Lengyelország kénytelen volt visszafogni a széntüzelésű erőművek termelését, miután a Visztula vízszintje kritikusan alacsonyra süllyedt.
Lengyelországot arra sürgetik, hogy jelentősen fokozza a tiszta energiába való beruházásokat, miután az Európát sújtó aszály súlyos csapást mért a széniparára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hét elején (augusztus 4-én) az Enea közműóriás kénytelen volt visszafogni az áramtermelést a Kozienice és Połaniec szénerőművekben, miután a Visztula folyó kritikusan alacsony vízállása korlátozta a hűtővíz-ellátást.
A lépés mintegy 1,3 gigawatt teljesítményt vett ki a lengyel villamosenergia-rendszerből, ami több mint egymillió átlagos háztartás ellátására lenne elegendő. Ez nagyjából az ország jelenlegi energiatermelő kapacitásának két százaléka.
Augusztus 5-én a Kozienice erőmű közelében a Visztula vízhozama mindössze másodpercenként 135 köbméterre esett vissza, ami a súlyos aszályos viszonyokat tükrözi.
Az erőmű hűtőrendszere körülbelül 80–100 köbméter vizet vesz ki másodpercenként a folyóból – ilyen körülmények között ez a megmaradó vízhozam több mint felét jelenti.
Az egyre gyarapodó bizonyítékok ellenére, amelyek szerint az erőmű halak millióinak lárváit pusztítja el – köztük hat védett fajét –, az Enea változatlanul folytatja a közel 1,3 gigawattos gázerőmű megépítésére vonatkozó terveit a kozienicei telephelyen. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen lépés tovább növelné a Visztula folyó ökoszisztémájára nehezedő nyomást a hűtővíz iránti tartósan magas igény miatt.
„A klímaválság paradoxona”
„Ez a klímaválság paradoxona: a klímaváltozást előidéző erőművek egyre inkább annak áldozataivá válnak” – mondja Paweł Pomian, a lengyel EKO-UNIA környezetvédelmi szervezet alelnöke.
„Ahogy a Visztula folyó kiszárad, a nagy hőerőművekre épülő energiarendszer elveszíti ellenálló képességét. Kozienice nem egyedülálló. Lengyelország-szerte számos erőmű működik hasonló hűtőrendszerrel, és még több lesz, ha a kormány továbbra is bővíti a fosszilis gáz használatát.”
Pomian szerint Európa legutóbbi aszálya „ébresztőként” kellene, hogy szolgáljon Lengyelország és az egész kontinens számára, hogy olyan technológiák felé mozduljanak el, mint a nap- és szélenergia, amelyek az áramtermeléshez a lehető legkevesebb vizet igénylik.
Lengyelországot felszólítják, hogy szakítson a szénnel
Noha Lengyelországban az egyik leggyorsabb ütemű napenergia-bővülés zajlott Európában – 2020 és 2025 között több mint 20 gigawattnyi új naperőművi kapacitást adtak hozzá –, a szél- és napenergia együttes aránya még mindig öt százalékponttal elmarad az uniós átlagtól.
Az Ember energiapiaci elemzőközpont adatai szerint Lengyelország villamosenergia-termelésének több mint felét (51 százalékát) továbbra is a szén adja, miközben a szél- és napenergia részaránya csupán 25 százalék.
Lengyelország célkitűzése, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 51 százaléka megújuló forrásból származzon, és a megújuló kapacitás elérje a 64 gigawattot, ám a szénfüggőségtől egyelőre nehezen tud elszakadni.
„A szénerőművek fizetik meg az általuk okozott problémák árát” – mondja Kasia Szeniawska, a Beyond Fossil Fuels nevű szervezet kampánykoordinátora.
„Ahogy a hőhullámok és az aszályok egyre súlyosabbá válnak, mindez leleplezte a fosszilis energiahordozókra épülő rendszerek gyengeségeit. Miközben a legtöbb uniós ország visszafogja a szénfelhasználását, Lengyelország nemcsak hogy nem tesz eleget az időszerű kivezetésnek, hanem új gázerőműveket is tervez, amelyek tovább súlyosbítják a környezeti problémákat.”
Az európai aszály a megújulókat is sújtja
Az Európát sújtó forró, száraz nyár – amelyről a klímatudósok azt mondják, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetése nélkül „szinte elképzelhetetlen” lenne – a megújulóenergia-szektorra is hatással volt.
Az Montel (forrás: angol) energiainformációs cég szerint júliusban Ausztriában és Svájcban a víztározókba és a folyami vízerőművekbe érkező víz mennyisége csaknem 50 százalékkal maradt el az átlagtól.
Az alacsony csapadékmennyiség miatt Ausztria júliusi vízenergia-termelése a szokásos szint (az elmúlt 15 év átlagához viszonyítva) mindössze 51 százalékát érte el – teszi hozzá a Montel. Svájcban hasonlóan csak 48 százalék volt a normál termelés, míg Németországban (63 százalék) és Franciaországban (68 százalék) is visszaesés következett be.
Habár a vízenergia-termelés jelentős visszaesése arra kényszerítheti az országokat, hogy ismét szennyező forrásokhoz, például szénhez nyúljanak, a nap- és szélenergia sokszor ellensúlyozni tudja az áramtermelés kiesését.
Például az Ember szerint az időjárási viszonyok tavaly 12 százalékos visszaesést okoztak az éves vízenergia-termelésben, ami hozzájárult ahhoz, hogy az uniós gázalapú villamosenergia-termelés 8 százalékkal nőjön (2024-hez képest).
Ugyanakkor ugyanazok az időjárási viszonyok – amelyek a szélenergia-termelésben is 2 százalékos csökkenést okoztak – fellendítették a napenergia-termelést.
Ennek eredményeként 2025-ben a napenergia minden korábbinál több áramot termelt az EU-ban, több mint 20 százalékkal bővülve. Ez is rámutat arra, mennyire fontos a megújulóenergia-mix diverzifikálása a klímaváltozás által felerősített szélsőséges időjárás korában.