash flow 9,8 milliárd dollárra (8,6 milliárd euróra) nőtt, a társaság pedig 5,9 százalékkal, részvényenként 0,90 euróra emelte az időközi osztalékot.
Európai finomítói marzsa hordónként 4,7 dollárról 13,5 dollárra emelkedett.
A TotalEnergies október 29-én teszi közzé harmadik negyedéves eredményeit. Az elemzők 54,2 milliárd dollár (47,5 milliárd euró) árbevételre számítanak, ami éves összevetésben 24 százalékos növekedés, és 3,14 dollárra becsülik a korrigált egy részvényre jutó nyereséget, 77 százalékos ugrással.
9. Eni S.p.A: +44,9%
Az Eni január óta 44,9 százalékot drágult, ezzel a rangsor kilencedik helyén áll.
Az olasz energiacsoport több mint a duplájára, 2,33 milliárd euróra növelte korrigált nettó profitját, és 3,4 milliárd euróra emelte részvény-visszavásárlási programját. A cég Olaszországon kívüli finomítási mennyisége 35 százalékkal esett vissza a Hormuzi-szoros lezárása után.
Az eredményközlés október 23-án várható; az elemzők 27,6 milliárd eurós árbevételre számítanak, ami 37 százalékos növekedés, és részvényenként 0,79 eurós nyereségre, 92 százalékos bővüléssel.
8. OMV: +48,67%
Az OMV részvényei az idén 48,7 százalékkal kerültek feljebb, így az osztrák csoport a nyolcadik helyen áll.
A vállalat a második negyedévben 1,71 milliárd eurós úgynevezett tiszta üzemi eredményt jelentett, amelyben nem szerepelnek a készletérték-növekedések és az egyszeri tételek; ezt főként a jóval erősebb olaj- és gáztermelési hozzájárulás húzta fel.
Európai finomítói a kapacitás 90 százalékán üzemeltek, szemben az egy évvel korábbi 83 százalékkal, a nyereséget azonban átmeneti szabályozói intézkedések – főleg Romániában és Ausztriában – mérsékelték.
Az OMV október 29-én tesz közzé eredményt; az elemzők 7,7 milliárd eurós árbevételt várnak, 23 százalékos emelkedéssel, és 2,77 eurós egy részvényre jutó profitot, 49 százalékos növekedéssel.
7. Galp: +49,28%
A Galp 2026-ban 49,3 százalékot drágult, ezzel a hetedik helyet szerezte meg.
A portugál csoport 45 százalékkal, 540 millió euróra növelte korrigált nettó nyereségét, miközben finomítói marzsa csaknem megháromszorozódott, hordónként 16,8 dollárra. Termelése 12 százalékkal nőtt, amit a brazíliai Bacalhau mező is támogatott.
Az eredmények október 26-án várhatók; az elemzők 6,7 milliárd eurós árbevételt jeleznek előre, 31 százalékos növekedéssel, és részvényenként 0,69 eurós nyereséget, 92 százalékos ugrással.
6. Romgaz: +53,55%
A Romgaz árfolyama 53,6 százalékkal emelkedett az idén, ezzel a hatodik legjobban teljesítő papír, noha az eredményképe jóval összetettebb. A román állami vállalat szabályozott áron értékesít földgázt, és nem foglalkozik finomítással.
Az első féléves árbevétel 8,6 százalékkal, 3,88 milliárd lejre (735 millió euróra) csökkent, miközben a nettó profit 3,4 százalékkal, 1,74 milliárd lejre (330 millió euróra) nőtt. A részvények az elmúlt egy hónapban majdnem 23 százalékot estek.
A Romgaz november 13-án tesz közzé eredményt.
5. Orlen: +55,59%
Az Orlen részvényei 55,6 százalékot drágultak az idén, ezzel az ötödik helyen állnak a listán.
A lengyel többségi állami tulajdonú finomító a második negyedévben 76,5 milliárd zloty (17,5 milliárd euró) árbevételt és 7,68 milliárd zloty (1,75 milliárd euró) nettó profitot ért el, több mint ötszörösét az előző évi szintnek. Ehhez külföldi benzinkút-hálózatának rekordnyeresége is hozzájárult.
A társaság előrehozta eredményközlését november 5-re; az elemzők 63,4 milliárd zloty (14,5 milliárd euró) árbevételre számítanak, 4 százalékos emelkedéssel, és részvényenként 5,52 zloty (1,26 euró) profitra, ami csaknem háromszorosa a tavalyi szintnek.
