Az idei, akár rekordokat is döntő El Niño hatással lehet az élelmiszer-ellátásra, az energiatermelésre, a gazdaságokra, az ökoszisztémákra és az emberek jólétére.
A klímatudósok arra figyelmeztetnek, hogy hivatalosan is elkezdődött az El Niño-jelenség, miközben a világ egy rendkívül szélsőséges időjárású évre készül.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez a természetes jelenség rendszertelenül, nagyjából két-hét évente fordul elő, és akkor alakul ki, amikor a Csendes-óceán keleti részén a tengerfelszín hőmérséklete a szokásosnál jóval magasabbra emelkedik.
Ez világszerte megdobhatja az átlaghőmérsékletet, és utat nyithat a szélsőséges időjárási események előtt. Az utolsó El Niño 2023 májusa és 2024 márciusa között zajlott, és hozzájárult a rekordokat döntő hőséghez, amely halálos hőhullámok, erdőtüzek és árvizek sorát táplálta világszerte.
Előrejelzések szerint 2026 már most az egyik legmelegebb év lehet a feljegyzések történetében. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ (ECMWF) legfrissebb szezonális előrejelzése arra figyelmeztet, hogy a nyárra és a kora őszre szinte biztosan az átlagosnál magasabb hőmérsékletek várhatók.
Európa már most is egy halálos májusi hőhullámon van túl, miközben az előrejelzések szerint a következő napokban a Mediterráneumban 40 °C-os hőség és úgynevezett trópusi éjszakák várhatók.
Az El Niño (ami spanyolul „a fiút” jelenti) azonban nemcsak a hőmérsékletre van hatással.
A hollandiai IHE Delft Institute for Water Education szakértői arra figyelmeztetnek, hogy ez a klímajelenség súlyos láncreakciókat indíthat el, amelyek aszályt, élelmiszer-bizonytalanságot és akár áramhiányt is okozhatnak.
Az El Niño hatása a tiszta energiára
A csapadékhiány és az alacsony folyóvízszint széles körű áramhiányhoz vezethet, különösen azokban a térségekben, ahol a vízenergia a villamosenergia-mix kulcsfontosságú eleme. Ilyenkor a szolgáltatók kénytelenek fosszilis alapú alternatívákhoz – például olajhoz és szénhez – nyúlni, ami magasabb költségeket és nagyobb CO2-kibocsátást jelent.
Ezt a jelenséget már az El Niño kialakulása előtt is valósággá tette az éghajlatváltozás. Norvégia, amelyet hatalmas duzzasztógátrendszere miatt gyakran Európa „legnagyobb akkumulátorának” tartanak, az idei meleg, száraz tél miatt húsz éve nem látott alacsony szintre fogyatkozó hókészletekkel szembesült.
Szakértők szerint ez mintegy 25 TWh-s hiányt okozott, ami nagyjából 2,5 millió háztartás egyéves áramfogyasztásának felel meg – és közel az ötöde Norvégia tavalyi teljes vízenergia-termelésének.
A szélsőséges hőség a napenergia-termelést is visszavetheti az úgynevezett szolárparadoxon miatt.
„Gyakori tévhit, hogy minél több a napsütés, annál több áram termelődik” – mondja Ioanna Vergini, a wfy24.com alapítója, amely egy időjárási adatokat és klímavolatilítási trendeket elemző platform, az Euronews Earthnek.
„A fotovoltaikus (PV) cellák félvezetők, és mint minden elektronikai eszköz, a hőmérséklet emelkedésével veszítenek a hatékonyságukból.”
Minden egyes 25 °C fölötti foknál a napelemek hatásfoka nagyjából 0,4–0,5 százalékkal csökken.
Hogyan hat az El Niño az élelmiszerbiztonságra?
A IHE Delft (forrás: angol) olyan térségekben dolgozik, amelyeket közvetlenül érint az El Niño, és arra figyelmeztet, hogy a következő két évben tovább súlyosbodhatnak az élelmiszerhiányok.
