Alina Kusik és Makszim Kac, két száműzetésben élő ellenzéki újságíró, akik Fehéroroszországból, illetve Oroszországból menekültek el, arról beszéltek, hogyan folytatják a munkájukat külföldről.
„Az újságírás nem bűncselekmény” – mondta az Euronewsnak Alina Kusik, a Belsat főszerkesztője. A Belasatot 2007-ben alapítottak Lengyelországban, és független híreket sugároz a szomszédos Belaruszba,
A Lukasenka-rezsim, amely az ellenzéket és a sajtót is egyre keményebben elnyomja, a belarusz újságírót „terroristának” és „szélsőségesnek” bélyegezte, Oroszország pedig felvette a körözött személyek listájára.
Tucatnyi, a Belsatnak dolgozó újságírót börtönöztek be Belaruszban. A rezsim közülük a legtöbbeket tavaly szabadon engedte.
Minszk emellett márciusban 250 politikai foglyot engedett szabadon, köztük a Belsat TV újságíróját, Kacjarina Andrejevát - egy az amerikai szankciók enyhítéséért cserébe, az Egyesült Államok közvetítésével létrejött megállapodás részeként.
A csatorna más munkatársai, például Ihar Iljas vagy Denisz Ivasin, továbbra is rács mögött vannak.
Közben Makszim Kac, orosz ellenzéki és YouTuber, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója előtt három nappal, véletlen egybeesésként hagyta el az országot, hogy Londonban a második világháborúról szóló dokumentumsorozatának egy részét forgassa.
Amikor kitört a háború, elmondása szerint megértette, hogy nem térhet vissza Oroszországba, mert számított rá, hogy Moszkva le fog csapni az ellenvéleményekre.
Igaza lett. Néhány héttel azután, hogy 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, Moszkva háborús cenzúratörvényeket vezetett be, amelyek megtiltják, hogy bárki „háborúként” emlegesse az inváziót „különleges katonai művelet” helyett; az ellenvéleményt megfogalmazók akár 15 év börtönt is kaphatnak.
Oroszország „külföldi ügynöknek” és „körözött személynek” minősítette Kacot, és távollétében nyolc év börtönre ítélte. Az újságíró jelenleg Izraelben él a családjával.
„Ez lehetőséget ad arra, hogy szabadnak érezzem magam abban, amit csinálok” – mondja.
Kusik szerint ő ugyan biztonságban érzi magát Európában, de mint mondta, mindig résen van. Hangsúlyozta, hogy a kiberbiztonság és a médiaműveltség alapvető az újságírók védelméhez:
„Fontos a műholdas sugárzás”
Kusik elmondása szerint nap mint nap azon gondolkodik, miként tud beszámolni hazájáról a távolság ellenére.
„Igyekszünk a lehető legszorosabb kapcsolatot tartani Belaruszszal, és minél közelebb maradni a terepen zajló eseményekhez, de igen, száműzetésben élünk” – mondja.
A riporternő jogi forrásokat, a hatóságok honlapjait, de Telegram-csatornákat és TikTokot is figyel: „A hétköznapi emberek sokat informálnak bennünket arról, mi történik az országban.”
Az utcán azonban nem készíthet interjúkat belaruszokkal, sőt telefonon sem hívhatja fel őket, mert azonnal börtönbe kerülhetnének – teszi hozzá.
A belarusz hatóságok 2021-ben „szélsőséges” szervezetnek minősítették a Lengyelországban működő csatornát – ahogy 2026-ban az Euronews-t is –, a Belsat TV munkatársai és nézői akár hét év börtönt is kaphatnak.
Kusik szerint ezért létfontosságúak a műholdas hálózatok azokban az országokban, ahol cenzúra sújtja a médiát.
A Riporterek Határok Nélkül 2024-ben indította el a Szvoboda műholdat, hogy cenzúrával sújtott országokban orosz nyelvű, független és megbízható információkat sugározzon. Emellett a Belsat TV több platformra is támaszkodik, köztük az Instagramra és a YouTube-ra, hogy elérje közönségét.
Kusik szerint Belaruszban – Oroszországgal ellentétben – VPN nélkül is hozzáférhetőek a digitális tartalmak.
Kac úgy véli, az orosz közönség elérésének legjobb módja a YouTube, ezt követi a Telegram. Bár az orosz hatóságok február óta blokkolják a hozzáférést a YouTube-hoz, VPN-nel továbbra is nézhető.
Kac YouTube-csatornája naponta egymillió embert ér el, ami egyes orosz tévécsatornák nézettségével vetekszik – mondja.
Hogyan lehet lebontani a propagandát?
Kusik szerint Minszk propagandáját a legjobban tényeken alapuló tájékoztatással, alternatív nézőpont felkínálásával lehet lebontani.
„Nem gondolom, hogy azt kell ismételgetni, hogy ők tévednek, nekünk pedig mindig igazunk van.”
Kac arról beszélt, milyen nyelvezetet érdemes használni, ha az orosz közönséget akarják elérni: olyan problémákról kell beszélni, »amelyeket az emberek az ablakukból látnak«, és olyan kérdésekről, »amelyek a mindennapi életükből fakadnak«.
„Nyilvánvalóan háborúellenes és Putyin-ellenes vagyok. De a kérdés az, hogy ezt miként mondja el az ember.
Bár élesen bírálja a Lukasenka-rezsimet, Kusik „nagyon hazafiasnak” tartja magát.
Kac fontolóra venné, hogy visszatérjen Oroszországba, ha egyszer megbukik a Putyin-rezsim. Reméli, hogy a következő orosz kormányzat Európa-párti lesz, és hangsúlyozza, hogy a lakosság körében nagyobb az Európa-barát érzelmek aránya, mint ahogy azt sokan gondolják.
Ugyanakkor attól tart, hogy az orosz hadsereg által Ukrajnában elkövetett atrocitások miatt Moszkva még jó ideig nem térhet vissza az európai tárgyalóasztalhoz.
Kusik biztos benne, hogy egyszer még visszatérhet Belaruszba.
„Minden, amit teszünk, azt szolgálja, hogy egyszer visszatérhessünk a hazánkba” - mondta.