Új elemzés szerint a klímaváltozás legalább kétszeresére növelte a legutóbbi tűzveszélyes időjárási feltételek esélyét Délnyugat-Franciaországban, és legalább hússzorosára Közép-Spanyolországban.
Az ember okozta éghajlatváltozás akár húszszorosára növelte azoknak a tűzveszélyes körülményeknek az esélyét, amelyek Európa hatalmas térségeit pusztították el, figyelmeztetnek a tudósok.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Spanyolország és Franciaország megfékezhetetlen tűzvészekkel küzd, amelyek több mint 120 000 hektárnyi területet felperzseltek, és mintegy 300 000 embert kényszerítettek otthonuk elhagyására. Az EU aktiválta vészhelyzeti reagálási rendszerét, tűzoltó repülőgépeket és szárazföldi járműveket küldve a lángok megfékezésére, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy gyorsan „kimeríti a kapacitásait”.
A hét elején Franciaországban egy erdőtűz olyan erőssé vált, hogy füstoszlopa zivatarfelhővé alakult, villámokat generálva, amelyek a talajt érve újabb tüzeket gyújtottak. A jelenség erős szelet is keltett, amely új irányokba sodorta a lángokat.
Nemrégiben Görögországban is tűzvészek törtek ki – Kréta szigetén három tűzoltó életét vesztette –, miközben Törökország nyugati és déli partvidékén emberek százait kellett evakuálni.
Miközben a tűzvészek világszerte nagy médiavisszhangot kaptak, számos médium tartózkodik attól, hogy Európa úgynevezett „óriástüzeit” az éghajlatváltozással hozza összefüggésbe.
Fokozta-e az éghajlatváltozás Európa óriástüzeinek valószínűségét?
Az időjárási viszonyok világszintű attribúciójával foglalkozó World Weather Attribution (WWA) új tanulmánya történelmi időjárási megfigyeléseket – de nem klímamodelleket – elemzett annak feltárására, hogyan változtak az idők során a tűzveszélyes időjárási körülmények.
Ehhez a Daily Severity Rating (DSR) nevű mutatót használták, amely a forró, száraz és szeles időjárási viszonyokat veszi figyelembe, és azt fejezi ki, mennyire nehéz megfékezni egy már kialakult tüzet. A kutatók azt a hét napos időszakot vizsgálták Délnyugat-Franciaországban és Közép-Spanyolországban, amelyben a DSR értéke a legmagasabb volt a mostani tüzek által érintett térségekben.
Eredményeik szerint az ember okozta éghajlatváltozás Délnyugat-Franciaországban legalább kétszeresére, Közép-Spanyolországban pedig legalább hússzorosára növelte a tűzveszélyes körülmények kialakulásának esélyét. A tudósok hangsúlyozzák, hogy ezek visszafogott, óvatos becslések.
„Amikor egyszerre több térségben is kitörnek erdőtüzek, világossá válik, hogy az ember okozta éghajlatváltozás nemcsak a szélsőségesebb tüzek valószínűségét növeli, hanem azok egyidejűségét is” – mondja Andreia Ribeiro, a németországi Helmholtz Környezetkutató Központ éghajlatkutatója.
„Ennek nagyon is valós ára van, mivel az egymást átfedő tűzvészcsúcsok megnehezítik az országok együttműködését és a tűzoltókapacitások megosztását éppen akkor, amikor a segítségre a legnagyobb szükség lenne.”
Az elemzés szerint a jelenlegi klímában az ilyen erősségű események Délnyugat-Franciaországban átlagosan húszévente, Közép-Spanyolországban pedig hatévente várhatók.
Clair Barnes, az extrém időjárás és az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló kutató, az Imperial College London Környezetpolitikai Központjának munkatársa szerint a mostani erdőtüzek nem puszta „pechnek” tudhatók be, hanem „egyértelmű jelét adják az emberi tevékenység okozta felmelegedés súlyosbodó következményeinek”.
„Az esős tél, az azt követő rendkívül száraz nyár és a sorozatos hőhullámok következtében az erdők tele vannak száraz éghető anyaggal, és a könyörtelen hőség – amelyet az ember okozta éghajlatváltozás táplál – megteremtette azokat a feltételeket, amelyek között egy-egy szikra is elég ahhoz, hogy hatalmas, életveszélyes erdőtüzek alakuljanak ki” – teszi hozzá.
Tegnap, július 30-án külön tanulmány jelent meg a Scientific Reports folyóiratban, amely Portugália, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Görögország országos erdőtűz-nyilvántartásait elemezte az 1981 és 2025 közötti időszak időjárási és éghajlati adataival együtt.
A kutatók megállapították, hogy Franciaország és Spanyolország egyes részein a tüzeket elősegítő időjárási helyzetek intenzitása 2016 és 2025 között akár 50 százalékkal is nőtt az 1981–2010-es időszakhoz képest.
Az „erősen tűzkedvező körülményekkel” jellemezhető napok száma is emelkedett: 1981 és 2010 között nyaranta kevesebb mint tíz ilyen nap volt, az elmúlt évtizedben viszont a vizsgált országok több térségében már körülbelül 25.
Az ENSZ sürgeti Európát, hogy „gyorsabban” szakítson a fosszilis energiahordozókkal
A WWA attribúciós elemzése nyomán Simon Steill, az ENSZ klímaváltozással foglalkozó végrehajtó titkára azt mondta, Európa óriástüzei jól mutatják, milyen gyorsan változtathatja az éghajlatváltozás okozta extrém hőség és a kiszáradó táj az erdőtüzeket „pusztító nemzeti katasztrófákká”.
„Az emberiség továbbra is óriási mennyiségben égeti a szenet, az olajat és a gázt, ezzel szó szerint felforrósítja bolygónkat, veszélyesebbé teszi ezeket a körülményeket, és halálosabbá, pusztítóbbá az óriástüzeket” – mondta.
„A megoldások azonban ugyanígy világosak: minden országnak gyorsabban kell átállnia a fosszilis energiahordozókról a megújulókra, és meg kell védenie az embereket az egyre súlyosbodó éghajlati hatásoktól – az erdőtüzeken, a rendkívüli viharokon és árvizeken át egészen az élelmiszer-termelést sújtó aszályokig.”
Az Európai Bizottság számításai szerint az Európai Unióban 3 °C-os felmelegedés esetén 15 millióval nőne azoknak az embereknek a száma, akik lakóhelyük közelében évente legalább tíz napon át magas vagy extrém tűzveszélynek vannak kitéve. Az ember okozta éghajlatváltozás már most mintegy 1,3–1,5 °C-kal emelte meg a Föld átlagos felszíni hőmérsékletét az ipari forradalom előtti szinthez képest.