Nicaraguában például olyan alapvető termények, mint a kukorica és a bab, a már most is sérülékeny térségekben teljesen kieshetnek, ami élelmiszer-bizonytalansághoz és jövedelemkieséshez vezethet.
A csapadékhiány és az alacsony folyóvízszint miatt Kolumbiában, Brazília északkeleti részén és Indiában az öntözött kultúrák súlyos korlátozásokkal néznek szembe, vagy nagyobb mértékben kell a felszín alatti vizekre támaszkodniuk, ami azok túlhasználatához vezethet.
Ez az Európai Unió számára is aggodalomra ad okot, hiszen évente mintegy 188,6 milliárd euró értékben importál élelmiszert más országokból. Az olyan alapvető termények, mint a búza, a kukorica vagy a kakaó, különösen érzékenyek a szélsőséges éghajlati viszonyokra.
Az El Niño súlyos aszályokat válthat ki Európában
Tegnap (június 17-én) tartották az elsivatagosodás és az aszály világnapját, amely sürgető emlékeztetőként szolgál arra, hogy csökkenteni kell a földterületek leromlását és erősíteni kell az aszállyal szembeni ellenálló képességet.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az El Niño várhatóan súlyos globális aszályokat idéz elő 2026-ban és 2027-ben, és Európa sem lesz kivétel.
„A Hollandiára és egész Európára vonatkozó melegebb és szárazabb időjárási előrejelzések növelik a hőhullámok és az erdőtüzek kockázatát. A 2018-as és a 2022-es aszály is megmutatta, milyen súlyos hatással lehetnek ezek az események az ökoszisztémákra és az emberi egészségre” – figyelmeztet az IHE Delft.
Az alacsony folyóvízszintek Európában csökkentik az édesvíz rendelkezésre állását, ami korlátozásokhoz vezethet a mezőgazdaságban és az erőművek hűtővizeinek felhasználásában.
„A közelgő El Niño emlékeztető arra, hogy az aszály nem pusztán környezeti kérdés” – mondja Micha Werner, az IHE Delft Vízgazdálkodási és Ökoszisztémák Tanszékének aszálykitettséggel foglalkozó professzora.
„Hatással van az élelmiszerrendszerekre, az energiatermelésre, a gazdaságokra, az ökoszisztémákra és az emberek jóllétére. Az ellenálló képesség növelése érdekében még azelőtt kell lépéseket tenni, hogy a válság kibontakozna.”
Elhomályosítja-e az El Niño az éghajlatváltozás miatti aggodalmakat?
Az El Niño megjelenése világszerte nagy médiaszenzációt váltott ki, és számos címben „szuper El Niño” közeledtéről írnak. Ez azonban nem hivatalos tudományos kategória, és az amerikai NOAA meteorológiai szolgálat sem használja.
Klímatudósok arra is figyelmeztetnek, hogy a kommentátorok inkább „felülnek a szuper El Niño-vonatra”, ahelyett hogy az éghajlatváltozással való összefüggésekre összpontosítanának.
A Columbia Egyetem (forrás: angol) kutatói egy friss tanulmányban rámutattak: bár az El Niño erőssége és gyakorisága – különösen annak kérdése, hogy a globális felmelegedés miként módosítja ezeket – fontos, még fontosabb téma az óceánfelszín „folyamatban lévő, rendkívüli mértékű felmelegedésének gyorsulása”.
Egyes meteorológusok becslése szerint egy tipikus El Niño-esemény átmenetileg körülbelül 0,1–0,2 °C-kal növeli a globális átlaghőmérsékletet. Ez azonban eltörpül az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás miatt bekövetkező hőmérséklet-emelkedéshez képest, amely az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva mintegy 1,3–1,5 °C-kal tolta fel a globális felszíni hőmérsékletet.
„Az El Niño természetes jelenség” – mondja Friederike Otto, a londoni Imperial College klímatudósa.
„Jön és megy. Az éghajlatváltozás ezzel szemben mindaddig egyre súlyosabbá válik, amíg nem hagyjuk abba a fosszilis tüzelőanyagok égetését. Az igazi ok az aggodalomra tehát az éghajlatváltozás.”