4. Vår Energi: +56,18%
A Vår Energi árfolyama 2026-ban 56,2 százalékkal emelkedett, ezzel a csoport negyedik legjobb teljesítményét érte el.
A sok finomítóval rendelkező cégekkel ellentétben a norvég társaság ralija közvetlenül az olaj- és gáztermelés felfutásához köthető.
A második negyedéves termelés 31 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, napi 376 ezer hordó olajegyenértékre. Az adózás utáni működési cash flow 2,1 milliárd dollárt (1,84 milliárd eurót) ért el, a nettó adósság pedig 3,4 milliárd dollárra (2,98 milliárd euróra) csökkent.
Júliusban a Vår Energi megállapodott a BlueNorddal való egyesülésről, amivel – a cégek megfogalmazása szerint – Európa legnagyobb független olaj- és gáztermelője jön létre.
Az eredményközlés október 21-én esedékes; az elemzői konszenzus nagyjából 30,6 milliárd norvég koronás (2,83 milliárd eurós) árbevételt vár, 43 százalékos növekedéssel, és részvényenként 1,48 koronás (0,14 eurós) profitot, ami csaknem háromszorosa az egy évvel korábbi szintnek.
3. Equinor: +67,89%
Az Equinor árfolyama az idén 67,9 százalékkal nőtt, ezzel a norvég óriás a harmadik helyen áll.
Az állami hátterű csoport a második negyedévben 11,48 milliárd dollár (10,07 milliárd euró) korrigált üzemi eredményt jelentett. A korrigált egy részvényre jutó nyereség 1,33 dollár (1,17 euró) volt, a termelés pedig 3 százalékkal bővült.
Az Equinor profitál Európa megújult energiabiztonsági fókuszából is, hiszen Norvégia továbbra is a kontinens legfontosabb vezetékesgáz-szállítója és jelentős nyersolajforrása.
A társaság október 28-án tesz közzé eredményt; az elemzők 33,2 milliárd dollár (29,1 milliárd euró) árbevételt várnak, 27 százalékos növekedéssel, és 1,36 dolláros korrigált egy részvényre jutó profitot, ami csaknem négyszerese a tavalyi 0,37 dollárnak.
Az elemzői előrejelzések szerint a bevétel az idén csaknem 20 százalékkal nő, majd 2027-ben mintegy 9 százalékkal csökken.
2. Neste: +76,35%
A Neste árfolyama az idén 76,4 százalékkal ugrott meg, ezzel csak a Repsol előzi meg.
A finn csoport jól példázza, miért olyan meghatározóak a finomítói marzsok.
A társaság úgynevezett összehasonlítható EBITDA-ja – amely az értékcsökkenés és az egyszeri tételek előtti üzemi nyereséget méri – rekordot döntve 1,20 milliárd eurót ért el a második negyedévben, szemben az egy évvel korábbi 341 millióval.
Olajtermék-divíziója több mint megduplázta hozzájárulását, 334 millió euróra; a vállalat ezt elsősorban a dízel és a repülőgép-üzemanyag rendkívül széles árrésével magyarázta.
Az egy részvényre jutó eredmény 1 euróra ugrott az egy évvel korábbi 5 centes veszteségből.
A Neste megújuló dízelt és fenntartható repülőgép-üzemanyagot is gyárt, így a hagyományos üzemanyagok szűkösségéből és az alternatív megoldások iránti keresletből is az egyik legnagyobb haszonélvező.
Az eredmények október 29-én várhatók; az elemzők 5,1 milliárd eurós árbevételre számítanak, 12 százalékos növekedéssel, és 0,81 eurós egy részvényre jutó profitra, ami csaknem hatszorosa az egy évvel korábbinak.
1. Repsol: +87,19%
A Repsol árfolyama az idén 87,2 százalékkal emelkedett, ezzel az európai nagy energiarészvények között a legjobb teljesítményt nyújtotta.
Korrigált nettó nyeresége az első félévben 2,71 milliárd eurót tett ki. Ipari üzletága, amely a finomítást is magában foglalja, önmagában 1,68 milliárd eurót termelt, szemben az egy évvel korábbi mindössze 235 millióval.
A Repsol október 29-én közli eredményeit; az elemzők 2,06 eurós egy részvényre jutó profitot várnak, nagyjából a háromszorosát a tavalyi 0,68 eurónak.
Az árbevétel 2026-ban várhatóan több mint 31 százalékkal nő, az elemzők azonban jövőre már csaknem 17 százalékos visszaeséssel számolnak – ez a tíz vállalat közül a legnagyobb prognosztizált csökkenés.