A mangroveket pusztító feltöltési projekt elleni tiltakozástól a tengerparti takarítások szervezéséig a maldíviai fiatalok otthonukat és identitásukat védik.
Egy csoport fiatal a Maldív-szigeteken nemrég kajakokkal evezett ki tiltakozásul olyan területrendezési és feltöltési munkák ellen, amelyek egy UNESCO bioszféra-rezervátum védett mangrove-mocsarain vágtak keresztül, sőt az egyik feltöltött területre rá is fújták, hogy „ECOCIDE”.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Project ThimaaVeshi nevű nonprofit szervezet – neve nagyjából annyit tesz: „én és a környezetem” – annak az új aktivistanemzedéknek a része az Indiai-óceáni szigetországban, amely a mindennapi életüket érintő problémákkal foglalkozik: a partok eróziójával, a műanyagszennyezéssel és a fejlesztések által károsított ökoszisztémákkal.
Déli Addu Cityben az aktivisták a túlzott beépítésre összpontosítanak, és dokumentálják annak hatását a vizes élőhelyekre és a korallzátonyokra. A fővárosban, Maléban mások a műanyaghulladék ellen küzdenek, amely ellepi az utcákat, a találkozóhelyeket és a fürdőzőhelyeket.
Surfpályákkal és más csoportokkal összefogva takarításokat szerveznek, közben a korallzátonyokról szedik le a horgászzsinórokat, és kupacokba gyűjtik az eldobott műanyag palackokat. Közben a fiatalokat is tanítják a tiszta és egészséges környezethez való jogukra.
Abban egységesek, hogy az éghajlatváltozás és a környezeti károk a korábbi generációkkal ellentétben már nem távoli fenyegetést jelentenek.
A Maldív-szigetek szívesen mutatja be magát úgy, mint amely ország aktívan küzd az éghajlatváltozással és a tengerszint-emelkedéssel szembeni sérülékenysége ellen, a kormány ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a fejlődés érdekében időnként áldozatokat kell hozni. Az aktivisták szerint a védelmi intézkedések nem haladnak elég gyorsan.
Szakértők szerint az India és Srí Lanka déli részénél fekvő ország területének mintegy 80 százaléka várhatóan lakhatatlanná válik az elkövetkező 50 évben az emelkedő tengerszint miatt.
A fiatalok fellépnek a tehetetlenség érzése ellen
„Csak mi voltunk, meg egy csomó remény és álom” – idézi fel a Project ThimaaVeshi 21 éves társalapítója, Yameen Maumoon.
Maumoon és Mishal Mushahid diákként, az Addu City-i városi tanáccsal együttműködve kezdtek környezetvédelmi tevékenységbe. Ami egy baráti társaság kezdeményezésének indult, az érettségi után mozgalommá, majd bejegyzett nonprofit szervezetté nőtte ki magát.
Maléban és a szomszédos Hulhumaléban egy másik, bejegyzésre váró ifjúsági csoport, a Ripple akkor alakult, amikor barátaik észrevették, hogy egyre több szemét halmozódik fel azokon a helyeken, ahol együtt töltötték az idejüket.
„Egy nap Minecraftot játszottunk, és viccelődtünk, hogy kéne TikTok-videókat csinálnunk, és takarítani is kezdhetnénk” – meséli a társalapító, Mariyam Maasha Waheed. A kötetlen szemétszedésből azután mozgalom lett, amikor TikTok-videóik egyre nagyobb figyelmet kaptak.
A csoport ma már heti rendszerességgel szervez takarításokat, kampányol a műanyagszennyezés ellen, és más szervezetekkel együttműködve újrahasznosítja az összegyűjtött műanyagot.
Az alapítók azt szeretnék, ha a környezetvédelem kevésbé tűnne ijesztőnek, és inkább közösségi tevékenységként, közös ügyként jelenne meg.
A legújabb, bejegyzésre készülő csoport társalapítója, a Barnacles nevű szervezetet jegyző Yania Hussain Ishan akkor kezdett érdeklődni a környezeti kérdések iránt, amikor egy, a természet védelméről szóló iskolai előadásra készült. A csoport a klímaoktatásra és a fiatalok vezetővé nevelésére összpontosít.
Ishan szerint a közösségi médiában és másutt folyó állandó beszéd a klímavészhelyzetről hozzájárult ahhoz, hogy az ő generációjuk úgy érezze, nincs befolyása az események alakulására.
Koruk miatt érik bírálatok a csoportokat
Az aktivisták életkorára hivatkozva még kormánytisztviselők is azt sugallják, hogy a fiatalság egyet jelent a naivitással és a tudatlansággal. Mindhárom csoportnak többször megmondták már, hogy a munkájuk értelmetlen, és egy olyan egyszerű dolog, mint egy tengerparti szemétszedés, nem fogja megoldani az összetett kihívásokat.
„A fiatalokat túlságosan az érzelmeik vezérlik, ezért nem lehet rájuk bízni a döntéshozatalt” – mondta tavaly egy nyilvános fórumon az ország klímaváltozásért felelős minisztere, Ali Shareef.
Az aktivisták szerint tisztában vannak vele, hogy a Maldív-szigetek problémáit nem tudják egyedül megoldani. Úgy gondolják azonban, hogy nem várhatnak arra, míg a nagyobb gondokra egyszer csak megszületik a megoldás. Olyan nemzedéket szeretnének formálni, amely tisztában van a jogaival, és továbbadja a felelősséget az utánuk következő generációknak.
„Most döntjük el, milyen ősökké válunk” – fogalmaz Ishan. „Az otthonunkat védjük, az örökségünket, és minden még meg nem született maldív gyermek jogát ahhoz, hogy ezen a parton állhasson, a tengert nézve ugyanazt a csodálatot és biztonságot érezhesse, amely meghatározza, kik vagyunk.”